Épülettervek/Hallgatói terv

Utca helyett lakás – Novák-Csomós Orsolya diplomamunkája

1/19

Térkép. Építész: Novák-Csomós Orsolya

?>
Térkép. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Közösségi kertek. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Alaprajz. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Metszet. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Szoba, miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Szoba, miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Szoba, miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
?>
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
1/19

Térkép. Építész: Novák-Csomós Orsolya

Utca helyett lakás – Novák-Csomós Orsolya diplomamunkája
Épülettervek/Hallgatói terv

Utca helyett lakás – Novák-Csomós Orsolya diplomamunkája

2020.08.02. 08:38
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Miskolc, Magyarország

Építészek, alkotók:
Novák-Csomós Orsolya

Miskolci bérlakás projekt, Diplomamunka

Tervezés éve:
2020

Stáblista

Építész: Novák-Csomós Orsolya

Konzulens: Kovács Péter DLA

Intézmény: Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Építész Msc

MÉD:

Fiatalként mi is érezzük a lakhatási nehézségeket, de mi a helyzet azokkal, akik mindenüket elvesztik, akik a peremvidékeken élnek, akik küzdelmeiről nem hallunk? Novák-Csomós Orsolya, a Debreceni Egyetem építészhallgatója diplomájában olyan életteret alkotott, amely a rászoruló embereket a nehézségekben is támogatja. 

Miskolci lakosként sok olyan emberrel találkoztam, aki lakhatási problémákkal küzd, ami jelentheti azt, hogy nehezen fizeti ki a lakhatása költségeit, bizonytalan a lakhatása, rossz minőségű ingatlanban él vagy legrosszabb esetben hajléktalan az illető. Meglátogattam debreceni illetve miskolci hajléktalanellátásra szakosodott intézményeket, megismertem emberi történeteket, beszélgettem szociális munkásokkal, és olvastam ezzel kapcsolatos szakirodalmakat, hogy megismerjem a pszichológiai hátteret. A szociális munkások maximálisan próbálnak segítséget adni de a háttér sajnos túlságosan hospitalizálja a benne élőket és egyre jobban elszakítja őket a többségi társadalomtól. Egy olyan életteret szerettem volna létrehozni, amely szolgálja a rászoruló emberek igényeit és olyan terekkel látja el őket, melyekben jó élni, dolgozni, pihenni, mindezt úgy, hogy közösségben maradnak és megtartják személyes autonómiájukat.

Több kreatív példa is van, melyek a lakhatási problémával, ezek megoldásával foglalkozik, ilyen a koppenhágai 84 hektáros volt katonai létesítmény, amit 1971-ben dán lakhatási problémákkal küzdő fiatalok foglaltak el és egy olyan autonóm városrészt alakítottak ki, ahol mára körülbelül 1000 ember lakik. Ide jelentkezés útján lehet bekerülni, és a közösség dönt arról kit fogadnak be. A másik az amerikai Portland városában található Dignity Village. Ez kezdetben egy tüntetésnek épült sátorváros volt, amit azzal a céllal építettek, hogy felhívják a figyelmet a hajléktalanságra. A Village-ben lakó emberek a közüzemi költségek fedezeteként havi 35 dollárt fizetnek. A kiadásokat különböző projektek bevételeiből egészítik ki, pl. hot dog árusítás, tűzifa értékesítés. A közösségek működésével és szervezésével ezek a példák mutattak nekem utat a tervezés során.

Térkép. Építész: Novák-Csomós Orsolya
1/19
Térkép. Építész: Novák-Csomós Orsolya

Történeti környezet

Miskolcon és régiójában a társadalom összetétele valamivel kedvezőtlenebb képet mutat, mint az ország más területein. A térség egykor hatalmas ipari beruházások központja volt, a szocialista iparosítás tömegével vonzotta a képzetlen, kétkezi, olcsó munkaerőt az Acélvárosba. A legsúlyosabb foglalkoztatási problémák az acélipar válsága és a rendszerváltás következtében jelentek meg: 1995-re 25000 ember vált munkanélkülivé, akiket nem várt új munkahely, így a megváltozott életszínvonal miatt társadalmi perifériára kerültek. 

A tervezési helyszín környékén több olyan épület is üzemel, amely a lakhatási problémákkal küzdőknek ad szállást: melegedő, szálló, népkonyha. A területen található épületek egy 19. század végén épült laktanyához tartoznak. A Baross utcával párhuzamosan a tiszti és legénységi laktanyák, mögöttük kórház, börtön és markotányos épület, valamint istállók épültek. A környék fontosabb épületei, mint a Tiszai pályaudvar fogadóépülete, is ezekben az években épültek. Mivel a laktanya építését anno a város finanszírozta, a II. világháború után városi intézmények, a ´90-es évekig műhelyek kaptak itt helyet, de a privatizáció után különböző alapítványok által működtetett szociális intézmények költöztek ide. A volt istálló épületekbe kisebb vállalkozások és kereskedések költöztek, de a terület több épülete évek óta üresen áll. Mára a környék a város egyik közlekedési csomópontjává vált, villamos és buszvégállomás is van a közelben, ennek ellenére elavultság, telephelyek és üres épületek jellemzik.

Itt sétálgatva feltűntek a régi téglaépítésű istállók, melyek már erősen a hanyatlás útjára léptek. A homlokzatból többnyire csak a téglafal maradt, a tető több helyen beszakadt, az ablakok és ajtók betörtek, ugyanakkor a nyílászárók sajátságos elrendezése miatt rendkívül karakteres épületnek tartom őket, melyeket érdemes megtartani, fejleszteni. A terület rehabilitációjával párhuzamosan bérlakásokat alakítok ki néhányban ezzel kiegészítve a területen működő szociális funkciókat.

Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
2/19
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya

Rehabilitáció

A terület rehabilitációja azért fontos, hogy az ittélő és idekerülő emberek élete más perspektívába kerüljön, a lakók más társadalmi rétegekkel is kapcsolatba kerüljenek. A tervezés során egy belvároshoz közeli városnegyedet képzeltem el ezen a területen, ami város a városban elven működik, ahol a szociális intézmények, a bérlakások a szolgáltató és üzlethelyiségek együttesen, egymást erősítve érvényesülnek.

A szociális funkciókat ellátó intézményeket (idősek otthona, népkonyha, átmeneti szállók, melegedő épületek) megtartottam, ezeket új funkciókkal egészítettem ki, mint az üzlethelyiségek, melyek a belvároshoz közeli, mégis olcsó alternatívát nyújtanak a kezdő kisvállalkozások és startup cégek számára. A Baross utca mellett álló üres épületben a városba érkező turisták számára létrehoztam egy motelt. Az új funkciót kapó épületekkel együtt a köztük lévő tér is átalakult. A helyszín hosszanti tengelyére nyílnak az épületek bütüén elhelyezett üzletek, a volt katonai alakulótér pedig egy tágasabb rendezvénytérré alakult. A bérlakások közötti terület közösségi kert funkciót kapott, a nyitott terek burkolata pigmentált beton, halványsárga és piros színekben. Ezek a 3. bejárattól indulnak és beljebb jutva egyre intenzívebb és játékosabbá válnak, ezzel oldva a szigorúan telepített épületek raszterét.

Építészet

Az épületek közül háromba terveztem bérlakásokat. A szerkezetet egy ház a házban megoldással képzeltem el. A lakókubusokat könnyűszerkezetes technológiával terveztem, aminek acél-váz az alapja. A homlokzatok téglaborítását megtartottam, a lakóegységeket a nyílások helyzetéhez igazítottam, ami változatos méretű és kialakítású lakásokat eredményezett. A privát és közösségi tereket az északi oldalra szorítottam, így a nyitott oldalfolyósó lehetővé teszi az érdekes nyílásrendszer belső megjelenését. A lakások a külső folyósóra nyílnak, így a nappali terek a déli oldalról kapnak fényt. A változatos elrendezésnek köszönhetően többféle családtípus igényeit kielégíti. A lakóegységeket nappali-teakonyha, hálószoba és fürdőszoba alkotja. A személyes holmik tárolására beépített szekrényeket helyeztem el, amennyit csak lehetett. A nappali-teakonyha helyiségben egy mosogatóból, hűtőből és mikróhullámú sütőből álló minikonyhát terveztem. A rendelkezésre álló hely észszerű kihasználása miatt a lakásokon belül falban futó tolóajtókat terveztem. Mivel a telek gyakorlatilag síknak tekinthető, és a lakások egy része maradt az eredeti padlószinten, lehetőség volt akadálymentes egységek kialakítására. A lakások közé ékelt közlekedőkön az emeletre jutunk, ahol az épületen végig futó nyitott folyósóról nyílnak az emeleti egységek.

Az épület közepén a privát terek sorozata megszűnik, az így felszabadult hely közösségi térré válik a földszinten konyhával és étkezővel, az emeleten társalgóval és könyvsarokkal. Az épületek között ez a közösségi tér veteményeskertként folytatódik. A kisméretű lakások célja, hogy a lakosok magánélethez jussanak, legyen egy olyan intim helyük, ahol aludhatnak, fürödhetnek, miközben a főzést, mosást és a kikapcsolódáshoz tartozó tereket közösségi térbe tereltem.

Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya
15/19
Miskolci bérlakás projekt. Építész: Novák-Csomós Orsolya

Működés

A jelentkezőknek kérvényezni kell egy lakrészt, arról, hogy ki kerülthet be, szociális munkások döntenek, mely döntést a lakóközösségnek is jóvá kell hagynia. Bekerülni nemtől és életkortól függetlenül lehet, pár egészségügyi feltételnek kell megfelelni, valamint önellátásra képesnek kell lenni. Vállalni kell a közösségi terek rendben tartását, fejlesztését és házak közötti veteményeskertek gondozását, amit minden héten egyénre szabott óraszámban kell végezni. Részt kell venni a havonta szervezett gyűlésen, ahol a lakók megbeszélik a hónap történéseit, egyeztetik a soron következő feladatokat és döntenek az új lakók érkezéséről. A lakásokért négyzetméterenként térítési díjat kell fizetni, ami fedezi az fenntartás költségeit. A lakóegységek mérete és befogadóképessége lehetővé teszi a szegényebb anyagi helyzetű vagy családok elhelyezését is.

A lakók segítséget kapnak ügyeik intézésében, munkahelykeresésben és céljaik elérésében. Legfeljebb két év áll rendelkezésre, hogy itt lakjanak, utána más alternatívát kell találnia, viszont ha az itt töltött évek alatt valaki a közösség nélkülözhetetlen tagjává vált, ez az idő meghosszabítható.

Ez a helyszínre írt programom, ami a volt laktanya épületeit gondolja újra, ltrehozva egy város a városban szituációt. Célom, hogy a rászorulóknak már a nehézségek elején legyen hová segítségért fordulniuk, hogy találjanak egy olyan közösséget, mely támogatja őket a lakhatási helyzetük stabilizálásában. Az általam tervezett koncepció egy kompromisszumos, de megbízható életteret biztosít számukra.

Metszet. Építész: Novák-Csomós Orsolya
6/19
Metszet. Építész: Novák-Csomós Orsolya

Szerkezet

A szerkezetet egy ház a házban megoldással képzeltem el. A lakókubusokat könnyűszerkezetes technológiával terveztem. A külső téglafalakat megtartottam, azok merevségét a fal tetején kialakított monolit vasbeton koszorú és az előtétfalba rejtett acélbordák biztosítják. Az eredeti tetővel megegyező dőlésszögű új fedélszék szelemenjei a monolit vasbeton koszorúra fekszenek fel. A meglévő falak belső oldali hőszigetelést kapnak, melyet gipszkarton réteggel látunk el. Az újonnan készülő padló rétegrend hőszigetelése összekapcsolódik a falak hőszigetelésével. A homlokzati nyílászárók az előtétfalba kerülnek beépítésre rejtett tokszerkezettel, ami mélyen ülő üvegezést eredményez, ezzel kiemelve az épület legkarakteresebb szerkezeteit.

Novák-Csomós Orsolya

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk