Nézőpontok/Vélemény

Településképi törvény: nem figyeltünk eléggé vagy így jó ez nekünk? Hát nem.

1/2

Településkép - Nagy Imre gyűjtése

Településkép - Nagy Imre gyűjtése
Településkép - Nagy Imre gyűjtése
?>
Településkép - Nagy Imre gyűjtése
?>
Településkép - Nagy Imre gyűjtése
1/2

Településkép - Nagy Imre gyűjtése

Településképi törvény: nem figyeltünk eléggé vagy így jó ez nekünk? Hát nem.
Nézőpontok/Vélemény

Településképi törvény: nem figyeltünk eléggé vagy így jó ez nekünk? Hát nem.

2016.08.31. 12:50

Cikkinfó

Szerzők:
Nagy Imre

Földrajzi hely:
Szeged

Vélemények:
7

Az új települési törvény hiányosságai miatt megjósolható, hogy – többnyire építtetői elvárás alapján – elszaporodnak a szomszéd környezetre nem figyelő, diszharmonikusan létesülő házsorok szerte az országban - állítja vitaindító szándékkal írt cikkében Nagy Imre.

Prológus

Hatályba lépett július 24-én a településkép védelméről szóló törvény. Ez szerepel benne: 
8.§(2) A településkép védelme érdekében (…) b) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi.véleményezési.eljárás),
c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv.33/A.§-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő (!) építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (a továbbiakban: településképi bejelentési eljárás).

Értjük, ugye? Az van, hogy a területi kamarák, a MÉK, más szakmai szövetségek, helyi önkormányzatok tiltakozása nyomán – miszerint a 300 m2 alatti lakóépületek bejelentési eljárása szakmai kontroll nélküli, így anarchikus lesz a településkép – született településképi törvénnyel (arculati kézikönyvestül, főépítészestül, önkormányzati rendeletestül) adtunk a bizonyos végterméknek egy pofont. Hiszen – a fenti passzusok szerint – a törvény indirekt módon nem vonatkozik a 300 m2 alatti lakóépületekre. Mármint a szakmai kontroll tekintetében. Reklámelhelyezés fontos, egy 100 évig fennálló (300 m2 alatti) lakóépület látványa nem fontos.

Hogyan történhetett ez?  Az év eleji szakmai  tiltakozások nyomán az áprilisi Étv-módosítás nem érintette ezt a paragrafust; vagyis benne maradt az építési örvényben ez: 6/A. § 2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon: a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,  b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.  

Így az Étv. miatt továbbra is kizárt a véleményezés bejelentési eljárásnál. De még benne van (volt)  az a lehetőség, hogy a településképi helyi rendeletbe beépülhet(ett volna) a 300 m2 alatti lakóépület szakmai kontrollja is – legalábbis a településképi bejelentési eljárás szisztémával. Most, a településképi törvénnyel ezt a lehetőséget is elvették. Tudatos a dolog? A  törvény egyeztetések során még más volt a tervezet szövege; át lettünk verve?

Érvényesült a szándék: ne legyen semmilyen szakmai kontroll a 300 m2 alatti lakóépületek tekintetében. Beteljesedett. Beteljesedett a kettős eljárási szisztéma – méret és rendeltetés alapon. Feketén-fehéren azt jelenti a beállt jogrend, hogy pl. egy kisvárosban egy 299 m2 (vagy kisebb) hasznos alapterületű belvárosi lakóépület – ami akár 6 lakásos társasház is lehet – településképi megítélésében nem lehet kompetens a polgármester/tervtanács/főépítész, de a mellette lévő legalább 301 m2-es tekintetében már igen (ez finoman szólva apró rendszerhiba). És ha nem lakóház létesül, vagy ha csak kisebb átalakításról, hozzáépítésről van szó, akkor már véleményezhető az építés (újabb apró anomália).

Ha hozzátesszük ehhez, hogy 3000-valahány településből 2900-valahányban 90%-os arányban dominál a 300 m2 alatti családi ház, és a maradék 100-valahány település külső településrészein úgyszintén,  akkor megállapítható, hogy a települési önkormányzatoknak és a szakmának (szinte) semmi lehetősége nem maradt a településkép befolyásolására, szakmai kontrolljára.

Át lett verve a szakma, át lettek verve az önkormányzatok,  át lett verve maga a miniszter is? Vagy mindenki megelégszik ennyi-semmi eszközzel: Étv.13. § (2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott (…)  c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, (…) kell figyelembe venni. A településképi törvény szerint is önkormányzati eszköz lehet a HÉSZ, ám csak 2017. dec 31-ig (!). Helyette lehet településképi rendeletet hozni, amely tartalmazhatja fenti jellegű rendelkezéseket. Továbbá konzultáció lehetősége, település arculati kézikönyv lehetősége és esetlegesen ösztönzés, utólagos szankciók (??? ezekről később) mellett.

Feltehető  kérdés, hogy miért nem elégségesek ezek az önkormányzati eszközök? Viszontkérdésben van a válasz: Miért is van kirekesztve a településképi követelmények szakmai kontrollja a 300 m2 alatti lakóépületek esetében? És egy újabb kérdésben: Cui prodest?  

A kérdések költőiek, természetesen. Válasz helyett a cikkhez mellékelt, finoman szólva pluralista építészetünket illusztráló  képsorozat sokkal beszédesebb, azt gondolom. Meglehet, az illusztrációként szolgáló házakat egytől egyig szépnek tartja gazdája, építésze. Szándékosan extrém példák is vannak köztük (netről levéve, köszönet a használatért). Külön-külön nézve, van köztük olyan, amelyik kortárs építész szemmel „vállalható". Van, amelyik „divatépítészet", van amelyik „középszerű"; van köztük „minimál", „retró", “organikus", „eklektikus", és van, amelyikre símán rámondható, hogy „giccs". De nem ez a lényeg, nem valamely “stíl" értékválasztásáról van szó.
Nyilvánvaló, hogy az eltérő megjelenésű épületek egymás mellett disszonanciát, zavart okoznak a településképben. Ne legyen kétségünk:  adott esetben az önmagában jónak tartott “kortárs" is.

Településkép - Nagy Imre gyűjtése
1/2
Településkép - Nagy Imre gyűjtése

A diszharmonikus utcakép látványa felkavaró, zavaró, nyugtalanító, idegesítő, taszító. Akkor is, ha nem az épületsorra koncentrál az arra járó. Tudatunktól függetlenül is hat pszichénkre az a környezet, amit épp átélünk. Ha tehetjük, nem szívesen járunk arra, önkéntelenül is így viselkedünk.

Ezzel szemben a harmonikus utcasor látványa jóleső érzést keltő, megnyugtató, sétára ingerlő. Az emberi ego érdeke, és együttesen értve a településen lakó, vagy azt felkereső közösség érdeke, hogy harmonikus épített környezetben éljen, azt élje meg. Nem csak érdeke, hanem joga (kell legyen). Ezt ki kell mondani, hiszen ezzel szemben különféle (szintén emberi) motivációk és ellenérdekek működnek.

Mondanom se kell(?), hogy a HÉSZ-ben előírt, településképi harmóniát célzó építménymagasság, beépítési mód, tetőidom betartása csak előfeltétel. Ezen objektív szempontok beépíthetők  a települési arculati kézikönyvbe, helyi rendeletbe. De hogy mi tekinthető  harmonikusnak, azt nem lehet szabályokba fektetni.

Hogy mi a harmonikus, az a meglévő és az új épületek egymás mellettiségében, egymás melletti  értékelésében dől el. Adott esetben nem könnyű ez (ezért is jó a szakmai segítség a tervtanács képében). De más probléma is van.
Tévesek az ilyen továbbélő, elharapózott építtetői és építész(!) felfogások, miszerint: „az én házam az én váram" „a stílus mindegy, megtervezem neked így is, úgy is", „nekem ne mondja meg senki, mi a szép".  Hiszen a közterület felől nézve, a látvány mindenkié. Mégis, ezek a felfogások nagyon is élnek. És most óriási szabad terepet kaptak e felfogások képviselői a 300 m2 alatti lakóépületek körében. Hiszen se tervtanács, se főépítész, se polgármester, se építéshatóság, se építésfelügyelet nem köthet bele az épület megjelenésébe. Szabad a pálya.

Arculati kézikönyv, településképi szabályok? Irreleváns, hogy vannak-e, vagy nincsenek, hiszen ha nincs kontroll lehetősége, felesleges is ezekhez igazodni, ezeket betartani. Marad az építtetői igényesség/igénytelenség, illetve az építész tervező hozzáállása, szakmai felelőssége, tehetsége, érdekérvényesítő képessége. Ám nem vagyunk egyformák; ezzel kell(ene) számolni.

Újszerű a helyi rendeletbe beépíthető, önkormányzati támogatási és ösztönző-büntető rendszer lehetősége. Ez  egy nagy fehér folt (ilyen még nem volt), nem hiszem, hogy sokan élnének ezzel. De nem is látom ennek hatékonyságát.  Mivel semmilyen kontroll nincs a bejelentési eljárási folyamatban, már csak az építést követően lehet – elvileg, ha lesz településképi rendelet, és ez a lehetőség beépül egyáltalán – a törvény alapján beavatkozni (kötelezni, büntetni). De ki ítélné meg ekkor, hogy miért is kell szankcionálni, hogy miért is diszharmonikus a megépült ház? A polgármester (ahol nincs főépítész)?

Mi lesz most itt?

Megjósolható, hogy – többnyire építtetői elvárás alapján – elszaporodnak a szomszéd környezetre nem figyelő, diszharmonikusan létesülő házsorok szerte az országban. Településképi törvény ide vagy oda.

Megjósolható, hogy – mivel nincsen szakmai kontrollra mód, ill. csak nagyon szűk körben érvényesülhet ez –  a települési önkormányzatok óriási többsége nem fog élni a lehetőséggel, hogy településképi rendeletet alkosson (eddig se tette!), arculati kézikönyvet gyártasson, tervtanácsot működtessen. Ráadásul főépítészt kellene alkalmazni ehhez, pénz meg nincs rá. De minek is, ha nincs értelme.

A készülőben lévő végrehajtási kormányrendelettel talán helyre tehető a dolog….? Vagy ?

Epilógus

Az augusztus 24-26. között rendezett kecskeméti főépítészi konferenciáról tudósító interjú (MTV1) a szakma hurráhangulatát (!) közvetítette a településképi törvény okán, természetesen alaptalanul. A MÉK honlapon megjelent az Útmutató a bejelentési eljáráshoz; úgy tűnik, ennek kidolgozói is átsiklottak a vitacikkben felvetett problémák felett; ők sem vették észre (?) a jogi bukfencet, a “sem minősülő" szókapcsolat jelentőségét az ominózus törvényhelyen. Biztosan nehéz a magyar jogszabályi dzsungelben eligazodni, de azért jó lenne mielőbb észbe kapni.

Nagy Imre építész, vezető településtervező, Szeged

(másodközlés, első megjelenés: csmek.wordpress.com)

 

 

Vélemények (7)
renee
2016.10.27.
15:06

Tisztelt kollégák!

Sajnos tapasztalatom alapján (a településünkön működtetett településképi bizottság titkáraként) azt tudom mondani, hogy sajnos még sok tervező kolléga és annál több beruházó fejében a településképi rendelet és véleményezési eljárás egy komolytalan, elbagatelizálható eljárás. A cikkben is olvasható módon "nehogy már megmondják nekem, hogy mit építsek a pénzemből" elven többször futottunk felháborodásba egy esetleges elutasító döntés kapcsán. Igyekeztünk a lakosságot megfelelően tájékoztatni, ennek ellenére sokszor már az engedélyeztetési eljárásban kiküldött hiánypótlási felhívás hatására keresték meg az önkormányzatot.

Az új módosítás sajnos egyre inkább afelé hajlik, hogy valóban bárki, bármit építhet, és egy olyan település, aki már megtette azt a lépést, hogy rendeletet hozott a településképe védelmében, felállította a véleményező bizottságát, most elveszítette az egyetlen lehetőséget a kezéből, hogy valóban meg tudja védeni a települését vagy annak meghatározott részét az ész nélküli, egymással versengő giccs-parádétól.

Hartmann György Sándor
2016.10.18.
21:49

Holnap lesz a BÉK közgyűlése, ahol megválasztják az új elnökséget.

Az jelölőbizottság által javasolt elnökjelölt mindenféle álmokat sző, a BÉK megújításával kapcsolatosan, pedig maga a kamarai törvény az ami oly rossz, mint a bűn, és egyben az az oka annak is, hogy területi kamarák a pénzbehajtás eszközévé vannak degradálva.

De már négy napja látott napvilágot (http://index.hu/belfold/2016/10/13/a_mom-park_tervezoje_almodhatja_meg_a_budapesti_szuperkorhazat/ ):

hogy Lázár János aki felelős az építészetért, az építésügyért, bejelentette:

„Nem ír ki pályázatot, hanem Noll Tamás építészt bízza meg a kormány az új budapesti kórház tervezésével, jelentette be Lázár János a csütörtöki kormányinfón”.

Nos, hogy is van ez?

Veri a nyálát a kamara (mind a MÉK, mind a BÉK, de hasonlóan az MMK is), hogy így meg úgy semmibe sem veszik a tervezőket,  stb. de arról , hogy éppen azaz ember legyen, aki az ügyünknek a legfőbb őre kellene, hogy legyen, áthágja az érvényes szabályokat! hallgatnak, mint a sír!

(Igaz Lázár úr már korábban kérkedve – mert az hiszi, hogy ezzel aztán jó pofa - azt is bevallotta, hogy mint polgármester évekig gátolta a városi főépítész kinevezését. És még meg is tapsolta a sok építész!)

Hol van itt a BÉK jelenlegi és a jövőbeli elnöke, és az elnöksége? Hol van a MÉK, Hajnóczi Pipivel az élen?

Ezután meri-e valaki azt állítani, hogy lesz-e itt bárminemű változás.

Ryhe

Ui. Hacsak az nem, hogy bevezetnek a németországi beruházási gyakorlatból egy kiragadott részt (a HOAI lemásolása), minden összefüggéséből kiragadva. (Arról nem is beszélve, hogy ehhez arra is szükség lenne, hogy cca. 200 db DIN szabványt lefordítsanak, értelmezzenek és megtanítsák ezeket a tervezőknek, hogy egyáltalán meg is értsék, hogy miről van szó.)

csoszka
2016.10.20.
19:37

@Hartmann György Sándor: http://epiteszforum.hu/miert-fontosak-lazar-janosnak-az-epiteszek

"Elmondtam minden építész kollégának, amikor találkoztunk, hogy 10 évig voltam polgármester és hosszú éveken keresztül abban a hitben éltem az életem, és komoly lépéseket tettem ez ügyben, hogy semmiképpen ne legyen a városnak főépítésze, mert az engem, mint megválasztott és mérhetetlen tudással felkent politikust korlátoz abban, hogy mit is csinálhatok a saját városommal. Hosszú polgármesterség után, kezdeti műveim megtekintése után jöttem rá, hogy mekkora őrültséget követtem el, amikor nem vettem igénybe olyan építészek keze-vezetését – fogalmazzunk rossz magyarsággal, akik támogató segítséget és bizalmi viszonyt tudtak volna kialakítani. Megfizettem az árát annak, hogy évekig tudatosan és szakszerűen akadályoztam azt, hogy a városnak karizmatikus, megbízható és jó főépítésze legyen. Most teljesen másképp gondolom a saját tanulságommal. Azt remélem, hogy a választók is kiheverik ennek döntésnek a következményeit."

Kedves Ryhe! Vagy direkt ferdít a zárójeles részben, vagy elszundított a mondandó második felére. Jó éjt!

reliefplan
2016.10.11.
19:35

Úgy gondolom hogy ez rendszerfüggetlen, hatalmi konstellációtól független szakmai kérdés. Általánosan igaz az, hogy a szakmai kontrollra m2-től függetlenül szükség van/lehet. Legfőképp azért, hogy ne legyen kiszolgáltatott adott esetben a jóízlésű tervező, és a kevésbé jóízlésű ámde pénzes megrendelővel szemben mondhassa, hogy ezt így nem lehet csinálni, mert még tervtanács elé, főépítész elé kell vinni a (vázlat)tervet, bárakármit nem lehet tervezni, a szomszéd házakra, egyéb körülményekre is tekintettel kell lenni. És hogy ne kelljen (szívére hallgatva) visszaadnia a megbízást. És hogy ne kelljen (eszére hallgatva) kényszeredetten eleget téve, ízléstelent, oda nem illőt terveznie, hogy aztán örökre elfelejtse. Mindez - m2-től függetlenül - általános szakmai érdek, mely szinte természetes; ezért (ál)naívan úgy gondolom, hogy az ominózus jogszabályhely véletlenül került úgy megfogalmazásra, ahogy.

NI

reliefplan
2016.10.11.
07:36

Friss infó: a végrehajtási rendelet most van készülőben... Csak reménykedem, hogy a cikkben leírt problémafelvetés megértésre talál(t) a jogalkotó-döntéselőkészítő körben és az orvoslás megtörténik.

Nagy Imre (vitacikk-író)

Hartmann György Sándor
2016.10.11.
15:44

@reliefplan: A remény hal meg legutóljára!

Ryhe

És ha nem vagy a csókosok között, akkor sajnos még remény sincs!

Hartmann György Sándor
2016.09.30.
07:32

Igen, valahol nagyon is célt tévesztenek az urak!

(Mármint Lázár János, dr. Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkár és fiatal, kreatív csapata.)Idézet:

A Kormány 294/2016. (IX. 29.) Korm. rendelete

a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet módosításáról

(3) A Kr. 1/B. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(A beruházással összefüggésben)

„d) a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye nem kérhető,

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk