Nézőpontok/Vélemény

SZÉPMŰ: új engedélyezési tervek a tervtanács előtt

1/14

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna

?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
1/14

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna

SZÉPMŰ: új engedélyezési tervek a tervtanács előtt
Nézőpontok/Vélemény

SZÉPMŰ: új engedélyezési tervek a tervtanács előtt

2010.05.21. 07:11

A főlépcső bevágása elmarad, a beton felépítmény visszanyerte transzparenciáját. Nagy érdeklődés kísérte az új engedélyezési terveket a tervtanács előtti bemutatón. Képek csak a jövő héten kerülnek a sajtó elé, addig meg kell elégednünk Zöldi Anna beszámolójával.

Szépszámú közönség előtt zajlott a Szépművészeti Múzeum engedélyezési tervének immáron harmadik tervtanácsi vitája. Az újonnan bemutatott tervet a kritikák nyomásának engedve rendelte meg a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A sokak által kifogásolt elem, a főlépcső megbontása borzolta leginkább a kedélyeket, az eredetileg tervezett megoldás még szakmán belül is vitákat váltott ki.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna
1/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
2/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
3/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
4/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

A korábbi koncepciót az indokolta, hogy a rangos múzeum az eredeti főbejárathoz a lehető legközelebb kapjon új megközelítést. Ehhez szükség lett volna a főlépcső átformálására. Minthogy ez az új változatban tilalmas zóna volt, egy lehetőség maradt: az eredetileg is a Dózsa György út és a Hősök Tere sarkára tervezett lejárat átigazítása. Az üvegdoboznak indult, a sajtóban később betonkockának aposztrofált építmény visszanyerte transzparenciáját, tömege azonban megváltozott: a kétféle funkciót – lépcső, és lift – két, eltérő méretű, egymást átható tömeg fogadja be. A „lépcsőház" tömege továbbra is transzparens, míg a lifté - funkcionális okokból - tükröző üvegfelületekkel burkolt.

Ennek - Skardelli György opponens szerint - „[...] olyan elemnek kell lennie, mely az először idelátogató számára is egyértelműen hirdeti, hogy itt fontos dolog történik. A sűrű osztású, háromszög keresztmetszetű, perem menti oszlopsor és az üvegezett felület sajátosan felel meg ennek a feladatnak. A háromszögszerkesztésnek köszönhetően hol átengedik a pillantást, hol visszatükrözik környezetüket, hol a beeső fénysugarakat több irányba visszaverve szövik bele a fényt a felületi hatásba. Megjelenésük kortárs módon reflektál a mintegy száz éves homlokzati kolonnádra, a konkurálás legkisebb szándéka nélkül, de egyéni eszköztárával a sarokpont főszereplőjévé válik."

Az immáron főbejárattá előlépett fogadóépületet ellenpontozandó, a térszín alatti csarnok másik - Városliget felőli - végpontján mélyített udvar kerül kialakításra, s ezzel a haránt-irányú tér mindkét végén természetes megvilágítást kap. A bővítés térszervezési koncepciója változatlan maradt.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
5/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
14/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
6/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
7/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 


Skardelli György opponenciája egyértelműen a terv mellett foglalt állást, beleértve ebbe a főlépcső változatlan megtartását, melyet a maga részéről nem kompromisszumnak, sokkal inkább a Hősök tere klasszikus térformálási értékei iránti tiszteletnek értelmezett. Az opponencia érvelt a bővítési program indokoltsága mellett is – habár ez nem lett volna magától értetődő feladata. Skardelli György osztozik abban a meggyőződésben, hogy a hűvös, távolságtartó múzeum képét felváltja a közönséget becsalogató, a kultúrát eladható termékként tálaló népszerű középület ideája. Az új funkciókkal, eszközökkel becsalogatott közönség lehet a záloga az intézmény túlélésének, egyúttal csökkentheti az arisztokratikus távolságtartást a tudományok, a művészetek és az internetre, bevásárló központokba szoktatott nagyközönség között.


A hosszúra nyúló vita az opponensi véleményhez képest lényeges újdonságokat nem hozott. Kivételként említhető az a többek által megfogalmazott igény, hogy a múzeum épülete előtti térfelszín kialakítása egységesebb legyen. Minthogy a fogadóépületen kívül gyakorlatilag csak a térfelszínen megjelenő elemek láthatóak a tervezett bővítésből, ez a vélemény ismét a koncepció lényegét látszott érinteni, bár megfogalmazói nagyon szerényen, a terv kétségtelen erényeit méltatva adtak hangot észrevételüknek. A gondolat egy nagyobb léptékű, átfogó térrendezés szükségességét vetette fel. Véleményük szerint az olyan szigorúan és színvonalas eszközökkel kialakított térszerkezet, mint a Hősök tere, nehezen bontható meg csupán egyetlen ponton. Karácsony Tamás saját megoldását egy átmenetileg leterített szőnyeghez hasonlította, és azt a pillanatnyi helyzethez igazodónak tartja. Felhívta a figyelmet arra a nem megkerülhető akadályra, hogy ő maga a Szépművészeti Múzeum telekhatárán túl nem merészkedhetett.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
8/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

 

A fogadóépület új megjelenésével kapcsolatban is elhangzottak kritikák, a tervtanács egyes tagjai kevesebb – azaz egy, de emblematikus geometriájú – mások több - vagyis három, de semmiképp sem kettő – tornyot látnának a téren szívesen.


Lényeges kérdést érintett Mányi István azon észrevétele, hogy a múzeum előtti forgalmi rend módosításával a fogadóépület mellett közvetlenül elhaladó kanyarodósáv szűnjön meg, és legyen a fogadóépület környéke gyalogos övezet. Mányi a tervet továbbra is kiválónak tartja, és többekkel együtt azon a véleményen van, hogy a terv csak nyert a körülötte kialakult a huzavona révén. Polémia alakult ki a főbejárat használatát illetően, a műemlékvédelem szakemberei egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy a jelenlegi főbejáratnak is funkcionálnia kell.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
9/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
10/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
11/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
12/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 


Miután a viták zöme eddig sem építészeti kérdésekről, inkább az építészet ürügyén zajlott, a jelenlévők közül sokan firtatták a nyilvánosság – úgy a szakmai, mint a nagyközönség felé irányuló kommunikáció – fontosságát, fájó hiányát. Kár lenne tagadni, hogy az építészeti közélet nem büszkélkedhet a Szépművészeti Múzeum ügyéhez hasonlóan heves nyilvános vitákkal – bár amint azt többen megjegyezték, a tervek kezdettől fogva publikusak és hozzáférhetőek voltak. Építészeti magatartás önmagában sosem váltott még ki hasonló indulatokat – tegyük hozzá, sajnos. Kétségtelen, hogy hasznosabb lett volna a köpönyeget még a vihar előtt előkapni. Pedig – amint azt Arnóth Ádám (KÖH) megfogalmazta – az elképzelhető megoldásokhoz képest ez a terv csupán szépségflastrom a millenniumi matróna ábrázatán. Ráday Mihály felvetette egy 1:1-es léptékű modell felállítását a téren, ezt azonban többek a terv megtorpedózására tett kísérletként értékelték. Lampert Rózsa – akinek kezétől az építési engedély sorsa függ – örömmel adja majd meg immáron a harmadik építési engedélyt is, de fenntartja kezdettől fogva hangoztatott véleményét – egységesebb térrendezés a felszínen szerencsésebb lenne.


A részletkérdésekbe bonyolódó vita frappáns végjátékkal zárult. Dávid Ferenc művészettörténész eszmei oldalról, Rostás Zoltán a kivitelezésért felelős projektiroda képviseletében pedig a gyakorlat oldaláról adott megnyugtató válaszokat a felmerült kétségekre. Dávid Ferenc leszögezte: a terv jobb, szebb, érzékenyebb lett. A fogadóépület tömegének megosztása szerinte szerencsés és indokolt, amellett lírai kedvességet hordoz. A térszín alakítását a terv belső logikájából eredőnek tartja, hiszen az üvegfelületeken keresztül jönnek létre azok az átlátások, amelyek a régi épülettel való vizuális kapcsolatot biztosítják, amely a terv lényeges eleme.

Rostás Zoltán még egyértelműben fogalmazott: a főbejárat működni fog; 1:1-es modellre nincs szükség, hiszen a projektnek része egy bemutatóterem, ahol az érdeklődők mindent három dimenzióban tanulmányozhatnak, természetesen virtuális formában; a tervek pedig 2008 óta nyilvánosak. Rostás Zoltán megköszönte a tervezőnek és a tervtanácsnak, hogy példamutató módon tudtak együttműködni, és sajnálkozott, amiért a háromszor újraterveztetett munkát csak egyszer tudják kifizetni.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
13/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

 

A szerteágazó véleményeket tömörítendő állásfoglalás megfogalmazását "megakasztotta" Ferkai András ügyrendi hozzászólása, amely mondhatni glóriát vont a törődött tervezők feje köré: javasolta, hogy tekintettel a tervezési folyamat eddigi alakulására a tervtanács mondja ki, hogy bizalmat szavaz a tervezőnek, és kéri, fontolja meg az itt elhangzottakat.

 

kép és szöveg:

Zöldi Anna

 

Vélemények (7)
városjáró
2010.05.26.
22:10

Ezzel a tervvel nekem épp az a fő bajom, amin végül nem változtattak. Jelesül az üveg/beton kubus, amely a jelenlegi főhomlokzatot környezetidegen módon kitakarja - és valljuk be, totál öncélú kreálmány. A lépcsőbevágás ehhez képest egy kellemes kis szemtorna lett volna.

Tényleg nem értem, hogy a főhomlokzat bal szélén miért nem lehetett volna egy oldalbejárattal megoldani az egész lejutást? (Mert azt nem vitatja senki, hogy a föld alatti bővítés akár még hasznos is lehet. Persze, csak ha nem egy öncélú büféig, meg pelenkázóig  jut el a művelet.)

kemtam
2010.05.26.
21:57

.

lecsó
2010.05.26.
16:02

"Ráday Mihály felvetette egy 1:1-es léptékű modell felállítását a téren, ezt azonban többek a terv megtorpedózására tett kísérletként értékelték."

Azért ez némileg árulkodó. Az új változat, szemben az előzővel,  kétségkívül igyekszik beleolvadni a "háttérbe". Most már csak azt kéne elmagyarázni neki, hogy ez nem fog sikerülni, ezért jobb lenne, ha odébbállna. 

Nem értem, miért jó olyasmit tervezni, amit a közönsége, a használója nem hajlandó elfogadni, és már a megépülte kezdetétől azt várja, mikor bontják le. 

Mizsei Anett
2010.05.27.
08:36

@lecsó: "Nem értem, miért jó olyasmit tervezni, amit a közönsége, a használója nem hajlandó elfogadni, és már a megépülte kezdetétől azt várja, mikor bontják le. "

Ettől a tervtől teljesen függetlenül, (mert erről nem kívánok semmilyen véleményt megfogalmazni, még csak sugallni sem, hiszen nincs meg a kellő rálátásom az egész ügyre) azért azt érdemes tudni, hogy a legtöbb, ma csodált, építésekor újat mutató épületet igen nehezen fogadta be a szélesebb közönsége. Tehát pusztán az, hogy a "laikusoknak" (elnézést) nem tetszik - ha már ennyire leegyszerűsítjük a kérdést - az még nem jelenti azt, hogy valami nem jó. Egyetlen igazán előremutató ház se vészelte át viharos csaták és kritkák tömkelege nélkül...

zapata
2010.05.27.
08:52

@lecsó: Amit egyesek felkentségük vélt tudatában a terv megtorpedózására tett kísérletnek minősítettek a szerintük nyilván "elmaradott ízlésű" kételkedők részéről, azt a civilizáltabb világban úgy hívják, hogy demokrácia.

Úgy hallottam, Svájcban  néhol szintén kizsinórpadoztatnak bizonyos problémás épületeket 1:1-ben egy hónapra, elsősorban azért, hogy a környékben lakók is hozzászólhassanak. Micsoda elmaradott ország és elmaradott népség...

lecsó
2010.05.27.
22:58

@Mizsei Anett: Ez így azért túl általános, bár én is így fogalmaztam. Az ellenállást aligha tekinthetjük a minőség ismérvének. De tegyük fel, hogy esetünkben is erről van szó. Akkor pontosan mi is lenne az "eiffeli" ebben a bejáratban? Hiszen ugye, egyrészt hasonló esetekben rendre érvényesülni szokott a Móricka-effektus, és minden ilyenről UGYANAZ jut az eszünkbe, másrészt ezen a helyen, ha már hozzányúlunk, tényleg illene eiffelezni. Szóval, mi az, amit 100 év múlva majd a laikusok is értékelni fognak, de most még csak a beavatottak látnak? Mert én most csak azt látom, hogy díszbejárat épülne a kereskedelmi szekciónak, miközben a szakértők szerint maga a múzeum roskadozik. Vagy pont ez lenne a cél? Ezzel, így és ezért építjük a jövőt? Hogy a XXII. század embere már múzeumfogyasztó legyen? Éppen ezért képes legyen befogadni ezt a látványt?:http://hg.hu/upload/images/photos/000/061/093/4.jpgLehet, hogy nehéz elismertetni az újat, de hogy a régit megőrizni sem könnyű, arra az előző kép a jó példa. Mert ahol ez a jövő(be mutató)kép, a "vívmány", ott azért van némi gond. Arról nem is szólva, hogy míg este a kocsmában jókat nyámmogunk a különböző politikai és gazdasági rendszerek okozta rombolás felett (most konkrétan Budapest építészetére gondolok csak), addig napközben meg ilyen extrémitásoknak tapsolunk.Nagyon árulkodó, hogy Ráday javaslatát elvetették, és hogy a hg.hu-n nincs olyan szavazási opció, hogy EGYIKET SE! Láthatóan tisztában vannak a közönség véleményével, ahogy azzal is, hogy aki nem a komplett bővítést ellenzi, hanem kizárólag a bejáratot, az nyilvánvalóan nem "az újat" akarja megtorpedózni, hanem a régit szeretné megóvni.

kezdoepitesz
2010.05.26.
15:10

A hg.hu-n megtekinthetők a legújabb látványtervek:

http://hg.hu/cikk/epiteszet/9559-megis-uvegkocka-a-szepmuveszeti-legujabb-tervei

 

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk