Épületek/Középület

Szekszárdi Kolping - iskola a belváros határán

1/23

Szekszárdi Kolping, fotó: Faltusz Csaba

?>
Szekszárdi Kolping, fotó: Faltusz Csaba
?>
Tornaszoba a csatlakozó nyaktaggal, fotó: Faltusz Csaba
?>
Alulról, fotó: Faltusz Csaba
?>
Oldalról, fotó: Faltusz Csaba
?>
A hátsó kert, háttérben az Újvárosi Szent Mihály arkangyal templom tornya, fotó: Faltusz Csaba
?>
A hátsó kert és a hozzá tartozó tárgyak, fotó: Faltusz Csaba
?>
Keleti homlokzat, fotó: Faltusz Csaba
?>
Keleti homlokzat részlet, fotó: Faltusz Csaba
?>
Rálátás a tetőbevilágítókra, fotó: Faltusz Csaba
?>
A tető síkjából kiálló tetőbevilágítók, fotó: Faltusz Csaba
?>
Tetőbevilágító közelről, fotó: Faltusz Csaba
?>
Északi homlokzat részlet, fotó: Faltusz Csaba
?>
A tornatermi bejárat, fotó: Faltusz Csaba
?>
A csatlakozó nyaktag, fotó: Faltusz Csaba
?>
Tornaszoba, fotó: Faltusz Csaba
?>
Tornaszoba, fotó: Faltusz Csaba
?>
Tornaszoba, fotó: Faltusz Csaba
?>
Tornaszoba, fotó: Faltusz Csaba
?>
A tornaszoba feletti felülvilágító ablaksor, fotó: Faltusz Csaba
?>
Felülvilágítók, fotó: Faltusz Csaba
?>
Tornaszoba részlet, fotó: Faltusz Csaba
?>
Bevilágító részlet, fotó: Faltusz Csaba
?>
A tornaszoba vihar előtt, fotó: Faltusz Csaba
1/23

Szekszárdi Kolping, fotó: Faltusz Csaba

Szekszárdi Kolping - iskola a belváros határán
Épületek/Középület

Szekszárdi Kolping - iskola a belváros határán

2014.02.05. 13:48

Projektinfó

Szerzők:
Mizsei Anett

Földrajzi hely:
Szekszárd, Magyarország

Építészek, alkotók:
Sebestyén Péter

Iskolaépület átalakítása, bővítése

URL:
Incorso építész- és építőműhely Bt.

Tervezés éve:
2010

Építés éve:
2013

Stáblista

építész tervezők: Kádár Mihály, Kiss Balázs, Kiss Szabolcs, Sebestyén Péter
építész munkatárs: Barcsai Ági, Faltusz Csaba, Holics Tamás, Magosi Edina, Rajnai Zsuzsanna, Koródi Zoltán
épületgépészet: Dravecz Gábor
épületvillamosság: ifj. Sas Gyula
tartószerkezetek: Papp Ferenc
tűzvédelem: Lipinka Zsolt
akadálymentesítés: Ruttkay-Miklián Ágota
műszaki ellenőr: Márton Attila - Arbitrio-Mérnök Építőipari és Környezetvédelmi Kft.

Letölthető dokumentumok:

Okos, gondosan megtervezett épület szolgál egy nagy jelentőséggel bíró szociális funkciót Szekszárd belvárosának közelében. Sebestyén Péter és tervezőtársai (Másfél Építész Stúdió) közel hat éve dolgoznak azon, hogy a Szekszárdi Kolping Iskola új tornatermet kapjon, a funkciók újragondolásával pedig ésszerűbb működtetése váljon lehetővé.

Amikor két funkció vagy különböző beépítés határán kell új épületet vagy bővítést létrehozni, az általában komoly kihívás a tervező számára. A szekszárdi iskola most elkészült hozzáépítésénél is így volt ez. A tömb, amelynek belsejében megépült, északi oldalról falusias, kis fesztávú, oldalhatáron álló lakóépületekből, dél felől pedig az iskola korábbi,  emeletes tömegéből áll. Sarkán paplak, szemben vele a Szent Mihály arkangyal templom.

Ez a Szekszárd központja felé városias arcot mutató, kifelé haladva viszont felaprózódó beépítés alkotja a szomszédságát az iskola új tornatermének. További nehezítést jelentett, hogy a József Attila utca felé utcafronti épületről beszélünk, miközben beépítés szempontjából mégiscsak hátsó kerti szituációban van. Mindemellett a rendelkezésre álló hely is meglehetősen korlátozott volt, amikor 2008-ban először felmerült a bővítés szándéka az iskolavezetésben.

Szekszárdi Kolping, fotó: Faltusz Csaba
1/23
Szekszárdi Kolping, fotó: Faltusz Csaba

A Szekszárdi Kolping hátrányos helyzetű, környezetük, származásuk vagy egészségi állapotuk miatt nehezen boldoguló fiataloknak nyújt esélyt arra, hogy szakmát tanulva önállóvá és önellátóvá válhassanak. A telek méretéből adódó helyszűke és a megfelelő tornaterem hiánya komoly gondot jelent, amikor a fiatalok energiáinak lekötése a cél. E hiányt orvosolja legalább részben a most megépített szárny, és a vele együtt járó akadálymentesítés, a meglévő létesítmény funkcióinak ésszerűsítésével.

Ami az új épületrészt illeti, a bővítésre alkalmas terület a tömbbelsőben található, ugyanakkor a falusias kis házak sorában keletkező foghíjon át látható és megközelíthető a terület. E hátsó oldali, önálló bejárati lehetőséget adott esetben ki is használják majd, ha a terem bérbeadására kerül sor.  A ház megfogalmazásánál a mindent eldöntő kérdés az volt, hogyan lehetséges a két nagyon eltérő jellegű beépítés határán esztétikai szempontból egészséges átvezetést biztosítani.

Keleti homlokzat részlet, fotó: Faltusz Csaba
8/23
Keleti homlokzat részlet, fotó: Faltusz Csaba

Sebestyén Péter igen egyszerű, frappáns megoldást választott. Az archetipikus házformát a funkció okán közel kétszeresére kellett növelni, s a tervező nem is tett kísérletet ennek álcázására olyan módon, hogy több tömegre vagy kisebb egységre bontotta. Ehelyett kihasználva az optikai csalódás adta lehetőséget, az utcafrontról hátrahúzta az új épületrészt, ami ezáltal pontosan akkora súlyt képvisel a házak sorában, mint a kicsi épületek az utcafrontra húzva. Persze ezt a telepítést a meglévő épülethez való egyszerű kapcsolódás is  generálta.

A hozzáépítés igazi erénye pont abban rejlik, hogy minden szempontból összeállt a kép, és a ház funkcionális, telepítési,esztétikai szempontból egyaránt valódi megoldást nyújt. Lássuk, hogyan is történik mindez a gyakorlatban, s hogyan öltött testet a fenti  erős, jól megalkotott koncepció ebben az alig látható, visszahúzódó és alacsony költségvetésből megvalósított projektben.

Az épületrész megközelítése tehát két irányból lehetséges. Egyfelől az iskolából, ahol egy aulán keresztül érhető el a földszinti tornaterem, illetve az emeleten egy nyaktaggal kapcsolódik az emeleti tantermeket összekötő folyosóhoz. Új tanári szoba, szertár kaptak helyet a tetőterében valamint a gépészeti tér.  Másfelől a József Attila utca irányából széles, kétszárnyú kapun át közvetlenül is elérhető, s egy rámpán megközelíthető az épület.

A tornatermi bejárat, fotó: Faltusz Csaba
13/23
A tornatermi bejárat, fotó: Faltusz Csaba

Telepítésében a hátsó udvari elhelyezkedés volt a döntő tényező. A tűztávolságok megtartása miatt a szomszéd telek felé eső oldalon pár méter széles privát kisudvar alakult ki, amiből a tavaszi zöldesítés után kellemes, hűvös pihenőhely válhat. Ezek a kis beépítési hézagok, intim átmeneti terek általában jót tesznek egy házzal, ugyanakkor az is biztos, hogy a felügyelő tanároknak száz szemmel kell majd figyelni, ha nem szeretnék, hogy a diákok által "dohányzásra kijelölt hellyé" avanzsáljon - esetleg ami még rosszabb:  az egyébként is szűkös telken belül elzárt, sosem használt, veszendőbe ment területté. De legyünk optimisták: reménykedjünk inkább nagy, komoly kamaszkori beszélgetésekben, bizalmas közlésekben akár diákok közt, akár az itt oktató-nevelő pedagógusok és mentoráltjaik közt.

A templom, paplak, egy beékelődő magánház és az iskola bővített tömbje veszik körbe azt a nagyobbik udvart, amelyen kültéri sportpályát hoznak majd létre, ezzel kiegészítve a tornatermet. A nehezen visszafejthető telekviszonyok ellenére tehát az épület úgy tűnik, működőképes lesz. Ismét ki kell emelnem az akadálymentesítést, amit rendkívül alacsony költségvetésből, leginkább a funkciók átcsoportosításával értek el. Bár az épület egésze továbbra sem járható be például kerekesszékkel, valamennyi funkció számára kialakítottak akadálymentesen elérhető helyiséget is, így mobilis, könnyen alakítható használati lehetőségeket biztosítva.

Tornaszoba, fotó: Faltusz Csaba
17/23
Tornaszoba, fotó: Faltusz Csaba

Szellemes megoldásokat választottak az alkotók a bevilágítási rendszerben. A földszinti tornaterem udvari oldalán nagy ablakok, az ellenkező oldalon pedig a tetőbe metszett bevilágítók szolgálják az egyenletes megvilágítást. Délkeleti irányból a tetősíkból kiugró fémdobozokba helyezett ablakokkal az emeleti tanári zóna is megfelelő fénymennyiséget kap. Az emeleti összekötő folyosót is elegendő természetes fénnyel látják el a két oldalra néző ablaksorok.

Az épület külseje, dacára a heterogén környezetnek, jól illeszkedik a szomszédjaihoz. Az egyszerű házforma - megfelelő arányokkal - szinte elronthatatlan. Szokatlan, csokoládébarna vakolatával helyi "rozsdás zónát" teremt maga körül, amit világos fa ablakbélletek tesznek barátságosabbá. A tetőre sötétszürke palafedés került, a titáncink fémdobozokkal homogén hatást elérve. Az elszórtan elhelyezett kiugrók kortárs formába öntik a korábbi épületszárny nyolcvanas évekbeli tetőfelépítményeit.

A hiányzó kertépítészet és egyes, még befejezetlen részletek ellenére az épület magában hordozza egy nagyon jól működő kiegészítés ígéretét. A hozzáépítéssel párhuzamosan az egész komplexum funkcionális és fenntartási rendjét újragondolták. A gépészeti rendszereket egységesítve, felújítva használati szempontból mindenképpen pozitív végeredménnyel zárulhat az építkezés. A hozzáadott érték, az új funkciók, a kortárs épület pedig bérlőket idecsábítva számszerűsítve is segítheti az itt zajló oktatást, a kallódó fiatalok segítését.

Mizsei Anett

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk