Nézőpontok/Kritika

Szeged, a féloldalas város

1/3

Szeged

?>
Szeged
?>
Szeged
?>
Az 1879-es nagyárvíz előtt (1870) és a nagyárvíz után közvetlenül (1910) - kép: Firbás Zoltán
1/3

Szeged

Szeged, a féloldalas város
Nézőpontok/Kritika

Szeged, a féloldalas város

2017.12.22. 10:14

Cikkinfó

Szerzők:
dr. Rigó Mihály

Földrajzi hely:
Szeged

Vélemények:
3

Letölthető dokumentumok:

Miért nem kétoldalas, szimmetrikus város Szeged? Miért ilyen nagy a különbség a beépített területek arányában a Tisza jobb és bal oldalán? Dr. Rigó Mihály írása a lehetséges okokról és a Szeged környéki elképzelésekről, melyek befolásolhatták Újszeged sorsát. 

„Az 1712. évi árvíz után sokan úgy vélekedtek, hogy Szeged végképp elpusztult, és nem támad föl többé."Bálint Sándor

„A magyar Alföld legszebb délibábja … Szeged, …"
„Magyar emlékül és magyar reményül
Állj boldogan és büszkén, ősi város,
Símulj szerelmes szívvel a Tiszához."
Juhász Gyula


Az 1879-es nagyárvíz előtt (1870) és a nagyárvíz után közvetlenül (1910) - kép: Firbás Zoltán
3/3
Az 1879-es nagyárvíz előtt (1870) és a nagyárvíz után közvetlenül (1910) - kép: Firbás Zoltán

 

A Tisza átszeli, vagy inkább csak érinti Szegedet? A sárga színek – a beépített területek – arányát érdemes a fenti két térképen nézni.

Fentebb két térkép látható, két különböző időpontból. Az egyik az 1879-es nagyárvíz előtti, a másik pedig a közvetlenül az nagyárvíz utáni állapotot mutatja. Természetesen minden megváltozott, azonban valami nem: mindkét esetben lényegesen kisebb a Tisza bal partjának beépítettsége, mint a jobb parté! Az újszegedi sárga felület mindkét térképen kisebb.

Látható, hogy nagy az aránytalanság a Tisza két partja között. A bal parti Újszeged sokkal kisebb területet foglalt le mindkét időszakban, mint a jobb parti városrész. Ma úgy mondanánk, hogy túlhasznosított és alulhasznosított.
Fontos azt is megállapítani, hogy Újszeged városrész területe az 1879-es nagyárvíz óta növekszik. Nyilvánvaló az, hogy nem akar megmaradni a városrész a visszafogottság állapotában. Tendencia tehát az újszegedi beépített területek nagyságának növekedése.

A továbbiakban az okokra keresek választ, valamint arra, hogy aszimmetriának a világ végéig fenn kell-e maradnia.

Dr. Rigó Mihály

A teljes cikk itt  olvasható.

 


1. http://www.ativizig.hu/vizugyimuzeum/elod_vedresistvan.aspx

2. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16612.htm

 

Vélemények (3)
alfoldi2011
2018.04.05.
00:32

A szegedi Palánk 1927. - Cs. Sebestyén Károly, néprajzos muteológus

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/a_szegedi_palank/pages/001_a_szegedi_palank.htm

 "Öreg emberek fázósan, idegenül járnak a téliessé vált időben az elhagyatott palánki utcákon. Téglatorlaszok és törmelék hegyek, tátongó mély gödrök és épülő uj falaik között járnak szomorúan, (mintha régi emlékeket keresnének.

Talán a régi palánkot keresik, melynek most hullanak utolsó emlékei a munkások csákányai alatt. Mert az egyetemi építkezésiek nemcsak megváltoztatják a belváros egész képét, hanem örökre eltüntetik a város legrégibb részének néhány olyan utcáját, amelyek még a nagy árvíz előttről maradtak meg s amelyek valószínűleg még a város legrégibb idejéből valók. A kisajátított házak lerombolásaival el fog tűnni a mostani Révay-, Szegfű-, Ipar- és Szív-utca, valamint a Pécsi-és a Somogyi-utcának egy része.

Az érző embernek fáj a pusztulás látása, még akkor is. ha tudja, hogy új élet fakad a nyomában. A város, az utca, a házak is hasonlatosak a szervezetekhez, mert ők is élnek, öregszenek s elmúlnak, mint az ember. Ha nem is voltak szépeik azok az utcák, ha kopottak, rongyosak is voltak a régi házak: tele voltak azért a múlt emlékével, s egy-egy darab várostörténet enyészik el velük."

"A palánk szó tudvalevőleg kerítést, deszka-, vagy fakerítést, palánk-keritést jelent. A középkorban s a török hódoltság korában sok város vagy városrész volt védelem céljából körülvéve ilyen fakerítéssel, palánkkal s ezért idővel magát a palánkkal körülvett területet is Palánk-nak nevezték, így történt ez Szegedien is ..."

"Szeged évszázadokon keresztül, még a XV. században is, a Tisza árterületének 'különálló szigetein feküdt s e szigetek lakói eredetileg külön autonóm jogokkal bíró külön községeket alkottak. Szeged 1552. évi ostromáról szóló egykorú leirása szerint a város még akkor is egymástól távolabb eső több szigetcsoportból állott s a .köztük levő mocsaraikon és ereken mindenfelé áthidalások vezettek keresztül. "

"Ilyen különálló szigeten épült a szegedi vár ós Palánk nevű külerődje is, külön váltan a felsővárosi és alsóvárosi szigetcsoportoktól. A vár és a Palánk miniig összetartozó egy szigeten feküdt, azért fel kell tételezni, hogy a palánki rész mór a legrégibb időben is lakott volt. "

NEM IDEGEN SZEGEDTŐL A VÍZSZINT SZABÁLYOZÁS! Ez a tény azért fontos, mert az árapasztó csatornás javaslatom vízszint szabályozásra alapul!

"Ha a régi Paláink alakját a város mai térképén akarjuk kirajzolni, akkor azt meglehetős pontosságijai jelöli meg a követező vonal : A Tisza partjától a Stefánia-sétány déli 'határvonala a Kultur-palota előtt végig a mai Vár-utcán, kelet-nyugati irányban, a postapalotától délre fordul a vonal, végig a Ketemen és Zrínyi-utcán, a Gizella-térig. Ott azonban elhajlott délkeleti irányban s az Árpád-utca déli szélén, a mai piarista gimnázium telkién keresztül vonult egyenesen a Tiszának."

A szegedi vár a szegedi Palánk északi szomszégja volt, mindkettő azonos szigeten helyezkedett el. Mindkettő egységnek saját körárka volt úgy, hogy a Várnak és Palánknak a kettő közötti árok közös árka volt.

".... a Palánk árka. Az irányát már fenébb magjelöltük, most még csak az ároknak vízzel való ellátásának nagyon érdekes megoldását akarom megemlíteni. Mikor a Tiszában nagy víz volt. akkor a viz a vár északkeleti körtornyánál kezdődő várárokba befolyt, körülfolyta a vár északi és nyugati oldalát s a délnyugati körtoronynál (a postapalota helyén) két ágra szakadt: az egyik a vár déli oldala mellett húzódó várárkot töltötte meg s a Kultúrpalota és a hídfő közötti tájon szakadt a Tiszáiba, a másik ág pedig a Palánk árkába zudult s azt töltötte meg.

Nagy vízkor nem is volt semmi baj, védve volt a vár fala és a Palánk sánca az átok vizie által.

Mikor azonban leszállt a Tisza viz szinte, akkor leszaladt a viz a palánki árokból s az egész hosszú árok szárazon maradt.

Már most ezen nagyon elmésen ugy segítettek, hogy a Palánk legnagyobb része körül egymással párhuzamosan kettős árkot ástak, egy belső szélesebbet és egy külső keskenyebbet.

A külső árok volt a nagy viz levezető árka, amelyen a Tisza vize ilyenkor egyszerűen keresztülfolyt.

A belső árok azonban valószínűleg vízszintezve volt, mert alsó vége a Tiszánál el volt zárva. Így aztán nagyvizkor ez is megtelt vízzel (mert felső viége nyitott volt), de a vizet nem bocsátotta le a Tiszába még kisvizkor sem, mert alsó vége el volt zárva.

Álló víz töltötte meg a belső, folyó víz a külső árkot. Ennek az állóvíznek a nyomai még a múlt században is meg voltak a régi árok helyén megmaradt pocsolyákban."

"A Palánk utcahálózatániak legrégibb rajza, tudtommal 1713-ból való. Alább emlitendő változásokat leszámitva, iránya helyzete, ugyanaz ma is, illetve a közelmúltban az volt. S ha tekintetbe vesszük azt, hogy régi városok milyen savassággal tartották meg évszázadokon át eredeti úthálózatukat, azt lehet mondani, hegy a Palánk utcái olyan régiek, mint maga a város. A régi városok régi utcái tudvalevőleg nem mérnöki tudománnyal készültek, hanem természetes módon keletkeztek, nőttek, a, szükség és célszerüség szabta meg az irányukat s ez legtöbbször még évszázadok múlva sem változott meg. Ez az elv meglátszik a szegedi Palánk utcahálózatánál is."

"Ha a mai kor embereiben több kegyelet volna a múlt emlékei iránt, fenntartotta volna ezeket a neveket, hogy legalább ezek őrizzék meg a régi városerődités emlékét. Bécs városának talán legelőkelőbb utcáját Graben-nek, Am Graben-nek nevezik, ami nem más, mint a szegedi Árok-utca, Az árkon. Lám Bécsben nem jutott eszükbe ezt a ma oly közönségesnek hangzó utcanevet megváltoztatná, nem keresztelték el! sem Mária Teréziáról, sem Ferenc Józsefről ..."

"A Palánk árka, sánca, palánkja régen eltűnt, már csak utcáinak régit vonala maradt meg a multbol. Most már ez is eltűnik a város térképéről s maholnap nem marad egyéb emlékűink a régmultiból, mint a Demeter-templom hétszázéves tornya, egyetlen régi tanuja a haldokló szegedi Palánknak."

 

 

 

 

 

alfoldi2011
2018.04.04.
23:30

"Igenis, Kegyelmes Úr, lebontjuk a Palánkot!"

 Mi a "palotás város" ÁRA?

Palánk= Szeged szíve, Szeged legrégebbi része, melyet még az 1879-es nagyárvíz is meghagyott! De nem így az ember! Az ember nekiment annak, amit az árvíz megkímélt! Magunkra ismerünk?

Mivel talán Lechnerék úgymond elfelejtettek rendelkezni Szeged belvárosáról" 1913-ban, a Fogadalmi templom építésének kezdetére a város felbecsültette az összes palánki házat. Azt tervezték, hogy a templom elkészülte után a teljes Palánkot kisajátítják, minden házat lebontanak, és újraparcellázzák, majd értékesítik az egész területet."

"1926 tavaszán megkezdődött a palánki házak kisajátítása. A tulajdonosok egy része gyorsan megegyezett a várossal. Magasabb árat lehetett kapni, ha a tulajdonos maga gondoskodott a házban lakó bérlők elhelyezéséről és üresen, lakó nélkül adja át az épületet. A tulajdonosok másik része azonban még sokáig alkudozott és petíciózott. Végül sikerült elérniük, hogy az 1913-ban elvégzett értékbecsléshez képest ne 6000-szeres, hanem 8-9000-szeres szorzóval vegye meg a város a telkeket, így már mindenki kötélnek állt. (1928-ra egyetlen ház maradt, amit rendőri segédlettel, végrehajtás keretében kellett bontani: a Nyikos nővérek háza a Boldogasszony sugárút sarkán.)"

 Miféle városrész pusztult itt el? Talán Szeged Ó-Budája!

A Palánk házai a félbemaradt Fogadalmi templom mellett 1916-ban, Kerny István fényképén. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteménye.

"A régi palánki városrész ma éppen olyan kolonc a városon, mint amilyen volt hajdanán a vár. A rideg kőhalmot, a várat teljesen eltüntették a föld színéről és pompás parkot létesítettek a helyén; csak így lehetett ezt a területet a modern városi élet keretébe beleilleszteni. A belváros öreg részével ugyanezt kellene tenni. Ezek a kis házak, a Szegfű utcaiak, melyek közül némelyikben már csak az isten kegyelme tartja a lelket, radikális városrendezési program nélkül még ötven-hatvan évig fognak a helyükön megállani."

Juhász Gyula lebontott palánki szülőháza:

Parobek Alajos: Juhász Gyula szülőháza. Forrás: Somogyi-könyvtár.

"Egy ház 

Eltűnik egy ház. Alacsony tetővel Nem ostromolta gőggel az eget, Míg állt, nem tűnt fel senkinek e tájon, Öreg anyó volt, élt már eleget. De nekem a szívembe vág a csákány, Mely falait lebontja, mert nekem E ház volt gyermekségem, ifjúságom, E szürke ház volt színdús életem.  Ez alacsony tetők alatt magasba Ó hányszor lendült homlokom, dalom, Hány álom ringatott alvón, imetten És háború zúgott s forradalom. Itt éltem én, a gyermek, ki öreg volt És aki mindig nagy gyermek maradt, Itt sírtam én, mint ifjú, ki sosem volt Fiatal s várt egy végső diadalt. És innen néztem a szabad jövőbe, Mint férfi, mikor nő, sors elhagyott S a boldogtalan tegnapért cserébe Köszöntöttem a szabad holnapot.  Itt virrasztottam álmaim fölött én, Mint kapitány a süllyedő hajón, A földet kémlelőn, mely ott dereng már Egy új hajnalban. És majd hallgatom, Hogy cseng a csákány, görnyed a gerenda, Hogy dolgozik, ront, bont a faltörő. Hogy épül álmon, harcon és kudarcon, Egy élet romjain túl a jövő!"1926. http://www.delmagyar.hu/delmagyarchiv/igenis_kegyelmes_ur_lebontjuk_a_palankot/2458933/

alfoldi2011
2018.01.13.
22:46

Borvendég Béla, szegedi építész, (1960. Ybl Miklós-díj, 1964. Magyar Építészek Szövetsége emlékérem, 1990. Magyar Építészek Szövetsége aranyérem, 1993. Csonka Pál-érem, 2004. Kossuth-díj) 2006-os véleménye az újszegedi városfejlesztés jellegéről, a Déli-híd hídfőjében:

"Nem csak Újszeged, de az egész város csúszik még hátrább a városvezetés minden sumákságra nyitott bátorsága miatt."

"Lechner hibája, vagy sem - ma már mindegy! - Újszegeddel nem sokat foglalkozott."

"Paradox módon Újszeged a kommunista rendszerben lett valódi városrész. Ámde a szigorú tervgazdálkodás nagyobb dicsőségére lényegében komoly, átfogó fejlesztési terv nélkül lett azzá. Az átmenő forgalom keresztül préseli magát rajta, de ma sincsen alközpontja, s odaveszett egykori zöld jellege. Még a Ligetből is kiharapták szinte a felét. Mindamellett nélkülözi mind a városi közintézmények értelmes hálózatát, mind a nyilvános és urbánus közösségi tereket."

"... a tervben szereplő összevont vasúti és közúti híd javasolt helye nem csak városfejlesztési, de vasút-üzemi szempontból is módfelett aggályos és vitatható.""Nyilvánvalóvá vált, hogy az Uniós támogatásból itt megvalósítani szándékolt híd tényleges célja nem más, mint a Heavytex-telek piaci értékének feltornászása. Magyarán zaftos telekspekuláció a város kárára. Az már csak hab a tortán, hogy a Heavytex javaslata szerinti bevásárló gólem nem csak gátlástalanul pocsékolná a belvárosivá avanzsáló területet, a hatalmas térszíni parkoló nem csak építészeti szempontból elfogadhatatlan, de a környezetet negligáló primitív és építészetinek nem nevezhető tömegalakítás egyszer s mindenkorra tönkresilányítaná Szeged idegenforgalmi szempontból kulcsfontosságú déli folyami kapuját.""Valaha az Újszegedi Kendergyár tekintélyes területet foglalt el a vasútvonaltól délre. Nem csak szépen megépített vöröstéglás ipari épületek álltak itt, hanem itt terpeszkedtek a kenderáztató tavak is. Az üzemet a kommunisták államosították, aztán bővítették, majd Heavytex néven privatizálták, és úgy fejlesztették vissza, hogy a hatalmas területet a jogutódok pénzzé tehessék, a pénzt pedig végül zsebre vághassák. Aminek most jött el az ideje.

A Dél-Alföldi Területi Tervtanács a közelmúltban tárgyalt két tervet, ami a régóta szükséges harmadik - déli - híd hídfőinek tervezett rendezésére készült. A tanács a két terv megvitatását összevonta. Egyrészt azért, mert bármilyen hídnak két hídfője van, s ezek egymással összefüggnek. Másrészt azért, mert a feladatot két tervező kapta ugyan, de a megbízó, a polgármesteri hivatal nem azonos tartalmú megbízást adott nekik. Az egyiket ugyanis határozottan arra utasította, hogy a Heavytex ingatlanfejlesztési tervét rajzolja be a tervébe. Amivel lényegében azt jelezte, hogy a városnak magának nincsenek naprakész fejlesztési tervei, és fenntartás nélkül alárendeli magát - azaz a város közösségét - a Heavytex önös érdekeinek. Azaz minden kritikát mellőzve azonosítja magát a volt üzem területét birtokló jelenlegi tulajdonosok érdekeivel."

 "Nem így Szegeden. Itt ugyanis nem csak a tervek titkosak, hanem a megbízott kivitelező cég által megbízott tervezők neve is az. A plánumokat tehát csak a polgármesteri hivatal vezetői láthatták. (Mintha még mindig a Varsói Egyezmény tagjaiként és annak utasítására terveznének itt egy „balsaja, agromnaja csokoládé gyárat”.) Hozzáértőt, építészt a bemutató közelébe sem engedtek tehát."

 Nocsak!

"A lap imígyen folytatja „Nagy Sándor alpolgármester (SZDSZ) a beruházó cég vezetőjével áttekintette a terveket. Azt mondta: arra kérték az ígéretes elképzeléseket is bemutató céget, hogy tagolt, a folyó, a lakótelep és a tervezett körút felé is megfelelő homlokzatot mutató épületet tervezzenek.

Ehhez az előzmények ismeretében már kommentár sem kell. (Végtére a vízilovat is meg lehet tanítani repülni kellő lendülettel és változtatásra kész elszántsággal. Vagy ha mégsem repül, a szolgálatkész média elhiteti, hogy a közember csak azért nem láthatja , mert már a felhők fölött szárnyal...)"

 "„(….) A város érdekét a szabályozási terven keresztül érvényesítik - áll a cikkben.Azaz előbb a beruházó döntse el, hogy számára mi a legkifizetődőbb, ezt az önkormányzet bizonnyal örömmel fogja elfogadni, ez lesz a szabályozási tervbe visszarajzolva. Azaz a kocsit fogják a lovak elé. " Így látta a kor leghíresebb szegedi építésze Szeged város legnagyobb újszegedi beruházásának mostoha körülményeit!

http://epiteszforum.hu/borvendeg-bela-heavy-stex

Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk