Épülettervek

Sopron, Deák tér - Műleírás

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Sopron, Deák tér - Műleírás
Épülettervek

Sopron, Deák tér - Műleírás

2005.02.07. 23:00

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Buzgó Csanád, Wallner Krisztina

Építész tervező: Buzgó Csanád Tájépítész: Wallner Krisztina

Építész tervező: Buzgó Csanád
Tájépítész: Wallner Krisztina

Előzmények
2004. május 19-én a Soproni Polgármesteri Hivatalban lezajlott közműegyeztetésen és a Sopron, Kongresszusi Központban szervezett "ötletbörzén" kialakult tervezési program alapján készítjük a tervdokumentációt. A tervezési munka széleskörű igénylők igényeit kell, hogy kielégítsék, melyek az "ötletbörzén" és az az óta eltelt időszak egyeztetései során születtek meg, így a tervezési munkát rendkívül rövid idő alatt kellett elvégezni.

A tervezési program és építészeti alapelvek leírása

Multifunkciós tér
A multifunkciós tér a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészetek Intézetének épülete, és az egykori Deák söröző találkozásánál jönne létre egy közösségi térként, melynek szabadtéri része kisebb rendezvények bonyolítására, szabadtéri kiállítások, koncertek, hangversenyek befogadására, alkalmas helyszínként, vagy egyszerűen csak találkozási pontként, beszélgetésekre, játékra. A tér fő célja a közösségformálás. Ezt a sokféle funkció befogadására alkalmas, semleges, minimalista formálású építészettel, elegáns anyagokkal, érdekes részletekkel kialakított süllyesztett térrel érhetjük el, ahol a helyszín kialakítása vonzza a látogatókat, de az ott lévőket egymásra, a koncertre, kiállításra való figyelésre serkenti, azáltal, hogy a letisztult formálás nem vonja el másra a figyelmet.

Ugyanezt a koncepciót követtük a belső tér kialakításánál is, melyet a külső tértől üvegfelületekkel való leválasztása egy egységgé kovácsolja a külső térrel. A belső tér "újságolvasós-beszélgetős" kávézót, könyvesboltot-olvasósarkot, valamint internet kávézót tartalmaz. A kiszolgálópult alkalmas a külső térben, vagy az asztaloknál űzhető "sportok" eszközeinek kölcsönzésére. A nagyobb eszközöket, valamint a külső tér szétszedhető-leszerelhető árnyékolóit, kiállítások paravánjait a külső térből nyíló raktárban tárolhatják.

Turisztikai központ
Egy olyan turisztikai központ létrehozása a cél, ahol a belvárosba busszal érkező, vagy a közeli pályaudvarról gyalog érkező turisták információkat, eligazításokat kaphatnak a város nevezetességeiről, esetleg szervezett csoportokban indulhatnak e kiindulási pontról e nevezetességeket megkeresni. Alkalmas továbbá arra is, hogy innen kerékpárra szállva eljussanak a kicsit távolabbi látványosságok felkeresésére, melyet a Deák téren tervezett kerékpárút - a létesítmény mellett elhaladva - segít. A hely kiválóan alkalmas erre a funkcióra, hiszen a Belváros szélén helyezkedik el. Az objektum tartalmaz egy nagy befogadóképességű nyilvános vécét, mely a közelben buszról leszálló turisták tömeges igényei elégítheti ki, valamint a város idegenforgalmi koncepciójában szereplő, a Deák tér végén kialakítandó 1500 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszín illemhelyproblémáját is megoldaná. A kialakítandó turisztikai központ előtti tér a multifunkciós térhez hasonlóan ideiglenes lefedéssel, nyári árnyékolással kombinálható. A turisztikai központ kerékpárkölcsönzőt is fenntarthat, hiszen ez a környezetbarát közlekedési eszköz szerencsére ismét kezd visszatérni a köztudatba. Az üzletszerű ajándéktárgy árusítás nem lenne javasolt, erre már megvannak a kialakult helyek a belvárosban, és nem lenne kívánatos, hogy ez a terület "zsibvásárrá" alakuljon. Itt inkább a képeslap, térkép, turisztikai kiadványok, várostörténeti könyvek árusítására ill. szolgáltatásra - idegenvezetés, programszervezés - kellene szorítkozni. Mindét létesítményt alapvetően mozgássérültek is tudják használni.

A tervezési terület
A tervezési terület Sopron és minden bizonnyal Közép-Európa egyik leghosszabb tere. A tér a Rák (Bánfalvi) patak szakaszos lefedésével alakult ki. A XIX. században a patak szabott határt a város terjeszkedésének, melynek a városrendezési koncepcióként elkészült a patak boltozásos lefedése. Így alakult ki a tér. A tér a mostani állapotánál csak szebb időket élt meg. Az elmúlt 150-200 év alatt többször átalakult, felújították, de mostanra gyakorlatilag használhatatlanná vált. A tér közepén lévő park "elkopott", nem vonzza ide az embereket semmi, mindenki - gyalog, vagy gépjárművel - átrohan a téren, zöldfelületei elfogytak, fái közül sok elöregedett, utcabútorai gyakorlatilag a használhatatlanságig romlottak.

A Rák (Bánfalvi) patak mentén - ahogy keresztülszeli a várost - egy gyakorlatilag összefüggő zöldsáv alakult ki, kezdve az Erzsébet kerttől, a Frankenburg utcai zöldfelületekkel, a Deák téren át. A tervezési munkacélja ennek az összefüggő zöldfelületi rendszernek a rehabilitálása azzal, hogy ez ne csak egy oxigént termelő terület legyen, hanem az emberek mindennapi felfrissülésének helyszínévé is váljon.

Építészeti leírás

A tervezésnél a következő főbb szempontokat vettük figyelembe:

  • városrendezési koncepció
  • vonatkozó rendeletek, előírások (országos és helyi)
  • építészeti szempontok
  • a terület adottságai
  • a társadalmi igények
  • környezetvédelmi szempontok

Építészeti kialakítás, anyaghasználat
Az építészeti kialakítás alapvető szempontja olyan minimalista formálású, modern, XXI. századi épületek létrehozása volt, melyek megfelelnek a többcélú és a turisztikai funkció befogadásának. Anyaghasználatában három különböző színű kő (vastag falak, medenceperemek - törtfehér, vékony falak - grafitszürke, térburkolat - halványsárgás-fehérrel tört), üveg, acél, víz (multifunkciós tér kerti medencékhez kapcsolódó medence-lefedése és süllyesztett medencéje) a jellemző. Ezek az anyagok eleganciájukkal, semlegességükkel, nemes mivoltukkal szerves egységet tudnak alkotni a funkcióval. A tereken megjelenik a feszített acélhuzalokra feszített vízhatlan ponyvás lefedés, mely egyszerű variálhatóságával, élénkebb színezésével, cserélhetőségével a figyelemfelkeltést is elősegíti.

Meglévő állapot vizsgálata
A Deák tér jelenleg egy nagyon leromlott állapotú városi közpark a zöldfelület-hiányos belvárosi környezetben, egy olyan városban, melynek alapvetően felértékelődött a régiós szerepe, ill. regionális központtá kíván fejlődni. Megvizsgáltuk, hogy mik azok az okok, amik miatt a Deák tér ma nem tudja betölteni az elvárható funkcióit. Mi az, ami miatt a tér nagy része nem kellemes "hely"?

Elsőként az a válasz jut eszünkbe, hogy mert elhanyagolt, a fenntartási munkák elmaradása miatt mára teljesen degradálódott, beleértve a berendezésit, burkolatait, és növényállományának egy részét is. De ezen felül is nyilvánvaló, hogy azokon a szakaszokon, ahol legalább a növényállomány jól kiválasztott és zömében egészséges, feledtetni tudja az épített elemek állapotát. Ilyenek a sűrűn fásított parkszakaszok, (Tüzér emlékmű és az időjelző között, az időjelző és a Gyóni Géza szobor között, illetve a Deák vendéglő előtti rész), valamint az É-i út szép dupla fasora az Erzsébet utca és a Csatkay utca közötti szakaszon, és részben a park déli szélén vezető fasor is.

A tér K-i részén viszont a rosszul megválasztott növényanyag kellemetlen helyet eredményez, a pusztán egy épület homlokzatához szerkesztett térrész nem tekinthető a tér kérdéseire adott megfelelő válasznak. Így ugyanis egy kiragadott igényhez igazodik a terv, de nem veszi figyelembe pl. a térszerkesztés alapelveit sem, amikor egy hosszú keskeny teret tovább szűkít azzal, hogy az épületeknél jóval beljebb ültetett, és azoknál is magasabb növény-térfallal határol le, ill. a kiemelni, megmutatni szánt épületet nagyrészt eltakarja. Mindezt egy olyan növényfajjal teszi, mely a fás növények közül a legrövidebb életű, ráadásul teljesen tájidegen. A városlakók válasza erre a térszerkesztésre az, hogy elkerülik, nem használják. A fák állapota pedig mára olyan mértékben leromlott, egyszerűen elöregedett, hogy balesetveszély miatt is elkerülhetetlen a kivágásuk.
Tovább rontja a "kellemetlen" érzetet, hogy a túl magas növény-térfalak közt az emberi léptékű szinteken, a szemmagasságban és alatta ingerszegény a környezet. Ezáltal válik a tér igazán kiüresedetté és nyomasztóvá.

A parknak nincs egységes gondolatvilága, koncepciója, mindegyik részlet a közvetlen környezetével van csak - jó vagy kevésbé jó - viszonyban. Hiányoznak az igényesebb parki elemek, építmények, mert leamortizálódásuk után a felújítás helyett elbontásra kerültek. Csak a szobrok maradtak meg, emiatt azok túlzott hangsúlyt kapnak. Nincs egységes térszervező elem, nincs a parknak egységes formavilága. Az igénytelen környezet további igénytelenséget szül, nem vigyáznak rá a park használói. Nem ösztönöz elidőzésre, inkább gyors áthaladásra. Nincs igazi városi élet benne.

A park koncepciója
Minden kornak megvolt a sajátos, a kor szellemiségével, ideológiájával összhangban kialakult stílusa, ami az összes művészeti ágban kifejezésre jutott. Az adott kor stílusa az emberek életstílusának, elvárásainak megfelelően alakult, ill. a hatalom kifejező eszközévé is vált. A mai korban, amikor a mindennapjainkat az elidegenedés, a természettől való egyre erőteljesebb elszakadás jellemzi, és ezáltal egyes városok, városrészek elnéptelenedése kezdődik, a városnak olyan irányban kell fejlődnie, ami ezt a folyamatot megállítja. A városi terek, mint életterek felértékelődnek, vissza kell kapniuk a közösségformáló funkciójukat.

A közösség formálását indirekt módon az alábbi elvek teljesülése esetén lehet elvárni:

A természetet, mint értéket kell megjeleníteni a városban, ki kell emelni a természeti elemeket, olyan környezetbe kell helyezni, mely értékké emeli. Érdekessé, vonzóvá és figyelemfelkeltővé kell tenni az egyes természeti elemeket. Csak olyan épített elemek jelenhetnek meg, melyek a közösségformálást segítik. Nem szabad dominálni az épített elemeknek, ill. teljesen összhangban kell lennie a természeti és épített környezetnek, ezzel is példát mutatva az egyének saját környezetének alakításához. Olyan kerti tereket kell létrehozni, melyek mozgásra csábítanak, kimozdítják a környék lakóit. Szintén a kimozdítás céljából érdekes, izgalmas elemeket kell létrehozni, melyekért az embereknek kedvük támad oda menni és ott is maradni. Szükség van interaktív elemekre is, bár kerülni kell ezek dominanciáját.

Meg kell határozni egy olyan szervező elemet, melyre az egyes funkciók, terek, elemek felfűzhetők, és amely ezek közt létrehozza az egységet. A teret úgy kell kialakítani, hogy az kifejezetten arra a helyre adott kérdésekre, kihívásokra jelentsen választ, kötődjön a "hely szelleméhez", de a mai kornak megfelelően. Figyelembe kell venni a park várható használatát, azaz helyzetéből adódóan először a napi, rövid tartózkodásnak kell megfelelnie, ill. a rövidre tervezett ott tartózkodási időt kellene megnyújtania. És végül a legfontosabb: a tér elsősorban az ember, a teret használó gyalogos, elidőző ember számára kell tervezni, alárendelve az áthaladó ember/jármű igényeit.

Ha ez sikerül, már önmagában is forgalom-lassító funkciót tölt be azáltal, hogy megállítja az áthaladókat, célponttá válik a jelenlegi útvonalból.

Mint a fentiekből is látható, a közösségformálást (indirekt módon) kétféle irányból kívánjuk elérni:
A városi ember szemléletét, a természetes és épített természeti környezethez való viszonyulását javítva, ezek megbecsülését, tiszteletét erősítve szeretnénk "nevelni". A közösségek kialakulásának kedvező terek, elemek létrehozásával valóban közösségformáló szerepet kívánunk adni a parknak, amely így nemcsak közösségek kialakulásának kedvez, hanem találkozóhellyé is válik, kisebb rendezvények számára is megfelelő tér lehet.

Meggyőződésünk, hogy a város saját lakosságának igényeit kell elsősorban szem előtt tartanunk, mert az a város lesz vonzó a turisták számára, mely saját arculattal bír és amelynek lakossága szereti saját városát, belakja azt, "éli" a tereit, és ezáltal sajátos hangulat alakul ki, mely egyúttal az odalátogatók számára is igen vonzó lesz. Pusztán érdekes épületekkel, értékes műemlékekkel, sőt akár fejlett gasztronómiával nem lehet tartósan lekötni a turistákat sem. Tehát a város fejlődésének a saját útját kell járnia, mely jól sikerült projekt esetén további saját fejlesztéseket is indukál, és a város fejlődése révén egyre vonzóbbá válik mind a lakosai, mind a turisták számára.

Ehhez kíván ez a projekt is hozzájárulni, Közép-Európa leghosszabb terére készített, szigorú gondolatisággal bíró, konceptuális tervünkkel, mely megvalósulása esetén sokkal több lesz, mint egy felújított városi tér: talán a legrövidebben úgy fogalmazhatunk: vonzó városi élettér lesz.

Kerti terek, elemek szerepe

Zöldfelületek aktívabbá tétele
A terv megvalósulása esetén jóval több fa lenne a parkban, és nemcsak a széleken, fasorként. Vízfelületek kondicionáló hatása nagyon fontos. A mozgatott víz hatása megsokszorozódik. Öntözött park, mely nyáron is aktív, "zöld".

Természeti elemek kiemelése
Az üvegfelületek kiemelik a mögéjük, mintegy kirakatba helyezett szép szoliter növényt, ugyanakkor tükrözik is a környezet elemeit, fényeit, megsokszorozva a természeti elemek hatását. A Virágok temploma egy olyan építmény, mely egy szakaszán fölül és egyik oldalon üveglappal fedett, másik oldalon csak acélhuzalok kísérik. Másik szakaszán csak acél kapukon haladunk át, míg elérkezünk az oltárszerűen elhelyezett, szembe fordított üveglaphoz, mely mögött egy szép szoliter cserje áll. Az üveglapra finoman rágravírozható a növény neve és jellemzői.
A Virágok temploma mentén olyan virágos cserjék, fák és nagyobb termetű évelők ültetendők, melyek dekoratívak, intenzív virágdíszt adnak és nagyjából egy időben nyílnak.
Így kiemelt ünneppé teszik az áthaladást az adott időszakban.

Oktatás
Előzőekhez kapcsolódva oktatási célt is szolgálhatnak az üveglapok. Néhány különösen értékes ill. a Sopronra és környékére jellemző növény elé állított üveglap kiemeli a bemutatásra szánt növényt, fát-cserjét, felhívja magára a figyelmet. Ezt kihasználva az üvegfelületre finom vonalakkal rágravírozható pár sorban a növény legfőbb jellemzői: neve, esetleg főbb tulajdonságai, vagy csak az ültetés éve, stb.

Interaktivitás
A víz jelenléte már önmagában is interaktív elem, mert odavonz, arra csábít, hogy belenyúljunk, esetleg belelépjünk, spricceljünk, stb. A nyugodt vízfelület tükröző felületként megsokszorozza a parki élményt, folytonosan változó képet mutatva. A mozgó víz tovább fokozza az interaktivitást, a szórófejek programozhatósága pedig változó, izgalmas vízjátékot tesz lehetővé, amely intenzív élményt nyújt, és ezért hosszasan elidőzünk mellette. Észrevétlenül egy olyan élmény részesévé válunk, ami ugyan tőlünk független, mégis azt érezzük, a mienk, hiszen a mozgó víz megfogható közelségbe kerül, a vízsugarak mind az "orrunk előtt", a kezünk ügyében játszadoznak.
A vízjáték megfigyelésre, játékosságra ösztönöz, mialatt önkéntelenül a mozgatott víz jótékony kondicionáló hatását élvezzük. Jó hely egy találkozásra, beszélgetésre, de akár csak magányosan is kellemesen elidőzhetünk mellette.

Tapasztalatból állíthatjuk, hogy az ilyen, változó vízképű létesítmények mellett mindig sokan időznek, a legkülönfélébb korosztályok. Ezt az elemet a "Közösségteremtő elem" csoportba is sorolhatjuk.

Az interaktivitás tovább fokozható, ha ún. "közönség beavatkozó szerv"-et építünk be, ami a szabadon nyomogatható gombok segítségével a szökőkút programjába való beavatkozást tesz lehetővé. Egymással átellenben elhelyezett gombok esetén két ember játékát teszi lehetővé.

Mikroklíma javítás
A vízfelületek kondicionáló hatását már említettük. De ide tartozik az egyes padok mögé állított üveglapok, melyek szélvédett ülősarkokat hoznak létre ebben az igencsak szeles parkban.

Funkciók változatossága és rugalmassága
Pl. multifunkciós süllyesztett tér, vagy szabad gyepfelületek, stb., melyek nagyon sokféleképpen használhatók.

Átjárhatóság
Több keresztirányú gyalogúttal, melyek a korábbi kitaposások figyelembe vételével készülnek. Útburkolatnak a zöldfelülettel egy szintben vezetése nagy felületeken, mely a park területén jó átjárhatóságot tesz lehetővé.

Átláthatóság, vizuális egység
A park széleit lezáró, és amúgy is cserére érett fasor szakaszok megszüntetése. Fák ne erősítsék tovább a park szűk térhatását. Fák, fasorok inkább átvezessenek, összekössenek a jelenlegi lehatároló funkciójuk helyett. A park szélét lezáró növényfalak, sövények fellazítása.

Attraktivitás
Egyes érdekes, egyedi elemekkel, ill. a természeti elemek hatásának kiemelésével.

Közösségteremtés
Az összes épített elemmel, a multifunkciós térrel, a Turista Központtal, a kerti terek kialakításával olyan helyeket, szabad tereket kívánunk létrehozni, melyek közösség teremtését segítik, ill. találkozók helyszíne, szabadidő eltöltésének tartalmas közege, összességében egy városi szintű, aktív közösségformáló erő.

 

1/13

2/13

3/13

4/13

5/13

6/13

7/13

8/13

9/13

10/13

11/13

12/13

13/13

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk