Nézőpontok/Tanulmány

REPLAN - 3.csoport

1/21

REPLAN - 3. csoport

REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
lakások - REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
REPLAN - 3. csoport
problématérkép - REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
lakások - REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
REPLAN - 3. csoport
?>
problématérkép - REPLAN - 3. csoport
1/21

REPLAN - 3. csoport

REPLAN - 3.csoport
Nézőpontok/Tanulmány

REPLAN - 3.csoport

2015.06.17. 09:12

Cikkinfó

Vélemények:
1

A REPLAN kutatás bemutatását folytatva, a harmadik csapat munkája következik: Szociális rehabilitáció a rozsdaövezetben - IV. kerület, Újpest. A kutatás hallgatók részvételével, az oktatásba integráltan készült, Varga Tamás DLA csoportvezető irányításával. 

A lakókörnyezet megújítása Újpesten

A célterület a Bocskai utca - Temesvári utca – Berda József utca - Aradi utcák által határolt tömb, Újpest városmagjával együtt, két kerület, Újpest és Angyalföld határán fekszik.

Újpest önálló településként jött létre, az első, 1850 előtti agglomerációs hullámban. A kezdetektől rohamtempójú iparosodás jellemezte az új települést. A gyors benépesülésben szerepet játszott a Duna közelsége is: a korai beruházások közt volt a kikötő melletti vasútvonal, amely a célterületünk déli határa, és az Északi vasúti összekötő híd 1896-os megépítése, ami szintén a helyszín közelében található.

Az ipari emlékek ma is a környék meghatározó építményei, sokszor már másodlagos hasznosításban működnek. A tervezési területet északról ugyancsak egy ipari tömb határolja. A terület fontos adottsága még, hogy két metró- és egy vasútállomás is pár perces közelségben található.


REPLAN - 3. csoport
3/21
REPLAN - 3. csoport



Helyzetelemzés

Az átmeneti zóna mozaikos beépítettsége szegregátumokat eredményezhet. A tervezési helyszín is ilyen, a városrész fejlődése során sorsára hagyott lakófunkciójú terület, ahol a kedvező közlekedési és ipari kapcsolatok mellett problémát jelentő gondozatlan zöldfelületek és foghíjak jelennek meg. A tervezés során fontos volt a lakosság megtartásának figyelembevétele, a fenntarthatóság, vagy a helyi sajátosságok megőrzésének kérdései.

A tágabb környezetben a szocialista várostervezés nyomai is dilemmákat okoznak. Miután 1950-ben Újpestet Budapesthez csatolták, a kerület a lakótelep-építkezések hatására átalakult. A célterület is keletről egy lakóteleppel határos, ami éles léptékváltást jelent a földszintes építmények mellett. A tervezési helyszín építészetileg és funkcionálisan is zárvány, közlekedési- és ipari célú tömbök közé ékelődő lakófunkciójú terület, amit a különböző városfejlesztések során többször is el akartak bontani. Ez az elhelyezkedés előrevetít egyes kockázatokat is.


REPLAN - 3. csoport
6/21
REPLAN - 3. csoport



Az elhanyagoltságra jellemző még az egyre romló épületállomány mellett a zajvédelem megoldatlansága, és a tervezett közlekedési fejlesztések körüli bizonytalanságok is. Az épületállomány energetikai szempontból sem megfelelő, s ezért az a nehéz anyagi helyzetű lakosság számára nehezen fenntartható lakhatást jelent.

A kerületi rendeletekben a terület leginkább az illegális hulladéklerakás kapcsán szokott megjelenni. A vasúti sínek melletti gondozatlan részen is észrevehető a gyarapodó szemétdomb.

Problématérkép

Nem valódi szegregátumról, inkább a szegregáció veszélyének kitett területről van szó. A tágabban vett környéken a mozaikos beépítés miatt a lakosság összetétele heterogén, de a megcélzott tömbben leginkább a rosszabb helyzetűek élnek. A roma lakosság és a segélyezettek aránya kiugróan magas az alacsony iskolai végzettségű és a munkanélküli lakossággal együtt.


REPLAN - 3. csoport
8/21
REPLAN - 3. csoport



A területen a lakosság kb. 500 fő, összetétele több dimenzió mentén is problémás. Az oktatásba integrált tervezési folyamat során az volt a cél, hogy olyan építészeti javaslatok szülessenek a terület beépítettségének intenzitás növelése mellett, melyek az eredeti lakosság minél nagyobb részének a megőrzésével enyhítenének a terület feszültségein.

Az elhanyagoltságra jellemző az egyre romló épületállomány mellett a zajvédelem megoldatlansága, és a tervezett közlekedési fejlesztések körüli bizonytalanságok is. Az épületállomány energetikai szempontból sem megfelelő, s ezért az a nehéz anyagi helyzetű lakosság számára nehezen fenntartható lakhatást jelent. A jelenlegi alacsony beépítési intenzitás is ront a terület értékén.


REPLAN - 3. csoport
12/21
REPLAN - 3. csoport



Jellemző a lakások rossz minősége mellett a zsúfoltság, az üres lakások, amelyek száma jelenleg növekszik, hiszen az önkormányzat, épp a helyzet rendezetlensége miatt, nem ad ki új lakást a területen. Megfogalmazásuk szerint „ezzel is elősegítve a kialakuló szegregátum felszámolását", és a terület majdani rendezésének lehetőségét. „A megüresedő ingatlanok jelentős részét befalazzák, illetve a közvetlen szomszéd részére a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság engedélyezheti annak csatolását saját bérleményéhez, a lakótér növelése érdekében." Erre szükség és igény van is bőven, mert a lakások többsége egyszobás, sok van, ahol a bérlők fürdőszobát sem tudtak kialakítani a szűk hely miatt.

A rossz minőségű, rendkívül kicsi alapterületű, alacsony komfortfokozatú lakások amiatt is a szegregálódás veszélyét hordozzák, mert a tömbben egyre inkább csak a legrosszabb helyzetűek fogadnak el lakást. A sorsközösség ellenére erős helyi közösségről nem beszélhetünk, annak ellenére sem, hogy a tömbben élők többségének vannak kapcsolatai a környéken, és a szomszédok is jellemzően ismerik egymást. A szegregálódó területek sajátossága, a kívülről jött emberek iránti érdeklődés is érzékelhető a lakók körében, ezzel is egyértelművé téve, hogy a területen jellemzően csak az ott élők fordulnak meg.


REPLAN - 3. csoport
13/21
REPLAN - 3. csoport




Emellett még az egyes udvarokon belül is jelentős különbségek jelennek meg a lakók és lakások összetételében, az udvarok állapotában is. Sokan annak ellenére is végeztek felújításokat, hogy a lakások nagyobb része önkormányzati tulajdonú.

Azt, hogy a területen a rossz gazdasági helyzet jellemző, az épületek és udvarok állapotából, és abból is lehet látni, hogy a tömbben semmilyen kereskedelmi, vagy szolgáltató egység nem található, a lakosok közül napközben is sokan otthon vannak.

Mindezek ellenére a területen nem jelennek meg a célzott szociális szolgáltatások.

A hallgatók által összefoglalt problématérkép:

1. csapat
Intenzitás, keretes beépítés, a múlt töredékei

A cél olyan kedvező beépítés létrehozása, ahol élhető terű lakások komplex megoldást nyújtanak az ott élők számára. Szociális bérlakások vegyülnek a piaci értékesítésű bérlakásokkal, s marad meg néhány meglévő épületelem a közös funkciók kiszolgálására.

A kerülethatáron álló több funkciós épületegyüttes segít a két szomszédos kerület közötti kapcsolat létrejöttében. A tervezett beépítés ütemezve valósítható meg. Kedvező kétirányú megnyitással világos lakások alakíthatók ki.
Az északi, szomszédos, ipari funkciójú tömb szociáis és sportközponttá alakul, ahol új munkahelyek teremthetők.


lakások - REPLAN - 3. csoport
18/21
lakások - REPLAN - 3. csoport




A tervben a természetbarát technológiák és a megújuló energiák szerepe fenntarhatósági szempontból elsődleges. A gazdaságos szerkezeti tervezéssel és kompakt méretrenddel minimalizálható az épületek energiavesztessége. Fontos szempont a környezet alakításában a kedvező zöldfelületi arány biztosítása.


2. csapat
Kibővített terület_ intenzív szociális környezet lakhatás 

A területen lakó több, kb. 500 lakos megtartása mellett új célközönség megszólítását is fontosnak tartja a tervező csapat.
A kitűzött, magas lakószámból adódóan a többszintes, többlakásos beépítési formát helyezték előtérbe. Olyan társasházas beépítés létesítését, mely érzékenyen kezeli a jelenlegi lakók szociális helyzetét, és lehetőséget ad a jelenleginél kedvezőbb közösségi élet, szomszédsági viszony kialakítására és fenntartására.

A területre könnyen elérhető szolgáltatásokat telepítettek, közösen használható tereket, valamint jó minőségű parkosított zöldfelületeket alakítottak ki.
Az épületek gazdaságos működtetését alternatív energiafelhasználással, a körvasút kiépülése utáni zajterhelést egy védődomb építésével oldanák meg.


REPLAN - 3. csoport
17/21
REPLAN - 3. csoport



3. csapat
Új városi szövet, fenntartható szociális környezet

Az Újpest-Városkapu metrómegállónál tervezett intermodális csomópont, és körvasúti körút arra sarkallta a tervek készítőit, hogy egy átfogó, a tömböt kontextusában vizsgáló, jövőbe tekintő tervjavaslattal adjanak választ a terület problémáira.

A beépítésben teresedéseket határoztak meg, melyek tölcsérszerűen tárják fel a területet. A szolgáltatásokkal szegélyezett közterek két kibillentett tengelyt határoznak meg, irányaikkal segítve az udvarok köré szerveződő lakások benapozását.

A történeti kapocsként megmaradó földszintes, védett homlokzatú épületben info pont kap helyet irodákkal. A tömb délnyugati sarkán megmaradó két lakóházban az ütemezett építkezés során átmeneti lakások működhetnek, majd felújítás után kiadhatók.


REPLAN - 3. csoport
19/21
REPLAN - 3. csoport




A javaslat különböző méretű, vegyes összetételű, szociális, költség és piaci alapú bérlakások elhelyezése. A lakások előtt futó megnövelt közlekedők közösségi terekként működnek. A tetőkön esővízet gyűjtő tartályok, napelem telepek és légkollektorok, míg a földszinten hibrid üzemű biomassza kazán biztosítják az épületek fenntartható működését.


4. csapat
Eredeti telekhatárok megtartása - intenzív szociális és közösségi környezet - életépítész 

A tervező csapat közös szándéka volt a beépítés során az eredeti telekhatárok megtartása, melyekkel mind szociológiai, mind építészeti értelemben a hely hagyományait lehet tovább vinni és újszerűsége ellenére identitását megtartani. A terület kétirányú kapcsolata Újpest Városközponttal is az elszigetelődést akadályozza, a felzárkózást, integrációt segíti.

A program jól ütemezhető, a lakosság a moderáló központban folyamatos és megfelelő tájékoztatást, felkészítést kaphat a területen zajló eseményekről. A központ később szociális ellátó intézményként működve az itt lakók nehézségein tud segíteni.

problématérkép - REPLAN - 3. csoport
21/21
problématérkép - REPLAN - 3. csoport





A tervben az intenzitás növelését és a lakásösszetétel kialakítását a szociális alapú és a piaci értékesítésű bérlakások vegyítésével oldják meg. A tervezett lakások nagyságának és számának előre meghatározott aránya fontos szempont. A vegyes összetétel a beköltözők körében is előny, s a lakások helyben történő cserélődését teszi lehetővé. A terv fontos része, hogy foglalkozik a lakók megélhetéséhez elengedhetetlen munkahely lehetőségének biztosításával is, valamint a privát és félprivát területeken a közösség építésével, közösségi kertek kialakításával.

A feltárt problémákra adott városépítészeti és építészeti válaszok alapján a területen várható a társadalmi integrációs folyamatok megindulása, a szegregáció csökkenése, az életszínvonal emelkedése. Mindez rendezett, megépíthető és fenntartható, kortárs építészeti értékeket tartalmazó környezetben.


csoportvezető: Varga Tamás DLA egyetemi docens

szociálpolitikus: Kovács Vera

1. csapat:
építész konzulens: André Zoltán
Albert Anna, B. Tóth Dániel, Bedrossian Ádám, Benkovics Márk, Kovács Emese, Lukács Jonatán, Zsáry Noémi

2. csapat: 
építész konzulens: Brósz Csaba
Kosárkó Klaudia, Ladjánszky István, Sári Zoltán, Szabó Boglárka, Szekér Ádám, Tavasz Kristóf Barnabás, Zelenai Orsolya

3. csapat: 
építész konzulens: Nagy Márton DLA
Kovács Lili, Kupi Benedek, Pető Márton, Rakusz Liza Natasa, Seidl Krisztián, Szél András, Sztavropulosz Nikolasz

4. csapat: 
építész konzulens: Roth János DLA, Varga Tamás DLA
Bélafi Károly, Cziczer Klaudia, Dénes Filip, Kun Dávid, Lovas Lars, Müller Dóra, Tóth Zsuzsanna



 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2015.06.19.
08:21

Kibővítve: köszönet a közzétételért, érdekes tervek, egy, a revitalizációra igencsak rászoruló térségből.

Az első terv legnagyobb erénye, hogy az épületekkel keretezi a kis telepet, ezáltal kísérletet tesz az ott lakó közösség megőrzésére. A belső „udvar” vagy park kihasználása ugyanakkor ellentmondásos. A földszintes épületek, ha közösségi használatúak, túl kicsik; ha családi házak, akkor vizuálisan és akusztikusan egyaránt kiszolgáltatva zsúfolódnak a többemeletes házak gyűrűjében. A Berda József utcai hosszú szalagház jótékony hangszigetelést valósít meg a vasút felől, valamint eltereli az átmenő gyalogos és kerékpáros forgalmat a terület belső traktusából. Ez az átjárhatatlanság azonban már nyomasztó. Az elhatárolás szándékát értve, a szalagépületet mégis, legalább két részre osztanám.

Nagy kár, hogy ebben a tervben a többszintes lakóházak nem nyílnak meg sem a belső park, sem az utca felé. A tervezők sajnos nem élnek a földszinti, közösségi terekre néző üzletek – köztük kis vendéglátó helyek - kialakításának közösségformáló eszközével. Nem terveznek erkélyt ill. gangot sem a házak emeletére, pedig – elsősorban a gang – igazi társasági hely, amely közvetlen kapcsolatot tart a ház előtti térséggel, feltéve ha – mint itt is - az épületek nem magasabbak három-négy emeletesnél. A szürke szín és a színezés egyhangúsága nyomasztó.

Úgy gondolom, hogy egy ilyen kis - kb. 290 x 90 m-es - telek nem bír el ennyi épületet. (Ez a megjegyzés mind a négy tervváltozatra vonatkozik.) A Bocskai utcai „pontházak” túl sokan vannak: valószínűleg öt vagy hat elég volna arra az alig háromszáz méteres utcarészre.

Nagyon izgalmas a második terv „kusza” elrendezése. Úgy gondolom, hogy ez a fajta zegzugosság magában rejti a meghitt terek, csöndes park- illetve kertrészletek kialakulásának esélyét. A baj a méretekkel illetve a zsúfoltsággal van. Ennyire közel a mégoly otthonos, erkélyekkel megnyitott, kétemeletes házak homlozatához, nem igazán telepedik le az ember egy kis pletykálásra. Legfeljebb a gyerekek élveznék a park tereit, az egész tömb kalandos átláthatatlanságát. (Gondoljunk a sűrű beépítettségű budai lakóparkok közösségi tereinek kihaltságára.) Akkor már legyen inkább az első terv nagyléptékű keretezettsége, a rejtélyes földszintes-magastetős házacskák nélkül, tehát a park megnyitásával, benne játszóterekkel, kispályás focival, esetleg egy csendes, zenementes sörözővel vagy presszóval...

A harmadik terv a szerintem egyedüli sikerületlen változat, a négy fésűfog-szerűen építendő, csökkenő magasságú épülettel, amelyet összefog a „fésű” gerinc-épülete. Az elrendezés zsúfoltságot eredményez a fésű fogainak tövénél, ugyanakkor teljesen nyitottá teszi az épületeket, mind optikailag, mind a külső zaj számára. Ezen vélhetőleg nem segítene a talajszintnek a házak tetővonal-csökkenésével ellenkező irányú lejtése sem. A negyedik elrendezési terv pedig négy, sőt, öt kis, egymásról mit sem tudó, amúgy rokonszenvesen változatos telepítésű blokkra bontja az eleve kis tervezési területet.

Utólag fűzöm hozzá, hogy érdemes lenne tanulmányutat szervezni Stockholmba, ezúttal kifejezetten a negyvenes-ötvenes években épült, ottani "S-Bahn"-vonalakra fűzött, lakócélú elővárosok tanulmányozására. Ezek mérete, beépítési sűrűsége, a természetbe ágyazottsága és szerkezete máig példamutató, nem véletlen, hogy a kicsit elavult házakat ma is lakják és korántsem deklasszált elemek. 

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk