Épületek/Örökség

Rendet tenni a legendák világában

1/30

építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás

?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
1/30

építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Rendet tenni a legendák világában
Épületek/Örökség

Rendet tenni a legendák világában

2018.10.11. 16:01

Projektinfó

Gül Baba türbe rekonstrukció

URL:
Mányi István Építész Stúdió

Építés éve:
2018

Stáblista

Építész: Mányi István, Mányi Dániel (Mányi István Építész Stúdió Kft.)

Építész munkatársak: Kardos Gábor, Szontágh Zsófia Réka

Építészeti előzmények, konzultáció: K. Pintér Tamás

Akadálymentesítés: Kormányos Anna

Belsőépítészet: Stúdió-G Bt.

Büfétechnológia: Design Stúdió Kft.

Épületakusztika, hangosítás: Kotschy és Társai Kft.

Épületgépészet: Deák Arch’ Design Bt.

Épületvillamosság - erősáram: SMG-SISU Budapest Kft.

Épületvillamosság - gyengeáram: Kvinterv Bt.

Felvonó: iX Lift Kft.

Kert- és tájépítészet: Land-A Kft.

Közlekedés: Közlekedés Kft.

Külső közművek: SMG-SISU Kft.

Kültéri vízgépészet: Rilti Kft.

Statika: Du-Plan Kft.

Talajvizsgálat: Petik Kft.

Tűzvédelem: Optomm Kft.

Utólagos szigetelések: Méhes-Renoszig Kft.

Üvegművészet: Köblitz Birgit

Restaurátori munkák:

Fémrestaurálás: Csányi Szabolcs képzőművész, fémrestaurátor

Kőrestaurálás: Kőfalvi Vidor és Kőfalvi Levente kőrestaurátorok

Farestarurálás: Kóbor Zsolt és Zágoni Péter okleveles restaurátorok

Restaurátori felügyelet: Makolcsi Gizella restaurátor

Művészettörténész szakértő: Lászay Judit

Díszkovács munkák: Herédi József díszkovács mester

Egyedi tégla padlóburkolat: Schweiczer Róbert kreatív kézműves vállalkozó

Régészeti felügyelet: Budapesti Történeti Múzeum

Kő megmunkálás: LAKI Épületszobrász Zrt.

Megújult Buda egyik romantikus gyöngyszeme, a Gül Baba türbéje és annak környezete. Kérdés azonban, hogy miként nyúlhat a kortárs építészet ehhez a különös atmoszférájú, számos legendával terhelt, sokszor átalakult helyszínhez és mit nyújthat a mai látogatónak? Mányi István és munkatársai rekonstrukciós munkáját Bán Dávid mutatja be.

„Budán a József- vagy Kálvária-hegyen a császárfürdő közelében szőlőtőkékkel környezve áll magánosan egy csekélykerek épület, mellynek sárszinü falai, kúpos fedele s az alatta elszórt többi épületektől egészen kiváló alakja első pillanatra mutatják, hogy nem a mostani kor művei közé tartozik." – írja 1855-ben a Vasárnapi Ujság, a sokak szemében ma is romantikusan, rejtett kincsként megbúvó Gül Baba türbéről a Rózsadomb oldalában. Akárcsak az 1541-ben, Buda bevételének alkalmából rendezett hálaadó ünnepen elhunyt, nagy tiszteletnek örvendő névadó dervis, ugyanúgy az emlékére emelt sírhely körül számos legenda és elképzelés kering. Nem lehetett egyszerű dolga a mostani rekonstrukciós munkákat tervező Mányi Istvánnak sem, hogy a helyre és az épületre a több évszázad alatt rárakódott szellemi és építészeti rétegből kihámozza azt, ami ténylegesen fontos, ami maga a történelem, és mindebből egy mai látogatóhelyet faragjon, hogy rendbe tehesse a türbe környezetét.


építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
13/30
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás

 

Gül Baba alakjáról eltérők a történészi álláspontok, életéből és munkásságából számos pont tisztázatlan, amely jó táptalajt adott a máig élő legendák megszületésének, de kétségtelen, hogy jelentős figurája volt Buda ostromának és halála kiemelkedő esemény volt a hódító török hadsereg számára. Temetésén a koporsóvivők közé állítólag maga Szulejmán szultán is beállt. Joggal vagy jog nélkül – jelen írásnak nem tiszte ezt tisztázni –, de személyéhez kötik a hazai rózsakultúra megjelenését. Nem véletlen tehát, hogy sírhelyéhez időről időre rózsakert is kapcsolódott. Kétségtelen azonban, hogy a sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa által emelt sírbolt, amely ma Gül Baba türbéje néven ismert, kiemelt fontossággal bírt a törökök számára. Amellett, hogy sokáig jelentős zarándokhely volt – bizonyos mértékben mind a mai napig az-, még az 1699-ben megkötött karlócai béke egyik feltételeként is szerepelt a síremlék fennmaradásának biztosítása.

A Rózsadomb délkeleti lejtőjére épült, támfalakkal kialakított kis kertben álló nyolcszög alaprajzú, egykor félgömb téglakupolával fedett, kváderkövekből épült egyszerű síremlék fenntartása máig feladata tehát a magyar államnak. Környezete azonban sokszor változott. Az 1559. évi adóösszeírás szerint a türbe mellé már a rendhez tartozó dervisek kolostort építettek, majd a törökök kiűzése után a terület a jezsuitáké lett, akik a türbéből barokk stílusú keresztény kápolnát létesítettek. A rend 1773-as feloszlatásával a terület magánkézbe került, szőlőhegy volt, majd Wagner János, a 19. század második felének jelentős műépítésze emelt villát a türbe köré. A síremlékhez a 19. században sokan zarándokoltak Törökországból, így – javítva az idézett korabeli cikkben is leírt állapotokon – a század második felében az építményt a törökök felújították. 1914-ben műemlékké nyilvánították, majd négy évvel később fejeződött be az első műemléki rekonstrukció. A II. világháború idején a síremléket és a villát nem érte komolyabb sérülés, így csak később, 1962-ben végeztek rajta ismét rekonstrukciót Pfannl Egon tervei alapján, melyet komoly kutatás előzött meg. 1974-ben a villát lényegében a földszintig lebontották, annak alapja képezte a türbét körbevevő kerengő kontúrjait. Hogy az állapotromlást megállítsák, 1994-ben Pintér Tamás – akit konzulensként Mányi István meghívott a mostani projektbe is – rekonstrukciós terve alapján dolgoztak ismét a területen, de maga a kivitelezés és az anyaghasználat minősége sajnálatosan nem bizonyult túlságosan tartósnak, így a terület mára újabb felújításra érett.


építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
17/30
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás

 

Mányi István és csapata komoly mértékben nyúlhatott hozzá a türbe környezetének megújításához, így lehetőség nyílt arra, hogy funkcionálisan is újrapozícionálják az építményt. A terület újragondolására többen is tettek javaslatokat, a hazai megrendelő mellett több esetben jelezte igényeit a török fél is, ezért a végső kialakítás a folyamatos kompromisszumok, tárgyalási alkuk eredményét is tükrözi. A mostani felújítás során a terület középpontján álló, nagyjából 60 négyzetméteres síremlék kivételével részben visszabontással, részben bővítésekkel újraszervezték a türbe környezetét, amely a II. kerület és egyben Budapest jelentős közparkja. A türbe tényleg korhű rekonstrukciójához Mányi törökországi tanulmányutat is tett, ahol 17. századból származó hasonló síremlékeket vizsgált. Az azokon tapasztalt egyszerűséget kívánta visszahozni a budai türbe esetében is: nem szeretett volna semmilyen többletdíszítést, kapcsolódást a helyet átszövő rózsakultusszal. A teljes falfeltárás során kiderült, hogy a törökországi emlékhelyekkel ellentétben a három helyett itt csak két ablak van, a bejárat felett, valamint keletre, s ez utóbbinál sikerült az osztópárkány rabicszerkezetet tömör fával visszapótolni. A padlózatot a török minták alapján hatszög alakú terrakotta lapokból rakták ki.

A korábban elbontott Wagner-villa alapjai és megmaradt felszín alatti, pontosabban a domborzati viszonyokat kihasználó szuterén terei megfelelő kiindulópontot nyújtottak a mostani térkialakításhoz. Míg korábban - a szomszédos Gül Baba Café kivételével - nagyjából semmilyen infrastruktúra nem keretezte a türbét, legfőbb vonzereje a Wagner-villa alapjait követő nyitott kerengőnek és az azon kiképzett, pompás panorámát nyújtó terasznak volt, addig most új tartalommal kellett megtölteni a területet. Az új koncepció alapján a villa megmaradt és szépen felújított pincerendszerébe felszín alatti látogatóközpont, kiállítóterem, kávézó, ajándékbolt, kisebb konferencia- és különterem került, mindezt a megfelelő kiszolgáló-helyiségekkel kísérve. Az akadálymentesítés miatt lift köti össze a felszín alatti helyiségcsoportot a türbe és a kilátóterasz szintjével, majd legfelül az utcaszinttel, ahol egy kisebb, teljesen új épületbe érkezik. Ez, amellett, hogy kiszolgálja a technikai funkciókat, jó hátteret biztosít a bejárat mellett korábban csak önállóan árválkodó Gül Baba szobornak. A fal kiemeli, kontextusba helyezi, valamint megfelelő felületet biztosít a magyar-török-angol nyelvű történelmi ismertető szövegnek.


építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
21/30
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás



A terv koncepciója, hogy a türbe és környezete egyensúlyba kerüljön. Ennek legfontosabb elemeként a meglévő és teljesen felújított északi bástya-kilátó mellé visszaépült annak déli párja. Ez korábban csak csonka formában létezett, de a villa alapjaira jól rá lehetett illeszteni, új belső lépcsője kapcsolatot termet mind a kiállítótérrel, mind a kerengővel. A másik építészeti látványt meghatározó elem a növényház alapjaira eredeti állapota szerint visszaépített boltíves árkádsor, valamint a déli lejtőre szépen telepített függőkert lett, amely kellemes sétányaival, tömbkő lépcsősoraival amellett, hogy mediterrán fűszernövényekkel, levendula és rózsakerttel szegélyezett közpark, fontos gyalogos kapcsolatot is teremt a Rózsadomb és a Margit körút között. Ebbe a közlekedési hálózatba illeszkedik a Gül Baba utca felől érkező lépcsősor és a nagy kockakővel kirakott utca is, így a megújult útvonalak remélhetőleg funkcionálisan is új értelmet adnak a kertnek. A környezetépítés alapjául Andor Anikó kitűnő terve szolgált.

Természetesen kérdés, hogy mennyire adhatunk kortárs választ a türbe környezetének kihívásaira. Tény, hogy maga a sírépület műemlék, de az is, hogy körülötte minden az elmúlt századok többé vagy kevésbé sikeres elképzelése alapján valósult meg. Szintén kérdés, hogy ezekből milyen mértékben lehetett kiindulni. A tervezés során a Wagner-villa pinceszintjének aktív bevonása adekvát válasznak tűnik. Noha az 1970-es években számos járatot feltöltöttek, azok kibontásával és a nyersen hagyott tégla architektúra megtisztításával szép terek születtek. A korábbi kiszolgálóterületek nélküli teázó új bővítményeivel a Wagner-villa téglaboltozatos pinceszintjén maradt, közvetlen kapcsolatban a pompás panorámával rendelkező keleti terasszal. Született sok finom mai válasz, amelyek szépen illenek a Gül Baba mítoszba és a térkialakításba egyaránt. A türbe melletti, az örök megújulást jelképező vízjátékot nyújtó kút egyszerű verziója a hasonló, esetenként túlburjánzó társainak. Finom megoldást találunk a kerengő oszloprendjeinek fordulóiban kiképzett, rejtett álkupoláknál, melynek gerendázatába a török kalendáriumokból vett, nem túl hivalkodó díszítőmotívum került.


építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás
28/30
építész: Mányi István - fotó: Réthey-Prikkel Tamás



Az az általános megállapítás, hogy az építészeti munka Gergely László belsőépítész terveivel összhangban jó keretet adott az újjászületésnek, itt most talán a szokásosnál is hangsúlyosabban jelen van. Hiszen Mányi Istvánék egy szépen végiggondolt programot vittek fel a Rózsadomb oldalába. A területre tervezett új funkciók sikeressége majd működés közben derül ki. A feladat immár az üzemeltetés hatékonyságának megteremtése.

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk