Emberek/Interjú

Realista gondolkodás és a határok feszegetése

1/25

Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett

?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
?>
1/25

Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett

Realista gondolkodás és a határok feszegetése
Emberek/Interjú

Realista gondolkodás és a határok feszegetése

2011.07.08. 14:03

Cikkinfó

Szerzők:
Pásztor Erika Katalina
Mizsei Anett

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bolberitz Henrik

Elkészült Rákosmente főtere, amit a kerület főépítészével, a program egyik alkotójával jártunk körbe. A szerethető és az emberek által máris belakott főtéren új épületként egy különleges formájú Info-pont, valamint a városháza mellett egy elegáns rézlemez burkolatú étterem-irodaház is belefért a pályázati pénzekből és saját erőből finanszírozott programba. Bolberitz Henrikkel, Rákosmente főépítészével Mizsei Anett és Pásztor Erika Katalina beszélgetett.

Építészfórum: Hogyan alakult ki a most látható állapot?

Bolberitz Henrik: A több, önálló településből 1950-ben mesterségesen létrehozott kerület funkcionális központja Rákoskeresztúron, a kerületet feltáró két főútvonal, a Pesti út (Jászberényi út) illetve a Ferihegyi út kereszteződésénél alakult ki.  A ’70-es évek végén, ’80-as évek elején a házgyárak által óriási mennyiségben ontott panelek elhelyezésére kellett területet találni. Ledózerolták a régi földszintes Rákoskeresztúrnak ezt a részét, és a helyén felépítették a magas házakat, ezzel tovább erősítve a hely központi jellegét. Volt tehát a XVII. kerületnek funkcionális központja, csak méltatlan volt szerepéhez: elhanyagolt busz-pályaudvar, sok beton és aszfalt, járhatatlan járdák, lepusztult bódék.

2006-ban, az új vezetés idekerülésével született meg az a koncepció, hogy a kerületnek szüksége van méltó központra, ami vizuálisan is központként jelenik meg és funkcionális szempontból is el tudja látni a feladatot, vagyis az eddigi buszpályaudvar helyén létesüljön egy valódi városi főtér. Önkormányzati tőke, illetve fejlesztők híján pályázati forrást kellett keresni. Így jutottunk el az EU-s forrásból finanszírozott „Funkcióbővítő rehabilitáció" témájú pályázathoz, amelynek céljaiba beilleszthető volt a városközponti köztereink megújítását célzó koncepció. A köztér-megújítási program egyik eleme a főtér.

Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
3/25
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett

 

EF: Te mikor kerültél ide és mi volt a célod?

BH: 2008 januárjában kezdtem a munkámat főépítészként. Szerencsémre olyan vezetéssel és kollégákkal találkoztam, akikkel városfejlesztési kérdésekkel kapcsolatos gondolkodás-módunk hasonló volt. Így abban is egyetértettünk, hogy egy fejlesztés gazdája vízióval kell, hogy rendelkezzék. Látni kell a távoli célt, amerre tartani kívánunk. Azután lehet, hogy megszakításokkal, lehet, hogy rögös úton, cikk-cakkban haladva, de a célhoz közelítünk. Ezen az elvi alapon alakítottunk ki egy városközpont koncepciót, amely hosszabb távon, a lehetőségek függvényében, több ütemben megvalósítható elképzelés. Mivel mindaz, ami városközpont-képző elemként számba vehető - főbb intézményeink, látványosságaink - a Pesti út mentén sorakoznak, ez az elképzelés egy lineáris városközpont kiépítését célozza meg, aminek a belváros irányából érkezve kiindulópontja a Népkert és a mellette lévő futballpálya helyére a későbbiekben tervezett rendezvény- és sportközpont, végállomása pedig maga a főtér lenne.

Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
6/25
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett

 

EF: Miért rendezvényközpont? Miért nem valami termelő beruházás, kisüzem például?

BH: Szüksége van a kerületnek egy nagyobb befogadóképességű rendezvény-központra. Ennek a lehetőségét teremtettük meg ebben a koncepcióban, így ha a jövőben fejlesztőt találunk, a feltételek már adottak lesznek. Reményeink szerint ez, és a repülőtér közelsége konferenciaturizmust generálhatna. Ez egy speciális, egy hétvégére szóló, jellemzően nemzetközi forgalmat lebonyolító turizmus-fajta, amelyet főleg nemzetközi civilszervezetek, cégek, szakmai szervezetek igényelnek. A résztvevők nem turisták, konkrét eseményre jönnek, nincs idejük a Belvárosba menni. Pénteken délután érkeznek, vasárnap ebéd után repülnek haza. Szállás, konferenciatermek, étterem szükségesek. Víziónk tehát egy olyan, a Pesti út két oldalán húzódó sétány, amelyre fel vannak fűzve a különböző városközpont-képző „események", így az északi oldalon a Szent Kereszt templom, az első világháborús emlékmű, a Trianon emlékmű. A sétány kezdő eleme a főtér,  záró eleme pedig az említett konferencia-központ. A sétány maga a Pesti út mentén lévő ötemeletes panelházak előtti szerviz út átépítésével jönne létre. A környezet már jelenleg is bizonyos mediterrán hangulatot áraszt a földszinti kisboltokkal, kiülőkkel, kávézókkal. Már most megvannak a köztéri közösségi élet elemei, amelyeket csak erősíteni kívánunk.

A déli oldalon az Polgármesteri Hivatal épülete és a mellette lévő kiteresedés - amelyet a másik oldalról a Fuchs-kastély határol – szintén a pályázat részei voltak. Az eddig kerítésekkel elzárt tömböt átjárhatóvá tettük, felszabadítottuk és itt épült meg Berzsák Zoltán tervei szerint egy irodákat és kávézó-éttermet befogadó új épület, a Polgármesteri Hivatal bővítményeként. A tér közepén Mecseki Hargita helyi szobrászművészünk szökőkútja látható. Ugyanebben az ütemben készült el ennek a területnek a tájépítészeti rendezése, utcabútorok, új burkolatok valamint az ifj. Rimanóczy Gyula által tervezett Polgármesteri Hivatal felújítása és akadálymentesítése a Reálterv Kft. tervei szerint.

A túloldalon a főtér akkor lesz igazán készen, ha lesz nyugati térfala is. Minimum két térfal szükséges ahhoz, hogy egy teret térnek érzékeljünk. Az egyik térfalat a 10 emeletes panelházak alkotják, de szükség lenne még egy 3-4 szint magas, attraktív épületre, aminek megépítése szintén szerepel a terveink között.

Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
8/25
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett

A Főtéren lévő épületet, az Infopont-nak nevezett internetes kávézót Turányi Bence tervezte. A fölötte lévő fehér, feszített ponyva a Főtér szervező eleme és egyben a városközpont vizuális jelképe. Az Andaházy László által vezetett Panda Pont tájépítész csapat nagy gondossággal tervezte meg a főteret, annak bonyolult kapcsolatrendszerével együtt: közlekedés, hangulati elemek, karácsonyi vásár, mindenki karácsonyfája, színpad és annak elektromos csatlakozásai… Attól tartottam, hogy megépül az új tér, és üres lesz. Az volt a célunk, hogy igazi agora, városi tér alakuljon ki, ahol emberek tudnak találkozni, beszélgetni egymással, ahol lehetőség van a közösségi élet megélésére. Egyáltalán, hogy élmény legyen itt lenni. Így merült fel, hogy épüljön ide valami, ami látványos és funkcionálisan is vonzza az embereket. Így került ide az Infopont, ami a többi elemmel együtt biztosítja, hogy legyen élet a téren. Olyan épület ez, ami tulajdonképpen nem is épület. A 2%-os maximális beépíthetőség nagyon kicsi épület elhelyezését tette csak lehetővé. Egy 50 nm-es ház egy ekkora téren csak egy bódé. Ezért döntöttünk úgy, hogy ne ház-szerű ház, hanem inkább „terepalakulat" legyen. Lemélyített teraszán - amely afféle kisméretű fórum, amfiteátrum – gyerekek, kisegyüttesek tudnak előadást tartani. Erre a szintre nyílik az internet-kávézó, aminek az alsó szintjén BKV-pihenő és nyilvános illemhely van. A hullám-formájú épület teteje járható és onnan, mint egy hajó tatjáról, rá lehet látni a főtérre.

A burkolattal kapcsolatban azt kértük a tervezőktől, hogy a térről folyjon le a víz, télen ne fagyjon fel, illetve bírja a BMX-es és gördeszkás igénybevételt. Ugyanis elhatároztuk, nem kitiltani fogjuk őket, hiszen ők hoznak életet ide, hanem úgy alakítjuk ki a burkolatot, hogy az bírja az ilyen típusú megterhelést. 8 cm vastag műkő került ide és az eddigi használat azt mutatja, hogy valóban bírja. BMX, gördeszkások, távirányítós autók, a medencében hajók, a nagy fa „napozó ágyakon" és a „hullám" tetején lányok-fiúk hevernek, beszélgetnek. Élet van. Jó érzés.

Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
17/25
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett

EF: Büszke lehetsz rá…

BH: A tér is kollektív munka eredménye: a döntéshozóktól kezdve  a pályázat-készítőkön, tervezőkön, lebonyolítókon keresztül  a kivitelezőig, ez minden résztvevő sikere.

EF: A tiéd is. A programalkotás nagyon fontos. A legtöbb beruházás pont a rossz program miatt bukik el…

BH: Ebben valóban van szerepe a főépítésznek: ő azt dönti el, lesz-e ház. Az építésztől függ, milyen is lesz az. Ilyen értelemben a programalkotás tényleg nagyon fontos dolog.

EF: Elég sok fát ültettetek, nagyon helyesen… pár éven belül itt egy kis liget is lesz.

BH: Igyekeztünk meghagyni a meglévő fákat, és rengeteget ültettünk is. Másik attraktív elem ez a számítógéppel programozható szökőkút,  amelynek a vízfüggönye különböző mintákat ad ki. Szeretik a helyiek, itt mindig heverészik valaki, a gyerekek imádnak keresztülfutkosni alatta a pallókon.

Van még egy élő EU-s pályázatunk, egy szociális városrehabilitációs pályázat, aminek a programját sikerült úgy összeállítanunk, hogy kapcsolódjon ehhez a projekthez, és egyúttal az itt található tízemeletes házak energetikai korszerűsítése és részleges felújítása is megtörténhessen. Távolabbi célként pedig a szintén ifj. Rimanóczy Gyula által tervezett piac és környezetének megújítását tűztük ki, így szép lassan majd átépül az egész környék. El kell fogadnunk ezeket a területi adottságokat, és meg kell próbálnunk ezekből előnyt kovácsolni.

Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
20/25
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett

EF: Milyen munkahelyteremtő beruházásokban gondolkozik az önkormányzat?

BH: Hogy pontosan milyen munkahelyekről lehet szó, azt a fejlesztők határozzák majd meg, az önkormányzat feladata, hogy helyet adjon a munkahelyteremtő beruházásoknak. Ezek a külső kerületek azért vannak hátrányos helyzetben, mert a belterület-külterület aránya nagyon eltolódott a külterületek javára. A kerület belső része jobbára L4-es besorolású, a külterületek mezőgazdasági és erdőövezetek, ahol jelen szabályozás mellett sem lakóépületet, sem munkahelyet nem lehet teremteni. Most az agglomerációs törvény módosításával lehetőség nyílik arra, hogy a kerület bizonyos részén a mezőgazdasági területek egy részét belterületté minősíthessük. A potenciális lehetősége megvan tehát a munkahelyteremtésnek.

EF: Nem a város egészségtelen túlnövekedését jelenti az, ha mezőgazdasági területeket minősítünk át belterületté?

BH: Rengeteg mezőgazdasági terület van, ezek az intézkedések nem fogják az arányt nagyságrendben megváltoztatni. Ráadásul ezek a területek csak virtuálisan létező mezőgazdasági és erdőterületek. Általában a helyi téesz (termelőszövetkezet – aszerk.) területei voltak, amiket utóbb kárpótlásként kiosztottak. A fő probléma az, hogy a tulajdonosok – bár adót fizetnek és kaszálniuk is kell – nem művelik ezeket a földeket, nem is értenek hozzá. Ugyanígy parlagon hevernek az úgynevezett erdőterületek is, amelyek csak papíron azok. Ugyanakkor nincsen elég munkahelyteremtésre alkalmas területünk, ezen igyekszünk valamennyire változtatni. A másik célunk, hogy  a mezőgazdasági területeken – szigorú feltételek mellett – lehessen telkenként 1 lakást építeni. Ahogy ezt megengedjük, abban a pillanatban elkezdődhet ott valami, hiszen sok tulajdonos keresett meg minket azzal, hogy ha ott is lakhatna, akkor vállalná a gazdálkodást. Ha az erdőterületeknél megengednénk azt, hogy rekreációs funkciókat ott el lehessen helyezni, akkor ahhoz kötelező erdősítést tudnánk kötni. Ma minden üzleti alapon működik, valamit lehetővé kell tennünk ahhoz, hogy cserébe követelni tudjunk valamit.

Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett
18/25
Rákosmente főtere, fotó: Mizsei Anett

EF: Kévés György építész Régi-Új Budapest koncepciója szerint az ötvenes évek városegyesítése tévedés volt és vissza kell Budapest eredeti közigazgatási határait állítani. Felmerült már itt, hogy mi lenne, ha Rákosmente önálló város lenne?

BH: Nem hiszek az erőszakos, és a múlt megváltoztatására irányuló próbálkozásokban. Mondhatjuk, hogy mennyivel szebb volt a régi rákoskeresztúri parasztházas utcakép, bontsuk le a paneleket és építsük vissza. Ez teljesen irreális elgondolás, az élethez semmi köze sincs. Sokkal ésszerűbb tudomásul venni azt, ami van, és abból építkezni. Ősszel az egész főváros közigazgatási kérdései terítékre fognak kerülni. A probléma az, hogy 23 kerület nem tud egységes koncepciót alkotni. Ez 23 állam az államban, ami iszonyatosan megnehezíti a működést. A kerületi önkormányzatok eltörlése nem reális, de azok fenntartása mellett erősebb központi szabályozás megvalósulhatna. Vannak bizonyos területek, például a vonalas létesítmények, közművek, főutak, stb. ahol a fővárosnak kell meghatározni a maga koncepcióját – természetesen a kerületekkel egyeztetve –, és egy kézben kell tartani azt. Részletkérdésekben dönthetnének helyileg a vezetők. Most a kerületek lobbiereje a döntő, amit akarnak, megváltoztathatnak, és emiatt esik szét a város. Az alapvetően fontos kérdéseket le kellene fektetni, és onnantól kezdve azok tabuk mindkét fél számára. Amit mi jelen pillanatban tehetünk, hogy elfogadjuk az itt kialakult állapotot, de emellett mindig feszegetni kell a határokat is.

Mizsei Anett, Pásztor Erika Katalina

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk