Közélet, hírek

Ongjerth Richárd: Budapest.2030.2.

1/8

A XIII. kerületi Fecskeház. A ritkán előbukkanó bérlakások egyike.

?>
A XIII. kerületi Fecskeház. A ritkán előbukkanó bérlakások egyike.
?>
Erzsébet egykori városközpontja.
?>
A rozsdaövezetek kiemelt helyet kapnának Ongjerth Budapestjén. A józsefvárosi pályaudvar.
?>
A meghosszabbított 1-es villamos kizöldült sínpárja.
?>
Pesterzsébet mai városközpontja.
?>
A Kis Péter tervezte szociális bérlakás a Práter utcában. Bejárta a világsajtót.
?>
Az ideális közösségi közlekedés járműveinek egy mintapéldánya.
?>
1/8

A XIII. kerületi Fecskeház. A ritkán előbukkanó bérlakások egyike.

Ongjerth Richárd: Budapest.2030.2.
Közélet, hírek

Ongjerth Richárd: Budapest.2030.2.

2019.02.02. 12:13

Cikkinfó

Szerzők:
Ongjerth Richárd

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
3

Dosszié:

Sokan biztosak benne: Budapest olyan nagyjelentőségű, léptékváltó átalakulás hajnalát éli, amely az 1870-1914 közötti aranykorhoz mérhető. Kontinentális léptékű sikerhez sok minden kell, s ezek között a sok pénz csupán egyetlen elem. Melyek tehát most a sikeres, mi több boldog Budapest, a magyar fővárosi jövőkép koncepcionális és stratégiai alapvetései? Erre a kérdésre gyűjtünk válaszokat az elkövetkező hetek cikksorozatában. Városi közgondolkozásunk számos jelentős személyiségét, urbanistákat, közgazdászokat nyertük meg, hogy fejtsék ki véleményüket. A vita nyitott, bárki csatlakozhat. Szerkesztőségünk örömmel vár újabb írásokat a tárgyban, nem kizárólag várostervezők, de a város egészében gondolkozók részéről.

Urbanisztikai indíttatású gondolatok Budapest új stratégiai fejlesztési tervéhez

A címben szereplő kettest az a tény indokolja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata 2013 április 24-én már elfogadott egy Budapest 2030 című dokumentumot, ami nem más, mint Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepciója. Lehet, hogy a megállapodás megfogalmazói elvétettek egy idézőjelet, amikor a szövegben „Budapest 2030" kormányzati és fővárosi önkormányzati fejlesztési tervet említettek „Budapest 2030 kormányzati és fővárosi önkormányzati fejlesztési terv" helyett, ami már különbséget jelentene a létező „Budapest 2030 hosszútávú városfejlesztési koncepció" címhez képest?

Akár így, akár úgy, örülhetünk annak, hogy a kormány és Budapest újra megerősítette együttműködési szándékát a következő időszakra, hiszen ez akkor is jó hír, ha azt gondolnánk, hogy ez természetes, és hogy több, a kívülállók számára magától értetődő pontot is tartalmaz a megállapodás. Ilyen például az, hogy meghívják a Budapesttel foglalkozó kormányülésekre a főpolgármestert, vagy hogy a miniszterelnök és a főpolgármester közti esetleges üzenetváltásra a jövőben állandó, hiteles és működő információs csatornákat biztosítanak (vajon eddig hogyan kommunikáltak?).

 

A Kis Péter tervezte szociális bérlakás a Práter utcában. Bejárta a világsajtót.
6/8
A Kis Péter tervezte szociális bérlakás a Práter utcában. Bejárta a világsajtót.


 


Örvendetesek a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának megalakulásával, működésének megindulásával, és a Budapest 2030 kormányzati és fővárosi önkormányzati fejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos hírek is, hiszen a megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy a kormány és a Fővárosi Önkormányzat közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával megvalósítandó, a közösségi tervezés előnyeire építő folyamatot. Több évtizedes MUT-aktivista múltammal csak reménykedhetek abban, hogy a Társaság is bekerül a bevonandó szakmai-civil szervezetek közé, és biztos vagyok abban, hogy a MUT akár rendszeresen is szívesen ad helyet az ezzel kapcsolatos kerekasztal beszélgetéseknek, fórumoknak.

Kicsit nehezebb a helyzet a közös fejlesztési terv tartalmával, hiszen tudjuk, hogy az urbanista szakma számára a városfejlesztés nem látványos beruházások ötletszerűen egymás mellé tett együttesét, hanem a társadalmi igényeket kielégítő, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható, a közpénzek optimális elköltését biztosító programok beindítását és folytatását jelenti, és bár a megállapodás mellékletét képező projektlista nem található meg a nyilvános fórumokon, a megjelent nyilatkozatokból tudhatjuk, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa alakuló ülésén elfogadott dokumentum 62 tételből áll, és ebben a már megvalósultak mellett 27, az elkövetkező években megvalósuló magasépítési és közlekedési beruházás szerepel. Hogy a már megindult, vagy megvalósult beruházások hogy kerültek ide, szintén nem tudható, de a politikusi nyilatkozatokból az igen, hogy az eddig elfogadott magasépítési beruházások a kormányzat hatáskörébe tartozó építkezéseket tartalmaznak – állami tulajdonú múzeumok, közintézmények régóta esedékes felújítása, vagy elpusztult épületek ki tudja mire jó újjáépítése a semmiből –, míg a közlekedési nagyberuházások körében találhatók a fővárosiakat (is) szolgáló építkezések, rendszerint a már megkezdett építkezések befejezése, vagy évtizedek óta tervezett beruházások megvalósítása (3 metró felújítása, meghosszabbítása Káposztásmegyerre, 1-es villamos meghosszabbítása).

 

Az ideális közösségi közlekedés járműveinek egy mintapéldánya.
7/8
Az ideális közösségi közlekedés járműveinek egy mintapéldánya.



Úgy tűnik tehát, hogy egyelőre csak töredékrészben, néhány nagyberuházás esetében nevesítették csak a valóban a fővárosiakat szolgáló tevékenységeket, így remélhetőleg van lehetőség – korábbi kutatásokra támaszkodva – a Tanács számára olyan többelemű, esetenként sokszereplős programokat javasolni, amelyek nemcsak városképi, látványjavítási, hanem a komfortnövelés mellett befektetés- és gazdaságösztönzési, vagy éppen funkcionális szempontból valóban a Budapesten élőket szolgálják majd, és amelyeket a Főváros egymagában nehezen tud megoldani.

 

1. Az első helyen kell említeni mintegy 2-3000, a hajléktalanok arra kész és alkalmas részének a társadalomba, a munka világába való visszailleszkedését segítő átmeneti – egy-két évre szóló – szociális bérgarzon megépítését. Ez emberi körülményeivel biztosíthatná néhány ezer polgártársunk visszatérését a „normális" életbe, egyúttal – a hajléktalanszállók legalább egy részének „komfortosításával" együtt – alapot adhatna az utcán élők életvitelszerű ott-tartózkodásának megszüntetésére. A munka világába visszatérők egyúttal csökkenthetik a budapesti munkaerőhiányt, segítve a gazdasági növekedést.

 

A XIII. kerületi Fecskeház. A ritkán előbukkanó bérlakások egyike.
1/8
A XIII. kerületi Fecskeház. A ritkán előbukkanó bérlakások egyike.


 

2. A legfontosabb programok közé indokolt sorolni a Budapesti városközpontok, belvárosok újjáélesztését. Lassan összegyűlt már annyi szaktudás, hogy környezeti és kiskereskedelmi szempontból is revitalizálhatóak lehessenek a külső kerületek lepukkant, vagy eltűnt központjai, így a megyei jogú városnyi külső kerületek egykori főutcái a kor által megkövetelt vásárlási feltételeket kínáljanak, versenyezve a bevásárló központokkal, és egyúttal részben megszerezve a kerületiek vásárlóerejének egyrészét, ugyanakkor tehermentesítve a járműforgalom alól a város legfontosabb üzletutcáit, a Kossuth Lajos utcát, a Rákóczi utat, vagy a Nagykörutat, amelyek újrapozícionálása legalább ennyire halaszthatatlan feladat. Az újonnan épülő hidak megteremtik azt a járműforgalmi kapacitást is, amelyre alapozottan a hetvenes évek városközpontokon áterőltetett motorizációja csillapítható lehet. Így a fővárosi és kerületi belvárosok, városközpontok ismét a gyalogosok kedvelt sétáló és vásárló helyeivé válhatnak, megfelelő menedzsment mellett erősítve a választói közérzet mellett a helyi gazdaságot is. A belvárosi sűrűség megteremtése emellett számos esetben új befektetési lehetőségeket is teremt, a gyakran kihasználatlan fővárosi ingatlanok felértékelését is eredményezve. Ide kell sorolni a „túlturistásodás" megakadályozását, az ilyen túlzsúfolt területek újrapozícionálását célzó programokat is, például a Belső-Erzsébetvárosban, esetleg a Várnegyedben.

 


Erzsébet egykori városközpontja.
2/8
Erzsébet egykori városközpontja.


 


Pesterzsébet mai városközpontja.
5/8
Pesterzsébet mai városközpontja.


 

3. Minél előbb neki kellene állni a nagy kiterjedésű rozsdaövezetek újrafejlesztésének. Ide kell sorolni a Csepel Művek és a Csepel-észak területét, a Rákosrendezőt, a Józsefvárosi pályaudvart, a fél Ferencvárosi pályaudvart stb. Mivel ezeknél csak a ciklusokon átnyúló, 10-20 éves fejlesztési folyamat lehet a megoldás, ezt nem beépítési tervekkel kellene előkészíteni (elsődlegesen), hanem azt kitalálni, hogy mi legyen az a sajátosság, funkció-keverék és mágnesprojekt-csomag, ami segíti a további beruházások odavonzását, megtelepítését, a hosszú fejlesztési folyamat megalapozását és megindítását, fenntartását. A gazdasági célú revitalizációk érzékelhetően növelhetik az adóbevételeket mind az ország, mind a főváros, mind a kerület szintjén, ezért előkészítésük is koordináltan, többszereplős folyamatként történhet.

 


A rozsdaövezetek kiemelt helyet kapnának Ongjerth Budapestjén. A józsefvárosi pályaudvar.
3/8
A rozsdaövezetek kiemelt helyet kapnának Ongjerth Budapestjén. A józsefvárosi pályaudvar.


 

4. Végül, de nem utolsósorban a néhány villamosvonal-bővítésen túlmenően is folytatni kellene a környezetbarát közlekedés fejlesztését, a kerékpárút-hálózatok, közcélú közlekedés (korszerű, környezetbarát járművek, jegyrendszer, információ, az átszállások kiskereskedelemmel való komfortosítása, stb.) területén.

És még egy tétel, amit viszont a Főváros önmagában is meg tudna oldani: itt lenne az ideje a gyakran keletkező kisebb közterületi hiányosságokat azonnal felszámoló közterületi gyorsszolgálat felállításának, pl. a Közterület-felügyelet, az FKF és a közútkezelő (BKK-Közút?) együttműködésével. Nagyon sokakat bosszant ugyanis a fővárosi közterületek menthetetlen elhanyagoltsága, ami rendszerint nem a tisztítás, hanem a folyamatos karbantartás szinte teljes hiányából adódik.

Bár a sor hosszan folytatható lenne, ne legyünk telhetetlenek, és hagyjunk valamit a hivatalos egyeztetés számára is.

 


A meghosszabbított 1-es villamos kizöldült sínpárja.
4/8
A meghosszabbított 1-es villamos kizöldült sínpárja.


 

Mindez becsléseim szerint mai árakon évi 20-30 milliárdból elindítható és folytatható lehetne, így a jelzett ezermilliárd kisebb részéből fenntartható pályára lehetne állítani a jelenleg inkább látványberuházásokban bővelkedő budapesti városfejlesztést. Ehhez persze az is szükséges, hogy ne csak egy-egy nagyberuházás építészeti kiválóságától várják a politikusok népszerűségük növekedését, hanem a jól felépített és jól kommunikált programok folyamatosan megjelenő eredményeitől is.

Meggyőződésem az is, hogy ha csak ez a néhány folyamat érdemben megindulna, a Tarlós-korszak más fényben tűnhetne fel az utókor számára.

És egy általános érvényű tanulság a szakma számára: az események világosan kirajzolják, hogy korunkban milyen féle-fajta tervek lehetnek vonzóak, hasznosak a városokat vezető döntéshozóknak, politikusoknak. Azok, amelyek minél inkább megvalósíthatónak, kézzelfoghatónak, cselekvés-orientáltnak látszanak. Nem csak most, és nem csak Budapesten.

Ongjerth Richárd

Vélemények (3)
zim
2019.02.02.
13:02

90%-ban egyetértek Veled, de egy nagy kérdés megmarad, hogy tényleg megvan-e "szakértelmünk", hogy a kiépült "plázákkal" párhuzamosan, vagy azokhoz kapcsolódóan kiépítsünk életképes városi alközpontokat.

A mi kis kerületünkben Zuglóban pl. már egy évtizede vajúdik a Bosnyák téri Mundo projekt, és majdnem mindenki ettől várja az új városközpont megszületését, pedig az egész projekt mai formájában nem több mint egy szimpla bevásárlóközpont. Véleményem szerint, sokkal célszerűbb lenne a már meglévő városiasodott struktúrák (pl. a Thököly út Hungáriához közeli szakaszainak) összefogása egy helyi főutca-központtá. Ettől azonban mindenki ódzkodik, mondván, nem lehet se a MÁV-val, se a fővárosi közlekedéssel kooperálni. Mindenki csak a saját tulajdonának a határáig bír gondolkodni. Így aztán egy teljesen élhetetlen zajos és bűzös csomópont marad csupán egy közösségi közlekedéssel jól kiszolgált, jó  potenciállal rendelkező központi hely.

ongjerth
2019.02.02.
18:28

@zim: Én már látom a szakértelmet, és amit említesz - valóban sok helyen tapasztalható akadály -, az inkább a politikai bátorság, az együttműködési készség kérdése. És persze az is igaz, hogy a MÁV-val és a Fővárossal tényleg nagyon nehéz együttműködni :). Node ha meg sem próbáljuk?

FenyvesiHK
2019.02.03.
16:59

@ongjerth: Az első Fővárosi Közmunkák Tanácsa amelyet az 1870. X. t. ez. 10. §-a hozott létre, mint "önálló közeget","Törvényes hatáskörében önállóan, a kormány utasításai nélkül járt el: a törvényhatósággal szemben bizonyos ügyekben egyenrangú, másokban felügyeleti, ismét másokban fellebbviteli hatóságként működött."Olvashatjuk a BFL archivumában.http://fond.bparchiv.hu/lny_ffcs_02.html

http://budapest.hu/Lapok/2018/budapestinfo-megtartotta-alakulo-uleset-a-fovarosi-kozfejlesztesek-tanacsa.aspx Ebben sajnos ilyen jogosítványokat nem találtam.Persze megpróbálni mindent lehet.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk