Helyek/Infrastruktúra

Móricz Zsigmond körtér: a legszínesebb

1/22

Aluljárószint

?>
Aluljárószint
?>
Hosszmetszet
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
1/22

Aluljárószint

Móricz Zsigmond körtér: a legszínesebb
Helyek/Infrastruktúra

Móricz Zsigmond körtér: a legszínesebb

2014.07.28. 13:34

Projektinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gelesz András, Gelesz és Lenzsér

Móricz Zsigmond körtér metróállomás

Tervezés éve:
2004

Építés éve:
2014

Stáblista

Megbízó: BKV Zrt. DBR Metró Projektigazgatóság
Lebonyolító: EUROMETRO Kft., BKK Közút ZRt.
Generáltervező: FŐMTERV – PALATIUM – UVATERV Konzorcium
Építész generáltervezés - PALATIUM M4 Projekt Kft., Csapó Balázs, Erő Zoltán
Építészet: Gelesz és Lenzsér Kft.
Felelős építésztervező: Gelesz András
Építésztervezők: Herczeg Tamás, Balázs László, Rohr Anita, Szendrői Júlia, Steiner Balázs Miklós, Gyulai Attila, Holló Eszter, Molnár S. Gergely, Safranka Péter, Janesch László
Fém- és üvegszerkezetek: MÉRTÉK Építészeti Stúdió Kft.
Felelős építésztervező: Reith András
Építésztervezők: Gelesz Adrienn, Tarjáni Andrea, Varvasovszky Péter
Tartószerkezet: FŐMTERV Zrt.
Felelős tervező: Skublics Márk
Épületgépészet: FŐMTERV Zrt.
Felelős tervező: Pálinkás Krisztián, Hornok Tamás 
KIPTERV Zrt.
Felelős tervező: Sárdi Norbert, Pilz Norbert, Kovács Roland
Épületelektromosság: FŐMTERV Zrt.
Felelős tervező: Kovács László, Göndics Zoltán, Séllei Zsolt, Suteu Edith, Nagy Zoltán
Felszíni környezetrendezés: KORZÓ Tervezési Stúdió Kft.
Felelős tervező: Grábner Balázs
Úttervezés: FŐMTERV Zrt.
Felelős tervező: Ernyei Balázs, Horváth László
Forgalomtechnika: FŐMTERV Zrt.
Felelős tervező: Ercsényi Balázs

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

1972 decemberében a 2-es metró elérte Budát, ahol a két legforgalmasabb csomópont egyikének, az akkori Moszkva (ma Széll Kálmán) térnek és régiójának közlekedési helyzete ezzel jelentősen javult. A déli pólus, a Móricz Zsigmond körtér gyorsvasúti hálózatba való bekapcsolására a 4-es metró átadásáig, bő négy évtizedet kellett várni. Bán Dávid írása.

A 4-es metró tervezése a 2-es metró budai szakaszának átadásával egy időben kezdődött. A forgalomszervezés szempontjából már akkor is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak a Dél-Buda kapujának számító, de közlekedésileg erőteljesen terhelt, funkcióját vesztett hurokvágányokkal átszabdalt a Móricz Zsigmond körtér átalakításának. Ennek kulcsa egy földalatti állomás létrehozása, a felszíni terhelés csökkentése lett volna. A 4-es metró átadásával a közlekedés kritikus kérdései részben megoldódtak, mivel – a városvezetés elképzelései szerint egyelőre csak átmenetileg, de – a felszíni hálózat kis mértékben megritkult. A korábbi tervekkel ellentétben azonban nem szűntek meg a metróval párhuzamos járatok, többek közt a Szabadság hídi villamosközlekedés sem, és megmaradt a 7-es buszcsalád törzse is, így a téren változatlanul a közlekedési funkciók dominálnak, s ez idáig a Bartók Béla út sem lélegezhetett fel.

Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
22/22
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás

Maga a Móricz Zsigmond körtér már régóta megérett a megújulásra. 2002-ben, amikor a Bartók Béla úttal együtt nagyszabású rekonstrukción esett át, a tervezők már kalkuláltak a jövőbeni metrócsatlakozással, mivel a projekt épp akkor próbált pihenőpályájáról igen nagy késések és többletköltségek árán újraéledni. Végül a tér akkori átalakítása Turányi Gábor ígéretes építészeti beavatkozásainak ellenére felemásra sikeredett. Bár a teljes közműfelújítást követően a felszín hálózatai is erőteljesen átrajzolódtak, a villamosvágányok valamelyest racionalizálódtak, valamivel több lett a zöldfelület is, de nagyarányban még mindig a közlekedés dominált. Kimaradni látszott a felhasználó, maga az utas, a városlakó. Kialakult egy akkor szinte teljesen kihasználatlan és előnytelenül hangsúlyozott aluljárórendszer, ami az elmúlt bő évtizedben meglehetősen amortizálódott is. Hosszú éveken át a metróállomás építkezése és a pusztuló Gomba-épület (Schall József, 1942) uralta a teret.

Ebbe a nem túl szerencsés helyzetbe épült bele a 4-es metró új állomása. Ez, az említett okok miatt a tér masszív közlekedési szerepén még csak alig érezhetően tudott enyhíteni, de a felszín alatt létrejött egy minőségi építészeti tér. A felszínen ugyan sok minden megváltozott, hiszen elbontásra kerültek a kihasználatlan korábbi budafoki HÉV-, majd a villamos hurokvágányai, a tér déli és keleti oldalán megszűnt az autóforgalom, kialakultak zöld felületek, de még mindig akadnak teendők. Épp csak befejeződött a Gomba-épület felújítása, remélhető, hogy annak belakásával a térség tovább humanizálódhat, előreléphet egy gyalogosbarát irányba.

Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
4/22
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás

A metróállomás üveg-acél főbejárata a Budafok felől érkező villamosmegállóval párhuzamosan, a tér nyugati sávjában terül el. Az utasfogadó épület, amelyből a mozgólépcsők és liftek indulnak a mélybe, jól idomul a metróvonal arculatához, egyfajta ellenpontja a Gomba-épület kerek tárcsájának. A tér képe mindezzel együtt nem egységes. Jól kirajzolódnak az átalakítások különböző korszakainak rétegei: a 2000-es évek elejének nem túl karakteres, világos burkolatú aluljáró-lejáratai, majd a századelőt imitáló magas kandeláberek, a kortárs, több típusú utcabútorok és az erőteljesen szerény esztétikai minőségű, városszerte ismert tipizált megálló-esővédő pavilonok, illetve a legújabb, a metróállomáshoz kapcsolódó, önmagukban jól megtervezett elemek. A metróállomás a tér középpontjából számos irányba nyitott főbejárata mellett még közvetlen kijáratot kapott a Váli utca és a Fehérvári út felé (nagyjából hasonló irányokba, mint amelyek az Újbuda-központ megállóból is elérhetőek), illetve csatlakozik a korábban átadott, a Villányi út felé vezető aluljáróba is.

A nem jó értelemben vett eklektikus térről azonban egy letisztult, tágas, vonzó, hűvösen modern környezetbe jutunk le. Az állomásra levezetett hosszú mozgólépcső szinte finoman belebegtet minket a csendes, nyugodt, jól áttekinthető, a felszíntől élesen elváló megállótérbe, a káoszból a kozmoszba. Közben a tetőbevilágítók némi természetes fényt is beengednek a mélybe, ahol azonban a jól megtervezett világítástechnikának köszönhetően egyébként is kellemesen világos, nagyvonalú térségbe jutunk. Jelen sorok írója ezen az állomáson kezdte a 4-es metróval való megismerkedést és a körtér alá merülve valóban egy, a hazai viszonyban teljesen újszerű térérzés kerítette hatalmába.
Az állomás alapstruktúráját tekintve nem sokban különbözik a korábban tárgyalt megállóktól: felülről épített dobozszerű tér, amit lefedésekor meghagytak nagy belmagasságúnak, tágasnak.

Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás
12/22
Móricz Zsigmond körtér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás

Anyagában a már megszokott látszóbeton dominál, a peron két oldalán, a vágányok felett, a metrókocsik tetősíkjától feljebb azonban egy lazúros, hatalmas kazettás elemekből álló, színes betonmozaik sáv húzódik végig. A határozott színekkel megfestett óriási sík betonfelületek nagymértékben oldják a földalatti térség esetlegesen nyomasztó hangulatát, s a puritán látszóbeton elemek mellett nagy teret engednek a játékosságnak.

Az állomás kétirányú kijáratai és a köztük húzódó aluljárószint szinte észrevétlenül küzd meg a téren található jelentős szintkülönbséggel. A magasabb ponton, észak felé közvetlen kijárata van a főbejárathoz, illetve itt csatlakozik a már meglévő aluljáróhoz, amelynek narancssárga mozaikos és sárgás színvilágához kellő érzékenységgel kapcsolódik, megjelentek benne egyedileg tervezett, hullámzó, lüktető utcabútorok is. Itt kaptak helyet a jegykiadó automaták, nyílt meg jegypénztár és egy nyilvános WC is, amelynek masszív biztonsági rácsa máris beleront a tér egységébe. Kereskedelmi területeket az aluljáróban nem hoztak létre, a körtér hagyományosan inkább a felszínen él. Noha a téren dominánsan megmaradtak a felszíni gyalogátkelők, a metróállomással déli irányban is kibővült aluljárórendszer a körtér jóformán összes irányát közvetlenül képes kiszolgálni. A felszínen azonban igen hiányos a tájékoztatás, a régi aluljáró-kijáratok felől lényegében rejtve marad a metróállomás.

Következő állomás: Szent Gellért tér...

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk