Közélet, hírek

Milánóban marad a magyar pavilon?

1/1

?>
1/1

Milánóban marad a magyar pavilon?
Közélet, hírek

Milánóban marad a magyar pavilon?

2016.01.12. 14:20

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Milánó, Olaszország

Vélemények:
11

A milánói világkiállítás szervezői felkérték Magyarországot, hogy a magyar pavilon az Expo területén maradjon, és az ott létrejövő Olasz Technológiai Intézet épületegyüttesének része legyen.

A milánói világkiállítás szervezőitől január 8-án érkezett hivatalos felkérés arra, hogy az Életkert pavilon az 2015. október 31-én zárult expo területén maradjon - közölte az MTI-vel hétfőn a világkiállítás magyar pavilonjának kormánybiztosa.

Szőcs Géza hangsúlyozta: az olasz megkeresés óriási siker és elismerés Magyarország, valamint az épületet tervezők és kivitelezők részére is.
Mint hozzátette, a megkeresés szerint a pavilont a magyar állam díjmentesen adná át az olasz félnek, cserében nem terhelnék az épület lebontásának és a terület rekultiválásának költségei. A kérdésben a magyar kormány dönt Szőcs Géza előterjesztése alapján.

"Az a megtiszteltetés, hogy a magyar pavilon az expó területén maradhat, kizárólag ahhoz a sikerhez fogható, amely a Makovecz Imre által a sevillai világkiállításra tervezett pavilont érte" - emelte ki a kormánybiztos, hozzátéve: az eddig rendelkezésre álló információk szerint az olasz szervezők mindössze öt országot kerestek meg hasonló célból.

forrás: MTI

 

 

Vélemények (11)
qwark
2016.01.16.
09:25

"A világkiállítás zárása után a pavilon olasz kivitelezője, a ­Redaelli Costruzioni S.p.A. a lefoglalását kezdeményezte az általa követelt tartozások kifizetése érdekében, melyeket a magyar fél vitatott. A milánói bíróság december 14-én érvénytelenítette a cég kezdeményezését."

Mivel nem tudták lefoglalni, hát udvariasan elkérték :) Legalább Szőcs Géza is elmondhatja, hogy "óriási siker és elismerés" ez az alullátogatott, kínos pavilon. Még egy pár ilyen propagandamondat, és néhány év múlva Makovecz, Vadász, Lévai Tamás stb. remek pavilonjaival fogjuk egy szintre emelni Sárkányék, Ertsey-ék sámándobját.

FenyvesiHK
2016.01.18.
13:05

@qwark: Megkérdeztük szakértőnket: az Olasz Technológiai Intézet nehéz döntés előtt áll, a lehetséges alternatívák kiválasztása tekintetében.

1.Dűzniplankoló  nukleáris programvezérelt gőzturbinák inkrementális innovációját fogják kutatni benne, a földönkívüliek komoly  technológiai érdeklődése mellett.

(Néhány évtized múlva minden magyar méltán büszke lehet rá, hogy a golyóstoll, a szódavíz és az atombomba mellett ezt is mi adtuk az emberiségnek.)

2.Az itáliai színesfémgyűjtő kisvállalkozók kéréssel fordultak az olasz államhoz, a színesfémek - azon belül is a vörösréz - inkrementális innovációjának kutatásához megfelelő helyszín támogatására. Választásuk azért esett erre az építményre, mert finom utalást találtak benne a színesfémgyűjtők ősi gyökerű spontán építészetére.

(Ez ügyben is volna mire büszkének lenni, a magyarországi,nagy hagyományokat magukénak tudható, színesfémgyűjtés iránt elkötelezettek megelégedésére.)

Érdeklődve várjuk a végső döntést.

lecsó
2016.01.14.
23:34

Bocsika, de kitől kéne bocsánatot kérni?A tervezőtől, aki elhatárolta magát az épülettől?Szőcs biztostól, aki hangosan hirdette illetékességét, autoritását és felelősségét és aki semmiért nem vállalt felelősséget? (Sem a tervpályázat nevetségessé tételéért, sem a tervező átveréséért, az épület lebutításáért, sem a költségek elszállásáért.)És miért is kéne bocsánatot kérni? A belengetett utóhasznosítás mennyiben is legitimálja az épület eredeti funkcióját, azaz Magyarország világ előtti reprezentációját?Mellesleg nem kéne megvárni, hogy mire kell egyáltalán az olaszoknak a Cubák? Mert az senki nem állította, hogy biciklitárolónak vagy raktárnak nem alkalmas.

Zöldi Anna
2016.01.16.
01:11

@lecsó: bár ez már egy lerágott cubák, természetesen senki nem kér bocsánatot senkitől. Az építészeti és etikai kifogások továbbra is érvényesek - a többi politika

Pákozdi Imre
2016.01.16.
08:01

@Zöldi Anna: Bár, mondjuk azért, hogy a politika ilyen, mindenki bocsánatot kérhetne mindenkitől.

Zöldi Anna
2016.01.16.
12:43

@Pákozdi Imre: sajnos egyetértek. és a köv kommentebn foglaltakat is elképzelhetőnek tartom, mert rosszindulatú vagyok. bocsánat

hegyaljai
2016.01.14.
07:05

Mindenki aki korábban a pavilon koncepcióját kifogásolta, kérjen bocsánatot! Nos mivel ez nem fog bekövetkezni, különösen figyeljünk azokra a magyarázkodókra, akik azzal fognak kimenekülni korábbi álláspontjuk mögül, hogy pavilonnak valóban nem volt alkalmas, de nem tudják, hogy az olaszok mire fogják használni, és arra akár  - természetesen kompromisszumokkal - még használható lehet. Figyeljük tehát az építészkritika dialektikus materialistáit!

Pákozdi Imre
2016.01.14.
07:55

@hegyaljai: Éppen ellenkezőleg! Csak pavilonnak volt - lett volna - alkalmas, legalábbis eredeti tervei szerint, ahogy 2014. jan. 20-án írtam: "Nekem se tetszik, de ne felejtsük el: ez egy pavilon, egy installáció, nem pedig épület. Az iránta támasztott követelmények ezáltal lényegesen egyszerűbbek, egyszersmind időben korlátozottabbak, megjelenése sokkal inkább a talmi stílfekvésében értelmezhető. Az egész cucc az esztétikum esztrád-műfajában mozog. Lehet tehát csiricsáré, önmagát kellető, egyszerű képzettársításokkal operáló, bombasztikus és bevallottan ideiglenes." (Ld.: http://epiteszforum.hu/alakor-a-2015-os-milanoi-expo-magyar-pavilonjara-kiirt-palyazat-masodik-dijas-terve , 2. hozzászólás.)

Ami pedig felépült, az egy borzalom, akár tetszik a milánói építészeti tanácsnak, akár nem, akár olaszországi székhelyéül választja az erdélyi származású magyar költők nemzetközi segélypénztára, akár nem. Gyenge, rossz, elfuserált. 

A heves bírálatok tárgya amúgy nem csak a terv volt, hanem a terveztetési, építtetési és működtetési eljárás. A pályázatot követő megbízás mikéntje, az építés során elkövetett emberi és szakmai durvaságok, a kommunikáció hiánya, majd fölényessége, a lyukas programsorozat, a költségtúllépések és azok kezelése, közlése, borzasztó. Borzasztó. 

Tarzi
2016.01.21.
22:15

@Pákozdi Imre: "A heves bírálatok tárgya amúgy nem csak a terv volt, hanem a terveztetési, építtetési és működtetési eljárás. A pályázatot követő megbízás mikéntje, az építés során elkövetett emberi és szakmai durvaságok, a kommunikáció hiánya, majd fölényessége, a lyukas programsorozat, a költségtúllépések és azok kezelése, közlése, borzasztó. Borzasztó. "

Amenynire végigkövettem a dolgot, volt a egy tervpályázat, ahol a zsűri - akikne ka megbízása nem a megvalósítandó pavilon kiválasztására, csupán a pályaművek bírálata volt -  felállított egy sorrendet az igen sok pályázat közt, és a megbízó ezek közül a második helyezettet választotta ki.

Ez szeritnem teljesen rendben van. A kormánybiztosé a politikai felelősség.

"Ami pedig felépült, az egy borzalom, akár tetszik a milánói építészeti tanácsnak, akár nem, akár olaszországi székhelyéül választja az erdélyi származású magyar költők nemzetközi segélypénztára, akár nem. Gyenge, rossz, elfuserált."

Ez csupán az Ön szubjektív véleménye (megjegyzem szerintem is jobbnak tűnt a pályázati anyagon szereplő verzió).

 

A problémát én abban látom, hogy kb. azavantgardtól kezdődően más művészeti ágakhoz hasonlóan az építész szakma is egyre látványosabban igyekszik elszakítani magukát a közízléstől és bizony amikor csak lehetséges igyekeznek is kifejezni a közízléssel (és ezáltal a közzel, vagyis a társadalommal) szembeni megvetését.

Ott van pl. a film. Léteznek az ún. művészfilmek, vagy ahogy a hazai "filmesek" nevezik "alkotói filmek" és léteznek a kommersz közönségfilmek. A kettő közt az a fő különbség, hogy míg utóbbiakat - ha jól sikerülnek - milliók hajlandók megnézni, előbbiekre egy erősen belterjes körön kívül a kutya sem kíváncsi.

De említhetnék a Vaskefe becenevű "emlékművet". Teljesen mindegy hány szakmai díjjat kapott, vagy hogy mimindent lehet belemagyarázni, a közember akkor is csak egy ronda roszdás csúfságnak tartja.

Hogy idézzek egy másik fórumról, "A plebs lehet, hogy nagy általánosságban nem egy tündöklő zsenitorta, de esztétikai téren elég jól működik a szimata és ki tudja szúrni, hogy a sok neonemtommi közül melyik az, ami tényleg jó, és melyik az, ami nem.Summa summarum, nem kell a közízlést fejleszteni, pont úgy, ahogy a gyerekkel sem lehet megszerettetni a spenótot, hiába akarja a kedves szülő; max lenyomhatja a torkán, ha nagyon akarja."

Ahogy a reakciókból kivettem, a "szakma" problémája az volt a pályázattal, hogy nem a "szakma" dönthette el, ki képviseli Magyarországot, ez pedig elég komoly szereptúlértékelét sugall számomra.

Szeritnem pedig mivel itt nem egy építészeti szakkiállításról volt szó, semmi kivetnivaló nincs abban, hogy a döntést nem a "szakma" hoza meg, hanem aki a projektért felelősséget visel.

adam899
2016.01.12.
18:53

Helyes! Nagyon örvendetes, hogy ott marad, ahova való. Legalább nem fogja szennyezni egyik magyar város látképét sem...

Tarzi
2016.01.13.
11:05

@adam899: Ahogy olvasom közel 200 pavilonból 5-nél jelezték, hogy szeretnék, ha maradna. ahogy olvasom a különnböző kommenteket - nem csak itt - elégg fáj a dolog a korábban kórusban fikázóknak.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk