Közélet, hírek

Liget Projekt - az első átadások

1/1

A nagyjátszótér elemeit már építik (Fotó: Városliget Zrt.)

?>
A nagyjátszótér elemeit már építik (Fotó: Városliget Zrt.)
1/1

A nagyjátszótér elemeit már építik (Fotó: Városliget Zrt.)

Liget Projekt - az első átadások
Közélet, hírek

Liget Projekt - az első átadások

2019.07.22. 13:45

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Cég, szervezet:
Liget Budapest

Vélemények:
15

Dosszié:

Jövő év közepéig az összes nagy beruházás elkezdődik a Városligetben, a fejlesztések kétharmada pedig már most épül, vagy elkészült, a Liget Budapest Projekt munkálatai jól haladnak, várhatóan 2022-re valamennyi új épület állni fog – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Kiemelte: 2019 már az átadások éve, hiszen májusban Orbán Viktor miniszterelnök átadta az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületét a múzeumi szakma képviselőinek, ezt követően pedig ősszel Millennium Házaként nyílik meg a felújított egykori Olof Palme Ház, bejárata előtt egy, a Városligetben újdonságnak számító Rózsakerttel. Szintén még az ősszel a Városligetben a családok birtokba vehetik Budapest egyik legnagyobb és legkomplexebb játszóterét, és elkészül a Komáromi Csillagerőd épülete is - derül ki a Városliget Zrt. közleményéből.

„Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok s egyben a park felújítása is.  A tervezett fejlesztések kétharmada már zajlik, és ha ilyen ütemben haladunk, akkor 2022-re valamennyi új épület állni fog. 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében kész lesz a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát.  Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat" – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. 




Az idei év átadásairól, terveiről 

Idén májusban Orbán Viktor miniszterelnök adta át Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Az épület átadását követően elindult a múzeumi technológia beépítése: a komplexumban jelenleg a műtárgyraktárak felszerelése zajlik, melynek keretében sínen gördülő polcos, fiókos és karos állványokat, illetve kihúzható képrácsokat szerelnek. Mindezekkel párhuzamosan a restaurátor műtermek speciális technológiai berendezéseit is beépítik és beüzemelik. „Az ultramodern épület kiemelt fontosságú a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum számára, hiszen ezeknek az intézményeknek felbecsülhetetlen értékű, több mint 300 ezer darabos raktári anyagát fogja őrizni, végre ezekhez a nemzeti kincsekhez méltó, világszínvonalú körülmények között. A 20 milliárd forintos beruházás ezen nemzeti közgyűjtemények sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, megnyugtató megoldást" – hangsúlyozta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.




Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is.  Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. 

„A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete" – mondta a fejlesztésről Baán László. 


A nagyjátszótér elemeit már építik (Fotó: Városliget Zrt.)
1/1
A nagyjátszótér elemeit már építik (Fotó: Városliget Zrt.)



A Liget Budapest Projektnek köszönhetően elkészült a komáromi Csillagerőd rekonstrukciója és bővítése is. Az épületrendszert és környezetét gyönyörűen felújították, mely kiegészült egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központtal, modern kiállítótérrel is. Itt a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszmásolati gyűjteményének jeles darabjai találnak majd otthonra, az antikvitás korától a reneszánszig megidézve a világ szobrászatának kiemelkedő alkotásait. Jelenleg a nagyméretű szobrok beköltöztetése, installálása és az állandó kiállítás berendezése zajlik, az intézmény jövő év első felében nyitja meg kapuit a látogatók előtt. 

További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. 

„Az eddig megvalósult és átadott részprojektek fogadtatása is azt jelzi, hogy az emberek a megújult Városliget egészét szeretni fogják és büszkék lesznek rá" – fogalmazott Baán László. Emlékeztetett rá, hogy már a tavalyi esztendőben sem csak látványterveket nézegethettek a Városligetbe látogatók, hanem már elkészült projektelemeket is birtokba vehették. A Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. 




Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte: „A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd". Gyorgyevics Benedek elmondta: 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13.000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. 

Gyorgyevics Benedek hangsúlyozta, hogy a közel száz hektáros városligeti park több szakaszban újul meg, végig szem előtt tartva, hogy a Liget nagyobb része folyamatosan látogatható maradjon. „A Liget Budapest Projekt megvalósításával visszatérünk a park évszázados hagyományaihoz úgy, hogy hosszú távon is biztosítani tudjuk a fenntartását. A park növényzete mennyiségében és minőségében is megújul, a Liget a mostaninál jóval zöldebb, korszerűbb lesz. Egykori fénykorához hasonlóan a megújult intézmények és a park harmonikus együttese mindenkinek nyújt majd valami újat, szerethetőt" - fogalmazott a vezérigazgató. 

A folyamatban lévő fejlesztések állapotáról 




Gyorgyevics Benedek a folyamatban lévő projektelemek kapcsán úgy tájékoztatott, hogy 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, mely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete" elismerést, illetve a „World’s Best Architecture" különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. 





A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. 

Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget.   





A Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint fontos lépés a Városliget megújításában, hogy elkezdődött a parkban lévő, az elmúlt évtizedekben a zöldfelületet rovására megnövekedett beton- és aszfaltfelületek csökkentése is. Első lépésként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további többezer négyzetmétert fognak visszazöldíteni a ligeti betonutak rovására. 

„A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz" – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.



Forrás: Városliget Zrt.

Vélemények (15)
Gulyás András
2019.07.25.
11:34

Végig lehetne menni az egész szövegen, kezdve az olyan apróságokkal, hogy helyes-e "fejlesztések"-ről beszélni, amikor egy kétszáz éves közparkba építkeznek. 

1. Nem csupán a "Liget", hanem a "Múzeum" fogalmát is újra kell definiálni. Végre elhangzik, hogy az "Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási" központ fedőnevű intézmény gyakorlatilag a Liget-projekt miatt szétdarabolt gyűjtemények raktára lesz. A kommentekben már többször előjött, mit jelent ez a múzeológiai gyakorlat, műtárgyak, vagy látogatók szempontjából. De egyébként a törvény is egyértelműen fogalmaz (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700140.TV), mikor a múzeum fogalmát nem korlátozza a kiállításokra. Ideje lesz ezt is átírni.

Mindez természetesen nem a muzeológusok, művészettörténészek kifejezett kérésére történik így. Mint ahogy nem is a múzeumok igényelték, hogy olyan új épületeket kapjanak, amelyekben majd bérlők lehetnek, ha tényleg így lesz, így terhelve tovább szűkös költségvetésüket.

A legarcátlanabb része az egész Liget-projektnek, hogy erre a páratlan rongyrázásra, közpénzek büntetlen tékozlására egy olyan szakma jegyében kerül sor, amely sok más egyéb területhez hasonlóan gyakorta egészen méltatlan anyagi körülmények között végzi munkáját. A százmilliárdok nem a muzeológusokat, művészettörténészeket fogják gazdagítani. Ismerősi körömben Oxfordban, Heidelbergben doktori fokozatokat szerzett kutatókat látok ellehetetlenülni - ostobák voltak, nem ez kell a szakmai karrierhez itthon. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a projekt két vezetője, Baán László és Persányi Miklós, ha jól tudom, még csak szakirányú fokozattal se rendelkezik.

2. Ijfúsági Sportályák: az új helyszínre azért volt szükség, mert jóval nagyobb épület kerül a PeCsa helyére. A Városliget egyik leghangulatosabb részébe rondítottak bele.

3. Kutyás élménypark: sorsa előrevetíti a Városliget jövőjét. A parknak éppígy nem lesz módja regenerálódni a túlterheltség miatt: https://index.hu/belfold/budapest/2019/05/03/az_extrem_igenybevetel_pusztitotta_le_a_varosligeti_kutyafuttatot/

4. Olof Palme ház: http://varosliget.info/index.php/85-cimlap/845-3-5-mrd-ert-epitettek-egy-ettermet-a-ligetbe

(szerencsénkre van, aki elvégzi azt a munkát, amire az Építészfórum nem hajlandó)

5. "az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat" - nem tudom, másnak is feltűnt-e, milyen szemérmesen hallgat a Zrt. közleménye a biodóm ugyanezen a versenyen elért rangos díjáról, amikor Európa legjobb szabadidős épülete lett. Pedig tavaly év vége felé országos kampányban gyakorlatilag mindenkihez eljutott a hír.

Nem volt olyan újságíró, aki utánajárt volna, mégis mit takar ez a díj. Mikor utánajártam, a hírt közlő orgánumok nem akarták lehozni a cáfolatot, egyedül a Ligetvédők lapja vállalta be: https://medium.com/ligetvedok-lapja/liget-projekt-esete-europai-versennyel-49e9234a4413

A próba kedvéért a kész cikket elküldtem húsz-harminc helyre, ahol megjelent a hír. Kettő-három kisebb oldal mellett egyedül a 444 jelentette meg a cáfolatot.

Érdemes lett volna utánajárni a Néprajzi díjának is, kezdve azzal, hogyan is lett kategóriagyőztes. Persze mi változott volna? A cáfolatot nem is közölték volna. Indult például az építészkamaránál etikai vizsgálat abban az ügyben, hogy a biodóm Európa legjobb épületeként való tálalásában építészek is érintettek voltak-e? Költői kérdés.

Nem feladatom elvégezni azt a munkát, amit az építészfórum szerkesztőségének kellene megtennie, ezért a többi pontra nem térek ki e hosszúra nyúlt kiegészítésben.

alfoldi2011
2019.07.23.
11:10

Hogyan nem tűnik fel senkinek, hogy teljesen "véletlenül" kimarad ebből az iszonyú pénzköltésből a Regnum Marianum újjáépítése.

Ezt a templomot a legnagyobb gazdasági válság idején fel tudta építeni az ország. Ma erre egy fillér sem jut, minden csili-vili lesz itt, csak az nem.

Az egyház is, és a "kereszténydemokraták" is lapítanak.

Nem szabad elfelejteni: annak is van világos jelentése, hogy nem épülhet!

mzsblogger
2019.07.24.
12:45

@alfoldi2011: Szerencsére még nem tartunk a példátlan alkotmányos fejlődésnek abban a szakaszában, hogy az állam az egyház ellenében építsen templomokat, aztán esetleg a legfőbb hadúr fel is szentelje, ha már egyházi méltóságnak nem akaródzik.

Szóval a Regnummal az a helyzet, hogy az egyház nem szeretné ezt a templomot újjáépíteni, minimum 3 okból:

1. A lerombolt templomnak van jogutód működő temploma a Zoborhegy téren.

2. A tisztelt hívek hitéleti aktivitása nem indokolja egy ekkora templom építését

3. Az egyház-szerintem nagyon helyesen - felismerte, hogy a visszaépített Regnum nem hitéleti, hanem politikai célokat szolgálna, és nagyon bölcsen nem kíván asszisztálni egy templomnak álcázott antikommunista emlékmű megépítéséhez.

alfoldi2011
2019.07.25.
15:16

@mzsblogger: Annak idején a Regnum Marianumot azért is építették föl, hogy emlékezzenek a vörös terror áldozataira. Nyilván voltak már akkor is kiknek ez nagyon nem tetszett, ami a dolog jellege miatt természetesnek is vehető.

Azt nem trudom, hogy az akkori egyház az építés előtt miért nem mondta, hogy erre itt semmi szükség, ugye? Hívek sincsenek! A templom felépült.

Majd Rákosiék idején a tolerancia jegyében egyszerűen felrobbantották mind, amit csak bírtak. Érthető ez is, mert rossz háttere lett volna a Sztálin-szobornak, ugye? Ismét azok, kiknek ez nem tetszett. Nem tudom, hogy akkor az egyháznak mi volt a véleménye az eseményről. Válaszából az derül ki, hogy biztosan örültek, bár macerás valahol a világ másik végén egy jogutódot kinevezni. 

Közben a hívek pénzt gyűjtöttek, még az USA-ban is, de a pénz valahová máshová került, ez is ismerős, volt így már máskor is.

Majd a romok fölé odatettek egy tanácsköztársasági emlékművet, pedig sóval is behinthették volna a helyet.

Ma pedig nem engedik újjáépíteni, szintén azok, akiknek ez mér kétszer nem tetszett. Ilyen egyszerű!

A békapapi mentalitás pedig ma is élhet valakikben. Nem álságos, sunyi dolog a rájuk hivatkozés, a mögéjük bújás?

Itt a jelképek képviselői küzdenek egymással.

Ma pedig mintha a vaskefe-hívek, azaz a templom-ellenesek állnak nyerőre. Jól tetszik írni: ma Budapesten a "rendszerváltás" után 30 évvel nem épülhet antikommunista emlékmű. Miféle rendszerváltás is volt akkor?

mzsblogger
2019.07.29.
07:13

@alfoldi2011: Kedves alfoldi2011

javaslom tanulmányozásra a két világháború közötti kor állami és egyházi viszonyait, valamint az aktív vallásgyakorló, templomba járó hívek számának alakulását mondjuk 1930-tól napjainkig. Akkor érteni fogja, amit írtam. Azonkívül örülök, hogy az utolsó bekezdésben ön is elismeri, hogy a Regnum tulajdonképpen nem templom (Általában vmely ISTENSÉG TISZTELETÉRE szánt, rendsz. nagyobb díszes épület. - idézet az értelmező szótárból), hanem antikomunista emlékmű lenne. Én is ettől tartok, meg a katolikus egyház is.

Megnyugtatásul, a rendszerváltás után 30 évvel igenis épül antikommunista emlékmű, a Vértanúk terén, Nagy Imre hűlt helyén, viszont azt senki nem akarta templomnak álcázni, pontosan az, aminek látszik.

alfoldi2011
2019.07.30.
21:02

@mzsblogger: Tisztelt mzsblogger!

Minden bizonnyal "véletlenül" át tetszett siklani az előző levelem első mindatában lévő IS-en.

Szeretném szíves figyelmét a templom főfunkciót hordozó nevére irányítani, melyben szó sincs a tanácsköztársaságról. Nem kell nagy latin tudás a Regnum Marianum név lefordításához. Ugye, világos?

Továbbá: a két háború között is több emlékműve volt a vörös terrornak, ma miért is kellene csak egynek maradni?

Eleink mindkét fő funkciót rejtegetés nélkül vállalták, mint ma sem. Ami miatt nem épülhet, az mégis a vörös terrorral kapcsolatos. A döntéshozók mintha inkább felejteni szeretnének és nem emlékezni.

Pákozdi Imre
2019.07.31.
14:47

@alfoldi2011: Kérem, alföldi2011, engedje el ezt a Regnum Marianum-ügyet. A Ligetnek nem a templom létezése vagy hiánya a legfőbb problémája. Az Ön fölvetése viszont a legfőbb problémáról - a park beépítéséről - tereli el a figyelmet és akaratlanul is a Tanácsköztársaság emlékművére irányítja azt.

Szerintem azok, akik ma a Városligetbe beton szarkofágot és japppán szupergiccseket építenek, éppen olyan arcátlanul vétenek a hely szelleme ellen, mint azok, akik hajdan egy katolikus templom helyére tanácsköztársasági emlékművet raktak.

Yan Gable
2019.07.31.
15:25

@Pákozdi Imre: Már megint egy "szakmailag megalapozott érv" vagy laikus vélemény ("...beton szarkofág" és "japppán szupergiccsek")? Ha viszont egy vélemény (mert más nem tud lenni), akkor másnak is joga van elmondani, amit gondol, akár a Regnum Marianumról is; de az "admin" közbeszól... 

Pákozdi Imre
2019.07.31.
15:51

@Yan Gable: Maga itt ír össze-vissza, a nagy, sumák homályból, névtelenül* és bután*. Ám a kérdés komoly: ki az ÉF-en az 'admin'? Mert hogy Bojár Iván András, saját állítása szerint, több mint egy hónapja otthagyta az Építészfórumot.

* ne feledjük: az anonim hozzászóló azt hány a képernyőre, amit akar, de ez viszonosan is igaz. Azzal a különbséggel, hogy arról amit ő ír, ugyan szabadon nyilatkozhatunk, de - ővele ellentétben - a személyes sértegetés lehetősége nélkül, hiszen az anonim hozzászóló személytelen. Mert hogy kit sért, very precisely, egy olyan kijelentés, hogy Yan Gable egy csacsi?

Yan Gable
2019.07.31.
20:06

@Pákozdi Imre: Meg tetszene mondani, hogy melyik sértő, a "szakmai" vagy a "laikus"?

Mljet
2019.07.22.
19:10

A Városliget Zrt-től? Remek. Lássuk csak, mi van benne..."több, mint százéves történelmi hagyomány"... rendben, "sztárépítész"... rendben, "ikonikus épület"... jó, ez is megvan, "világszínvonalú mágnesberuházás"? nini, ilyen még nem volt! Ez új! Nem rossz, nem rossz... Ennyi? Na de hol van az "értékalapú fejlesztés", meg az "egészséges és lélegző városrész"? Hát a "zéró emissziós zóna"? Az sincs már? Ejnye, nem látom a "szecessziós ékszerdoboz"-t, meg a "Liget Kapuja Bárká"-t sem... Remélem, ezeket azért még használni fogják, mert igazán kár lenne értük, nem igaz?

mzsblogger
2019.07.24.
13:01

@Mljet: "több, mint százéves történelmi hagyomány"... rendben,

Nincs rendben. A Ligetnek nincs olyan történelmi hagyománya, hogy benne a kultúrát és a zöldfelületet akarták volna bárkik is ötvözni. Azaz mégis, a városházát 1945-ben átmeneti időre megkaparintó kommunista párt jeles képviselője, Goda Gábor dolgozta ki a "kultúrliget" koncepciót, leszámolandó a romlott imperialista világtól kölcsönzött szórakozási formákkal - Vurstli, Angolpark és társai. Helyette könyvfesztiválokat, versmondószínpadokat, munkásszínjátszóköröket, természettudományos ismeretterjesztést... tervezett a Ligetbe, hogy szegény munkásosztálynak lehetőleg egy perc nyugta ne legyen, és a szabadidő eltöltését is teljes ellenőrzése alá vonja a párt.

Megjegyzem a koncepcióból semmi nem lett, azt a normálisabb kommunisták is hülyeségnek tartották.  A ligeti múzeumokról meg pontosan tudjuk, hogy kerültek jelenlegi helyükre. Jellemzően úgy, hogy a kormányzat leszólt a fővárosnak, hogy kéne hely - ingyen, természetesen -  valamelyik intézménye számára, és ott az a nagy üres telek. Ezután a főváros 2-3 évig elvitatkozgatott rajta, majd a komoly anyagi és morális zsarolásnak engedve, végül átengedte a Liget valamelyik részét Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum vagy épp a BNV részére. Mondjuk ez is egy hagyomány, és úgy látszik, ez valóban tovább él napjainkban.

Mljet
2019.07.24.
19:04

@mzsblogger: Kedves mzsblogger, amire Ön válaszolt, azt én gúnyos hozzászólásnak szántam. Nagyon sajnálom, ha ezt nem sikerült érzékeltetnem. Kérem, olvassa el a projektről itt megjelent legutóbbi elemzésemet

http://epiteszforum.hu/liget-budapest-projekt-mi-mennyi

különös figyelemmel a B.) pontra és az ahhoz tartozó B1 idézetgyűjteményre. Ezek félreérthetetlenül mutatják, mi a véleményem ebben a kérdésben.

mzsblogger
2019.07.29.
07:01

@Mljet: Kedves Miljet

Ismerem az írásait, idézem is őket rendre a varosliget.info-n, én tudom, hogy mire gondolt. Attól tartottam az olvasóknak nem lesz tán egyértelmű, ezért biggyesztettem a hozzászólást ide, nehogy az utókor félreértse.

Gulyás András
2019.07.22.
14:34

"Liget: kisebb, ritkás erdő. Fásított nyilvános park." - legalábbis a Magyar Értelmező kéziszótár előző kiadása szerint. Az új kiadásban a meghatározást át kell majd írni a városligeti valósághoz igazodva.

Hosszú évek után talán ez az első olyan beszámoló, amelyből lassan feldereng az összkép, az építkezési hullám mértéke, vagy inkább mértéktelensége. Persze ez a beszámoló is egyoldalú, de legalább fel van tüntetve, hogy a Zrt. közleményéről van szó.

Örömteli a román csarnok felújítása, a közlekedési múzeum elköltöztetése és új helyszíne, részben az Olof Palme ház felújítása, de kár hogy emögött is sok koros fát letaroltak. Az üdvözlendő projektelemek egyike se járt új épületek felhúzásával a Városligetben.

Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk