Épülettervek

Komáromi hídfő - diplomaterv egy élő Duna partért

1/28

A várostól elzárt területek

?>
A várostól elzárt területek
?>
Az Erzsébet híd és a vasúti híd, fotó: Lőw Attila
?>
A környező épületek, fotó: Lőw Attila
?>
A 2015-re tervezett új híd, forrás: Lőw Attila
?>
Kerékpáros szállások - kezdeti skicc, forrás: Lőw Attila
?>
Étterem skicc, forrás: Lőw Attila
?>
Kilátó és a patra vezető rámpa, forrás: Lőw Attila
?>
Kilátó és a patra vezető rámpa, forrás: Lőw Attila
?>
Kilátó és a patra vezető rámpa, forrás: Lőw Attila
?>
Étterem (volt határőrségi épület), forrás: Lőw Attila
?>
Kerékpáros szállások - közösségi tér, forrás: Lőw Attila
?>
Kerékpáros szállások - közösségi tér, forrás: Lőw Attila
?>
Kerékpáros szállások - közösségi tér, forrás: Lőw Attila
?>
Park - játszótér, forrás: Lőw Attila
?>
Park - játszótér, forrás: Lőw Attila
?>
Uszályok, forrás: Lőw Attila
?>
?>
?>
Étterem (volt határőrségi épület), forrás: Lőw Attila
?>
Kerékpáros szállások, forrás: Lőw Attila
?>
Kerékpáros szállások, forrás: Lőw Attila
?>
Kerékpáros szállások, forrás: Lőw Attila
?>
Kerékpáros szállások, forrás: Lőw Attila
?>
Park, forrás: Lőw Attila
?>
Park, forrás: Lőw Attila
?>
Park, forrás: Lőw Attila
?>
Park, forrás: Lőw Attila
?>
Portré, fotó: Nagy András
1/28

A várostól elzárt területek

Komáromi hídfő - diplomaterv egy élő Duna partért
Épülettervek

Komáromi hídfő - diplomaterv egy élő Duna partért

2014.08.08. 11:01
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Komárom, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lőw Attila

Vélemények:
1

Diplomaterv - Komáromi Erzsébet híd magyarországi hídfő átépítése

Tervezés éve:
2013

Stáblista

konzulens: Nagy András
tartószerkezet: Cserpes Imre
gépészet: Petrikó László
parktervezés: Pekkerné Szabó Piroska, Heinz Helga
opponens: Szabó Zoltán

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Egy nagyforgalmú híd, egy nemzetközi vasútvonal, és az egykori határzóna. Nagyjából így lehetne gyorsan jellemzni azt a területet, amely Lőw Attila diplomamunkájának tárgya. A kérdés pedig az, miként lehet újra élővé, a város részévé tenni a folyópartnak ezt a részét. 

Komáromban a vízpartok szeparálódása, a városmag betokozódása nem új keletű probléma - a 19-20. század iparosodásához köthető, Észak-Komáromban a hajógyár kialakításával szakadtak le az egykor előszeretettel használt fásított, part menti ligetek, dél Komáromban pedig a vasút zárta el az akkor még kialakulóban lévő települést a Duna-parttól. Mindkét város kissé önmagába fordult, nincs kapcsolat a lakosok és a Duna között.

Diplomamunkám egyik célja ennek a kapcsolatnak a megerősítése Dél-Komáromban, az Erzsébet hídi hídfőnél.

Komárom erősségei

  • jelentős a vasúti közlekedése (nemzetközi vasútvonal keresztezi), vízi közlekedése, továbbá nem messze tőle halad az M1-es autópálya. A várost keresztezi az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút is
  • turisztikai látványosságként kihasználható történelmi épületek, Közép-Európa legnagyobb erődrendszere, amely országos szinten is egyre nagyobb figyelmet kap (Mediawave fesztivál, Szépművészeti Múzeum kihelyezett raktára - terv)

A várostól elzárt területek
1/28
A várostól elzárt területek

Helyszín

Észak-, és Dél-Komárom egyedüli közúti összeköttetése az 1892-ben épült Erzsébet híd. Az egykor enyhébb forgalomra tervezett hidat mára kinőtte a két város, és a napjainkra a város szimbólumává vált szerkezeten a gyalogos, kerékpáros és gépkocsis közlekedés nehezen fér meg egymás mellett. Ezen probléma legkoncentráltabban a híd magyarországi hídfőjénél jelentkezik, ahol ráadásképp a folyamatos, koncepciótlan beépítések zsúfolttá tették azt.

A szűk területen, amely két híd, az Erzsébet híd és a vasúti híd közé szorult két középület található: a hídfő keleti szegletében a határőrség épülete, a nyugatiban a Nemzeti adó- és vámhivatal épülete. A hídfőről levezető út támfalához ragasztva további építmények (raktárak) is épültek, amelyek a határőrség épületével egyetemben jelenleg kihasználatlanok.

Tervezés

A város területet érintő tervei:

  • a Duna parton egy gyalogos, kerékpáros sétány kiépítése, ahova a nemzetközi kerékpárút - jelenleg bonyolultan a várost keresztező szakasza - lenne elterelve
  • új közforgalmi híd létesítése az Erzsébet hídtól nyugatra, amely eltereli a belvárost átszelő forgalmat az M1-es autópálya komáromi bekötőútjára

A helyszín ízét a két híd (Erzsébet híd, vasúti híd) furcsa összhangja adja: a határozott megjelenésű 19. sz.-i acélhíd felvezetését eleinte úgy éreztem elrontja az előtte elhelyezett satnyább vasúti híd, hiszen eltakarja a meghatározó dunai hídfőt, így sokáig a vasúti híd elbontásán, és egy lemezhíddal való helyettesítésén gondolkoztam. Továbbgondolva viszont ez a fura helyzet előnyére válhat a területnek: a vasúti híd inkább egyfajta „elő hídként", kapuként szolgál, a két híd közti terület pedig előtérként, elosztó térként – tehát a két híd szervesen kapcsolódik egymáshoz, a kialakult helyzet pedig egyedülálló, megőrizendő.

Főbb lépések:

  • egyik legfontosabb feladatnak a közlekedés racionalizálását éreztem a hídfőben: az új Duna-híd elkészültével a területen forgalomcsökkenés várható, azonban a szűk pályakeresztmetszet miatt még így is szükséges a járdafelület bővítése: az Erzsébet hidat kétoldalt 30-30 cm-rel, a vasúti híd nyugati felét pedig 2 m-rel bővítettem a Dél-Komáromból várható gyalogos forgalommal számolva. A kerékpáros közlekedést a híd keleti, a gyalogos közlekedést a dunai átkelőhely nyugati oldalán biztosítottam.
  • a határőrség épülete egy karakteres, kétszintes, a partvonal felé konzolosan kinyúló téglatest, évek óta használaton kívül van. Középfőfalas szerkezeti rendszerű, téglaépítésű. Tartószerkezetileg alkalmas új funkció befogadására, tömeg-, és homlokzatformálása esztétikus, egyszerű, logikus, az épület megtartható. Az épület új funkcióját főzőkonyhás étteremként, kávézóként határoztam meg. (Komáromban nem található part menti, vagy víz közeli vendéglátó egység, a volt határőrség épülete pedig a különleges panoráma, a hanghatások révén alkalmas lenne a funkció befogadására)
  • eleinte a vámház épületét is szerettem volna megtartani, hiszen jelenleg is használatban van, azonban a partszakaszra való bekötés, a terület átláthatósága, a gyalogos közlekedés tisztázása végett részlegesen elbontom. A konzolosan a támfal fölé nyúló épület eredeti födémét meghagyva alakítottam ki egy elosztó-kilátó pontot.
  • a jelenleg kihasználatlan partszakasz újraélesztése érdekében egy olyan parkot képzeltem el, amely beleillik a helyszín ipari, part menti jellegébe, amely egyfajta első lépésként, célként szolgálhat a folyó bevonására a városi életbe. A szomszédos Észak-Komáromban sok uszály található, amelyeknek egy része régóta üresen áll, és pár évnyi rozsdásodás után többségüket helyben elbontják. Ez a kész szerkezet alkalmas egy park befogadására, amely vízre helyezhető, és egy különleges célállomásként szolgál a parton. Az uszály a belvárosból rámpán keresztül közelíthető meg.
  • a két városnak javasolt egy közös kerékpárkölcsönző rendszer kiépítése dokkoló állomásokkal. A terület jó elhelyezkedéséből adódóan (vasútállomás 5 perc séta, központi buszmegálló 10 perc séta) a helyszínen is elhelyezhető egy dokkoló pont, az elbontott vámház helyén
  • kialakítottam a városfejlesztési tervekben szereplő part menti sétányt. A sétányt egybekötném a belvárosból elvezetett EuroVelo 6-os útvonallal, így a nemzetközi kerékpárút komáromi szakasza a Duna part mentén vezetne.
  • az EuroVelo 6-os úthoz kapcsolódóan kerékpáros szálláshelyeket alakítottam ki. Míg a határőrségi épület étteremként való hasznosítása hamar körvonalazódott, addig a szállások a támfalat, a terület közelében található leélt lakóépületet is megjárták. Végső helyként szintén egy uszályt jelöltem ki, amely a területen áthaladó kerékpárosoknak nyújtanak, szálláshelyet, mosási, pihenési lehetőséget, és olyan egyedi élményt, amiért érdemes megállni Komáromban.

Kerékpáros szállások

A szállások nem egy exkluzív, összkomfortos kényelmi szintet céloznak meg, hanem egyszerű tisztálkodási, pihenési, közösségi, feltöltődési lehetőséget nyújtanak a kerékpáros útvonalon lecsorgó kisebb, nagyobb turistacsoportoknak.

A kerékpárok tárolása a parton történik, a szállások viszont egy elbontásra szánt teherhordó uszály rakodóterében zárt kubusokként jelennek meg. A téglatestek két- és nyolcágyas szobákat tartalmaznak. A testek közti fedett nyitott terek zártabb, bensőségesebb közösségi terek, az uszály fedélzetén található teraszrészek nyitottabb közösségi terek.

Kerékpáros szállások - kezdeti skicc, forrás: Lőw Attila
5/28
Kerékpáros szállások - kezdeti skicc, forrás: Lőw Attila

A szennyvíz problémája lokálisan az uszályon van kezelve, egy biológiai szennyvíztisztító a megtisztított vizet visszaengedi a Dunába. A fűtés és a hűtés szintén a Duna vizével történik vízhőszivattyú segítségével. Az áramellátást a part mentén elhelyezett szélkerekek biztosítják. Ezen a szélkerekekre szerelt lámpák biztosítják a partvonal esti megvilágítását is.
A szállások faszerkezetűek, külső borításuk függőleges, pácolt, vörösfenyő deszkázat, belső burkolatuk, puszta OSB lemez. A hűvös indusztriális jellegű környezetben megjelenő fa doboz kontrasztja oldja az erős ipari jelleget.

Kávézó - étterem

A volt határőrségi épület részleges átalakításával és felújításával egy új funkciót kap. A Dunára, valamint az Erzsébet hídra néző panorámás étterem hideg és melegkonyhával, kávézóval, valamint egy nyáron használható parti teraszos kibővítéssel rendelkezik.

Homlokzatképzésénél az eredeti logikát megőrizve meghagytam a kőtámfalra helyezett fehérre vakolt kubust. A kőtámfal nyugati oldalát rossz állaga miatt újra kell építeni. Az épület hozzáadott eleme a partra levezető lépcső.
A konyhaszint a -1. szinten található, a földszinten kap helyet a kávézó, míg az emeleten az á la carte étterem. A földszint a fogadószint, ahonnan a konyhaszint és az éttermi szint a meglévő belső lépcsőn keresztül érhető el. A nyári használatú -2. szint és a terasz külső lépcsőn keresztül közelíthető meg, a főzőkonyhában elkészített ételek ide is felszolgálhatók. Az étel mozgását a szintek között étellift biztosítja.

Étterem skicc, forrás: Lőw Attila
6/28
Étterem skicc, forrás: Lőw Attila

Park

Célom egy olyan park létesítése a komáromiaknak, amely képes közelebb hozni a beszorult várost a Duna parthoz.

Legfőbb kellékei játszóterek, burkolt és füves felületek, kilátás. A játszótéren egyedi játékok, valamint a víz közelségét kihasználó vizes játékok vannak, amelyekbe a felcsévélt dunai vizet lehet tölteni.

A parkhoz kapcsolódóan egy vizes blokkot is létesítek a parton, amely kiszolgálja a sétányt, és helyet biztosít a park karbantartásához szükséges szerszámoknak. Vasbeton szerkezetű, elárasztás után az építmény kitisztítása szükséges.

Uszályok, forrás: Lőw Attila
16/28
Uszályok, forrás: Lőw Attila

A vízre helyezett parkot 1,10 m termőfölddel kell föltölteni, az adott rész tematikájától függően erdei, vagy réti talajjal. Az elhelyezett növények a valós part menti növények lineáris változását mutatják - a víz közelben található bokorfüzesektől a puhafa ligeterdőkön át a keményfa ligeterdőkig - egyfajta ismeretterjesztő sétaként (víz közeli növények: keskenylevelű gyékény, bokorfűz; puhafa ligeterdők: fűz, nyár; keményfa ligeterdők: szil, kőris, tölgy).

Kilátó

A kilátó a Nemzeti Adó- és Vámhivatal épületének helyén található, ahonnan gyalogosan legkönnyebben elérhető a parti sétány. Az építmény a NAV épületének konzolos födémlemezét, valamint az épület kontúrját részlegesen megőrizve készül. Anyaga korten acéllemez, amely egyértelműen jelzi az új szerkezetet, mégsem konkurál a mészkő támfallal.

18/28

Egy része az eső elől biztonságot nyújtó tetővel fedett. Része egy a partvonalra levezető üveglift, amely a part akadálymentes megközelítését is biztosítja, valamint egy rámpa, amely egy lassabb, fokozatosabb folyosó a partra.


Határállapot
Opponencia Lőw Attila hídfő-átépítés témájú diplomamunkájához

Ez a diplomamunka kimondottan jó. És itt meg is állhatnék. De mivel a jóságot mint minőséget meghatározni kénytelen a diplomabírálat, ezért mégis boncolgatnám a témát.

Izgalmas témaválasztással feldobott labdát csaphat le magának a tervező. Megannyi feszültséget adó szituáció térben és időben, emberekben, közösségekben. Komárom történelme olyannyira dús, hogy számtalanszor lehetne értelmezni és újraértelmezni. Ősi erősségünk, a soha el nem foglalt vár, ami sorszerűen, harc nélkül mégis gazdát cserélt, és a fintor az egészben, hogy az ország közepét mindig tekintélyesen védő, a Duna két partjára kiterjedő város és erődrendszer pont a közepén lett elfűrészelve. Jó sok időre, tán négy generációnyira, megterhelve még mai napig is rémes nemzetiségi -politikai konfliktussal. Az ebből táplálkozó közös nyomorunkat enyhíteni, kezelni képes szándék jó, jó-szándék. Visszavenni a határsávot, használni, sőt a város kis parkján kialakítani itt, megmutatni azt ami Szegeden, Szolnokon, esetleg Esztergomban oly természetes.

Persze a másik megoldandó „ballaszt", az ipari, közlekedési zóna barnamezős rehabilitálása is legalább akkora témakör, és semmivel sem egyszerűbb mint az előző. Jóember legyen a talpán, aki ezt így együtt bevállalja, és Lőw Attila bevállalta.

Hozott anyagból dolgozni hálás, de összetett feladat, sok odafigyelést kíván, apró rezdüléseket, motiváció váltást, hogy az egész aztán átlényegülhessen. Megváltozzon a befogadás módja, és ezen keresztül a tárgyak értelmezési mezője. Itt jó sok minden össze lett hordva, összehordta az idő és arra vár, hogy valaki rendezze. Adott először is a híd dupla vasszerkezete, a vámhivatal és a határőrség épülete, a kikötő, a rakpart, mindez szűkös batyuban. Az ellentéteket és a térbeli feszültséget jó szemmel látja meg a tervező, és nem hibázza el, pedig a vázlatokból látszik, hogy hosszú volt az útkeresés, és a darabkák egymás után kerültek a helyükre. Átértelmezések, átépítések tudatos szövevénye ez a terv, amiben saját formájukat nagyrészt megőrizve tudnak az egyes elemek jól érvényesülni, és számomra megnyugtató egésszé összeállni. Jó-irányú változásnak tűnik a vámhivatal - vendéglő, határőrs - kilátó, uszály - park, uszály - szállás váltás. Ezek közül különösen a határőrs végső lebontásának határozott és jelentéssel bíró aktusa tetszik. Egyedül talán ahol kilóg a pata, a köztes tér kezelése, a parti sétány, amit hasonló gonddal lehetett volna átlényegíteni. Mi történik a híd alatt? Hogyan fonódik egybe a szétszórt funkció. Persze nyilván most csak csónakázni lehetne ott, de ez a szituáció is rejt számtalan lehetőséget.

Egyes elemek kezelése már néha „túl" ízléses. Saját formájukon belül választékosan és sokszínűen megoldott helyzetek sora látható. A fogadó finom, jó eltalált, minimális kiegészítései, alig észrevehetően módosítják a katonai objektumot, anyagváltás szinte nincs, majdhogynem táblacserés eset, kihasználva az amúgy is furcsa képződmény rétegzettségét. A „mutassa a papírjait" helyett „Isten hozta" kilátó, látogatóközpont jelzésszerű épületét demonstratív anyaghasználat és konstrukciós váltás jellemzi, jól megértve a létrehozott helyzet feszültségét. Az uszályokra jó rakomány kerül, a kiegészítések valóban bepakolódnak a raktérben. Itt a szállás- hajó jobban sikerült mint a kert-hajó, talán mert egyértelműbb a tematika. A fakonstrukció egyneműen bújik meg az eredeti tető alatt, jól osztva értelmes részekre az adott teret. Talán csak a fejtetőre állított Piszkos Fred piszka hiányzik egy kicsit.

A kertnél viszont érdemes lett volna tovább folytatni az osztályozást, így a tematikus kertet leválasztani a játszótértől. Külön-külön használva az elemeket, két eltérő karakterű uszályt is létre lehetett volna hozni ebből az anyagból. Így itt ütik egymást a szándékok, sok korlát látvánnyal terhelve a kertet, vagy zsivajjal vegyítve az inkább meditációs témát.

Ettől függetlenül érdemes végignézni a nagyon alaposan és szépen végiggondolt és végigrajzolt részleteket, mert okosan, „jól" megértetten támasztják alá az átbogozott szövevényt a biciklista-mennyország határán.
Jóakarat, jó terv, jóegészség. Szerintem.

Budapest, 2013 július 3.
Szabó Zoltán
építész

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.08.09.
13:19

Nagyon klassz meglátásokat, jó ötleteket és kis hibákat mutató terv. Az uszályok felhasználása és a régi határőrségi épület újrahasznosítása kiváló gondolat, e tekintetben a rajzi anyag is ígéretes. A parti, közösségi vizesblokk létrehozásának szándéka - jelentsen ez akár csak egyetlen, arcmosásra is alkalmas ivókutat - fontos: könnyen hozzáférhető víz nélkül nem park a park és kihalt sivatag a játszótér (nota bene, Devecserben is...). A tervező ugyanakkor nem ad megoldást a parkolásra és kicsit félreérti a sétány szerepét. A sétány ui. nem szűkülhet folyosóvá. Tudjunk bóklászni rajta, azaz eléggé széles, helyenként fűvel-bokorral elválasztott, elkerülő útvonalakat is megengedő kell legyen ahhoz, hogy ott valóban jól érezzük magunkat. Lehessen szabad választásunk, hogy megállunk beszélgetni, köszönést váltunk vagy egyáltalán szemkontaktusba kerülünk-e a szemben jövővel.

A terv és az adott partszakasz rendezése kapcsán felmerül a rekonstrukciós, revitalizációs projektek mindenkori nagy dilemmája: legyen-e a célterület csupán pihenőpark, étteremmel, fagyizóval, sétánnyal, kis látványelemekkel, vagy rendeljünk valamilyen nagy, egylendületű, jól meghatározott funkciót. Utóbbira példa a stadion, a bevásárlóközpont, az ipari park, a könnyűzenei aréna. De ugyanebbe a második fajú hasznosítási kategóriába tartozna a zártsoros, családi házas beépítés is (ld. pl. Vác szép, partmenti negyedét), ami viszont itt, a hidak zaja miatt, kétszer is meggondolandó.

A tervre visszatérve, úgy gondolom, hogy a magyar oldali Komárom mai lakossága egyszerűen nem elég és nem elég gazdag – sem szabadidőben, sem pénzben - ahhoz, hogy egy, a tervező által megálmodott, parkos promenádot folyamatosan kihasználhasson. Az uszályok szórakoztató és szállásadó szerepe jól eltalált funkció, a városka méretére és a kerékpáros mozgalomra szabott dolog, ráadásul egy hajó eléggé érdekes hely ahhoz, hogy vonzó legyen. A parkot és a sétányt azonban jobban kellene közelíteni a hajdani természetes, ártéri erdős állapothoz. Sokkal kevesebb épületet hagynék meg és sokkal „angolosabb” partmenti parkot alkotnék annál, mint amit Lőw úr javasol. Legyenek dús lombúak a parti fák, legyen cserjeszint és fű, rajta több, alternatív ösvény. Vegyünk példát a Duna part kismarosi partszakaszáról. Ha senki sem jár ott, akkor sem tűnik üresnek, ha sokan vagyunk, akkor sem zsúfolt. Ez a furcsa varázslat a természetközeliség sajátja…

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk