Épületek/Középület

Hoki múzeum - az emlékezet szentélye Tokió külvárosában

1/16

Rajzok

?>
Rajzok
?>
A konzolos tömeg belülről, a képek nélkül., fotó: Nikken Sekkei
?>
A belső kertre néző galéria, termmészetes fényben., fotó: Nikken Sekkei
?>
A belső kertre néző galéria, délután., fotó: Nikken Sekkei
?>
Galéria a pinceszinten, balra Atsushi Suwa hiperrealista festményével., fotó: Nikken Sekkei
?>
A háttérben látszik a konzolos lépcső., fotó: Nikken Sekkei
?>
A Hoki Múzeum kelet felől., fotó: Nikken Sekkei
?>
Légifelvétel keletről., fotó: Nikken Sekkei
?>
Éjszakai felvétel a keleti homlokzat harmincméteres konzoljáról., fotó: Nikken Sekkei
?>
A sötét és világos felületek kontrasztja kirajzolja az épület megosztását., fotó: Nikken Sekkei
?>
A konzolos lépcső., fotó: Nikken Sekkei
?>
A konzolos lépcső., fotó: Nikken Sekkei
?>
A konzolos lépcsőn átszűrődő fény összeköti az alsó és felső galériateret., fotó: Nikken Sekkei
?>
A konzolos lépcsőn átszűrődő fény összeköti az alsó és felső galériateret., fotó: Nikken Sekkei
?>
Hoki Museum
?>
1/16

Rajzok

Hoki múzeum - az emlékezet szentélye Tokió külvárosában
Épületek/Középület

Hoki múzeum - az emlékezet szentélye Tokió külvárosában

2013.03.27. 12:44

Projektinfó

Szerzők:
Várhelyi Judit

Építészek, alkotók:
Tomohiko Yamanashi, Nikken Sekkei, T. Nakamoto

Földrajzi hely:
Japán

Hoki múzeum

Tervezés éve:
2009

Építés éve:
2010

Stáblista

építész munkatársak: T. Suzuki és M. Yano
építtető: Hoki Museum Co., Ltd. 

Letölthető dokumentumok:

"A Hoki múzeum két éve nyílt meg; azóta sokszor terveztem, hogy megnézem, de messze van Tokiótól, egy egész nap elmegy az utazással, így egyre csak halogattam. Ekler Dezső konzolos borászata juttatta végül ismét eszembe a múzeumot." A Tomohiko Yamanashi, Nikken Sekkei és T. Nakamoto által tervezett, 2011-ben a Japán Építészszövetség nagydíját kiérdemlő múzeumot Várhelyi Judit mutatja be. 

A Hoki múzeumot eddig csak az építészeti magazinokból ismertem. Két éve nyílt meg; azóta sokszor terveztem, hogy megnézem, de messze van Tokiótól, egy egész nap elmegy az utazással, így egyre csak halogattam. Ekler Dezső konzolos pinceháza juttatta végül ismét eszembe a hasonló szerkezetű múzeumot.

Ekler azt írja, hogy a domb tömegéből kinyúló, konzolos épületrésszel a kóstolóterem számára biztosított teret és kilátást a környező tájra. A Hoki múzeum esetében a konzol nem a belső tér megnyitását szolgálja, hanem a telek felemás helyzetét oldja fel. Az igazat megvallva, a fényképek alapján a harminméteres konzolt kicsit öncélúnak képzeltem, az építész virtuóz játékának, és csak ez a találkozás győzött meg ennek ellenkezőjéről.

A konzolos tömeg belülről, a képek nélkül., fotó: Nikken Sekkei
2/16
A konzolos tömeg belülről, a képek nélkül., fotó: Nikken Sekkei

A külváros szélén álló múzeumot északról kétszintes házakkal sűrűn beépített lakónegyed, délről pedig erdő határolja. A látogatók a város felől, északnyugatról érkeznek, így a nyugati homlokzat a lakóházak elaprózott tömegeihez illeszkedik; az erdő vonalát követő konzol azonban az épületet lendületesen a táj felé fordítja.

Az épület két, íves szárnya közé az építész keskeny, belső kertet telepített, alatta ügyesen elrejtetve a szervízbejáratot is. A légifelvételen jól látható a tömegkompozíció; az épület északi és déli szárnya egyaránt két-két, egymáson elcsúsztatott, íves dobozból áll. Az északi oldalon a konzolos felső szint 60 cm-rel az alsó tömeg fölött lebeg, erőteljesen kirajzolva a konzol vonalát és egyben bepillantást engedve a belső kertbe is.

A Hoki Múzeum kelet felől., fotó: Nikken Sekkei
7/16
A Hoki Múzeum kelet felől., fotó: Nikken Sekkei

Az íves karokban, két szinten elhelyezkedő galériák összesen 500 m2 kiállítóteret biztosítanak a Hoki kollekció számára. Masao Hoki magángyűjteménye közel háromszáz, fotórealista képet tartalmaz; a mindenkori kiállítás ennek körülbelül a felét mutatja be. A gyűjtemény magját Sosuke Morimoto merengő, modoros női aktokat és pasztel-színű francia tájakat ábrázoló képei alkotják. A tagadhatatlan technikai bravúrral elkészített, fényképszerű festmények igen népszerűnek tűntek a látogatók körében.

A galériák belső elrendezésénél az építész Aby Warburg ‘Mnémoszüné Atlaszára’* hivatkozik, ami egyfajta képi hálózat a gondolatok és eszmék szerveződésének vizuális feltérképezésére. A kiállítótermek elrendezése hasonló, csak a természetes fény aránya változik és a képek hosszú, íves, osztatlan falfelületeken sorakoznak. A látogató megválaszthatja a haladási irányt, így szabadon kereshet kölcsönös kapcsolatokat a festmények között.
Tomohiko Yamanashi vezető tervező munkájára jellemző, aprólékos, szép részletképzés a Hoki múzeumban is megtalálható — érdemes megfigyelni az álmennyezetbe süllyeszett LED lámpák kiosztását, vagy a lebegő, konzolos lépcsőt, amin keresztül beszűrődik a fény az alsó kiállítótérbe.

Éjszakai felvétel a keleti homlokzat harmincméteres konzoljáról., fotó: Nikken Sekkei
9/16
Éjszakai felvétel a keleti homlokzat harmincméteres konzoljáról., fotó: Nikken Sekkei

Az épület egyetlen gyenge pontja az irányítótáblák rendszere. Annak ellenére, hogy a múzeum jól tagolt és három szinten összesen csak kilenc termet tartalmaz, a nem-hierarchikus térszervezés miatt a látogatók könnyen eltévednek — erről tanúskodik, hogy az épületben már megjelentek a papírra nyomtatott, falra ragasztgatott feliratok.

A sötét és világos felületek kontrasztja kirajzolja az épület megosztását., fotó: Nikken Sekkei
10/16
A sötét és világos felületek kontrasztja kirajzolja az épület megosztását., fotó: Nikken Sekkei

Kíváncsi lennék, hogy a klasszikus műveltségű, biztos ízlésű Warburg professzor mit szólt volna a gyűjtemény egyes darabjaihoz, az építész teljesítményével azonban valószínűleg meg lenne elégedve.

Várhelyi Judit


Cím: Chiba-ken, Chiba-shi, Midori-ku, Asumigaoka-higashi 3-15, Japán
Nyitvatartás: kedd kivételével 10-17:30
A Hoki Múzeum 2011-ben elnyerte a Japán Építészszövetség nagydíját.


* Aby Warburg (1866–1929) 

“Warburg Mnemosyné Atlasza kutatásai és előadásai grafikai anyagát tartalmazza nagyméretű táblákon elhelyezve, melyek az ókor örökségének megjelenését szemléltették a későbbi korszakok ábrázolásaiban, a reneszánsztól a barokkig és a korai huszadik századig.

Az 1924-ben indult projekthez Warburg a kutatásaiból és korábbi előadás-sorozatának anyagából gyűjtött grafikai anyagokat hatalmas méretű táblákon rendezte el, mindegyik táblát egy-egy témának szentelve. Tervbe vette, hogy kiadja a munkát Mnemosyné címmel (a görög mitológiában ő a múzsák anyja, az emlékezet és az emlékezés művészetének az istennője). Warburg munkája, az ókori világ meghatározó hatásainak leltára, mely egyértelműen megjelenik a reneszánsz képalkotásában, túlmutatott a korszak hagyományos művészettörténeti kutatásain.

A képek összeállításakor Warburg azt próbálta megmutatni, hogy a kifejezési formák hogyan fejlődtek az egyes korszakokon keresztül. A hatalmas fakereteken kifeszített durva fekete vászonra rendezett grafikai anyagok laza elrendezését Warburg gyakran módosította; a képek különböző témák szerinti csoportosítása aszerint változott, hogy milyen volt Warburg gondolkodásmódja az adott időszakban."

(Forrás: Albertina Múzeum)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk