Épületek/Középület

Fuksas folignói temploma

1/11

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
?>
1/11

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

Fuksas folignói temploma
Épületek/Középület

Fuksas folignói temploma

2009.05.06. 12:06

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Fuksas Architects

Földrajzi hely:
Foligno, Olaszország

Vélemények:
35

Április 24-én szentelték fel a Massimiliano és Doriana Fuksas (Fuksas Architects) által tervezett Szent Pál-templomot az olaszországi Foligno városában. A zsűri a Fuksas iroda melletti döntést azzal indolkolta, hogy "a legújabb nemzetközi trendekkel összhangban álló, innovatív terv a földrengés sújtotta város számára az újjászületést jelképezi".

Április 24-én szentelték fel a Massimiliano és Doriana Fuksas (Fuksas Architects) által tervezett Szent Pál-templomot az olaszországi Foligno városában. A közép-itáliai Folignót 1997-ben 5,5 erősségű földrengés sújtotta. Arra a helyre, ahol a katasztrófa miatt fedél nélkül maradt lakosok konténertábora állt, a katolikus egyház új plébániatemplom építését határozta el. Az építészpáros a tervezést az olasz püspöki konferencia által 2001-ben meghirdetett országos pályázaton nyerte el. A zsűri a Fuksas iroda melletti döntést azzal indolkolta, hogy "a legújabb nemzetközi trendekkel összhangban álló, innovatív terv a földrengés sújtotta város számára az újjászületést jelképezi".

 

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
1/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

 

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
2/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
3/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
4/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

 

A Fuksas iroda által tervezett új templom monolitikus, letisztult geometriájú, kockába zárt szerkezet. Az építészek az épület két alapvető építészeti elemét állították párhuzamba a vallási helyszínekre jellemző funkciókkal. Az egyik elem maga a templom épülete, amely két egymásba illesztett négyzetes testből, paralelepipedonból áll, az illesztéssel három hajót létrehozva. A külső tömeg viasszal kezelt vasbeton textúrájú, míg a belső test cementből készült, amelyet különböző irányokban és szögekben fénycsatornák szúrnak át.

 

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
5/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
6/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

 

A másik lényeges elem a szintén négyszög alakú, hosszú, alacsonyabb tömeg, amelyben a sekrestye, az irodák és a vendégház kapott helyet. A mellékhajókat függőlegesen a belső dobozt tartó szerkezeti elemek keresztezik, amelyeken keresztül a fénysugarak a belső térbe jutnak. A fény ezzel nemcsak saját anyagában, de a szerkezetben is megjelenik. A vízszintesen és függőlegesen beáramló természetes fény játékával a spiritualitás érzete és a meditáció elősegítése mellett az építészek szándéka szerint az égbolttal való összekapcsolódás is megjelenik az épület tereiben. "Az egyik tömeg másikba való befüggesztésével a beton anyagán keresztül a mennyboltot akartuk láttatni, kívülről befelé, és belülről kifelé", magyarázza Massimiliano Fuksas.

 

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
7/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
8/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
9/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects
10/11
Szent Pál-templom Foligno - Fuksas Architects

 

 

A belső tér légies hatása ellensúlyozza az épület tömbszerű, vasbeton külső megjelenését. A természetes és a mesterséges fény összjátékát segíti Maurizio Nannucci fényinstallációja, amely finom vonalú neonfénnyel bibliai idézeteket jelenít meg.

A templomba a külső paralelepipedon egyik oldalán elhelyezett vízszintes vágaton keresztül lehet belépni, amely a belső térrel való találkozás szimbolikus aktusát jelképezi.

A templom előtti térre Enzo Cucchi egy 13.5 méter magas, cementből és carrarai márványból készült  ún. "Sztéle-kereszt" elnevezésű szobrot tervezett. A keresztút 14 állomása Mimmo Paladino munkája, melyhez a megvilágítást és a bútorzatot szintén a Fuksas Design készítette.

A templom felszentelését háromnapos esemény kísérte, amelyen Massimiliano és Doriana Fuksas a szakrális építészetet mutatta be.

Plótár Fatime fordítása


Chiesa de Foligno
Foligno, Olaszország

Tervezés és kivitelezés: 2001-2009
Megbízó: Olasz Püspöki Konferencia, Folignói Egyházmegye
Építészet: Massimiliano és Doriana Fuksas
Teljes telekterület: 20.690 m2
A templom alapterülete: 610 m2
A plébánia alapterülete: 1300 m2
Szerkezettervek: Gilberto Sarti, A.I. Engineering
Közreműködő művészek: Maurizio Nannucci, Enzo Cucchi, Mimmo Paladino
Kivitelező: Ediltecnica spa
Kőből készült térbútorok (Fuksas Design): Falegnameria Bertini
Világítás (Fuksas Design): Iguzzini Illuminazione

Vélemények (35)
Szi
2009.05.08.
12:51

Szerintem krematóriumnak sokkal jobb lenne, a füst úgy is felfelé száll, ha már az égre akarunk nyitni. No nem akarok durva lenni, de valahogy nem egy szakrális épületre gondoltam amikor először megláttam, és nem csak én voltam vele így.

Nem sok dolog vonja legalább el a figyelmet a liturgiáról.

Lehet, hogy 4-500 év múlva ehhez az épülethez is úgy fognak zarándokolni, mint a Szent Péter templomhoz vagy az Il gesú-hoz? Nem tudom.

A belső térről sem tudnék ódákat zengedezni, persze lehet, hogy élőben megérintene. Én általában bemegyek a templomokba, ha eljutok valahová és nem csak azért, mert az útikönyv azt írja, hogy érdemes. Én a szakralitást keresem a szent terekben, legyen bárhol a világban. Első ránézésre itt inkább valami ipari vagy mezőgazd.-i épület belső tere (siló, raktár)  érződik, no persze egy kicsit érdekesebb fényjátékkal. Hát nem biztos, hogy a Mindenható csupán csak a fényben lenne benne. Még szerencse, hogy emberek nélkül fotózták a tereket ugyanis elég nehéz beleképzelni élőlényeket. A szerkezeti megoldás, ahogyan "belógatták" a belső paralelogrammát vagy paralelmicsodát, az tetszik, de ettől még nem lesz szakrális tér.

Én is eljátszottam a gondolattal, mint az előttem szólók, hogy mi lenne ha nem tudnánk ki hozta létre, akkor milyen vélemények születnének. Hát??? 

csipoficam
2009.05.07.
18:47

Én azt gondolnám a külsejét nézve, hogy ez egy múzeum.

A belső tere akármilyen fantasztikus, az ablakok játszi profánsága nagyon zavarna a tiszta elmélyülésben.

Arról nem is beszélve, hogy egy templom a funkción túl egy közösség kéznyoma (csipkék, díszek, képecskék... valami folklór a mai napokból, de ide tartozik a nagybetűs festészet, szobrásza, fémművesség stb. Ezek a poén érdekében kimaradtak.

Vajon az idejáró közösség, karót fog nyelni mielőtt a "külső paralellepipedon vízszintes vágatán" a templomba lép?

zsuppanandras
2009.05.07.
20:27

@csipoficam: én bizom az olasz nénikben. 10 év múlva lesz itt csipketerítő, könnyező gipszmadonna, Santo Bambino, karácsonyi jászol. a csupa arany és freskó barokk katedrálisokat is képesek voltak belakni, pedig a maguk módján azok éppolyan nyomasztóan fenségesek mint Fuksas temploma.

Mócsi Gábor
2009.05.07.
07:15

És akkor most nyugodtan menjünk át beszélgetni a celldömölki Vulkánház pályázat fórumára, mert ott is kb. ezt látjuk a hegy-település-épület vonatkozásában...

sponcsak
2009.05.07.
06:22

érdekes lett volna olvasni a reakciókat, ha - csak úgy érdekességképpen - nem irják ki a tervező nevét és pl. egy hallgatói tervként tették volna ki.

sponcsak
2009.05.08.
15:21

@sponcsak: Ez a kérdés szerintem otthon (és mashol is) sajnos tényleg gond: néha a kritika nem is az adott épuletrol szol (bar annak van alcazva), hanem hogy ki csinalta! Egyesektol minden zsenialis, masoktol meg minden tehetségtelen alkotas.

sityu
2009.05.08.
16:07

@sponcsak: Csak jelzem: nem kívánnám isteníteni a fuxásékat; s ha hiszitek, ha nem: nekem tényleg megragadó volt, főleg a belső(ről látott első kép a Dezeen rss-ében). S nem is igazán ismerem a fuxásokat.

S volnának kritikai észrevételeim is, csak nem ezen a felületes 'nem illeszkedik', 'hogyhogy kocka', 'olyan mint...', 'miért nincs rajta kereszt', 'Salgótarján', 'csúnyabeton', csipketerítő' csapásirányban; hanem talán az ablakok 'játszi profánsága' irányban, illetve azt sem tudom eldönteni, hogy pl. a lebegő belső doboz feszültsége mennyire lehet érezhető, nyomasztó, illetve ez a feszültség mennyire 'tesz jót' a templomi funkciónak.

Egyszóval szerintem sem biztos, hogy zseniális (bár elég jó) ház ez, függetlenül a szerzőjétől. Nem is hivatkoztam a szerzők zsenialitására (mint ahogy a cikk sem).

S mindezzel nem tagadnám, hogy létezik a jelzett probléma, de úgy gondolom, hogy a jelen esetben erre utaló jelek nem igazán voltak: a többé-kevésbé semleges stílusú bevezető cikk és az én hozzászólásaimon kívül 1 db egyértelműen elismerő vélemény ("ez egészen gyönyörű.") volt. S az sem szólt a tervező személyéről.

Valamint én itt az éf-on nem is igazán tapasztaltam ezt az arcra kritizálást. A zabolátlan fikázást már inkább. Bár azt sem érzem vészesnek. 

Jómagam igyekszem függetleníteni magam az előítéleteimtől, attól, hogy azt figyeljem, hogy ki volt a tervező (eleve nehezen jegyzek meg neveket); de naivitás volna azt képzelni, hogy létezhet abszolút objektivitás. Illetve ezen túl, nem is feltétlen volna cél. Elvégtére az, hogy valaki nevet szerezzen magának, az sok szempontból ugyanolyan (elismerésre méltó) teljesítmény. S egy csomó épület nem is épülhetett volna meg, ha nem egy "név" állt volna mögötte (kellett a "név" ereje ahhoz, hogy elfogadjanak egy adott esetben szokatlan megoldást). 

Ja: Egy pár további képet is lehet itt találni (meg onnan indulva el lehet mélyedni a szerzők munkásságában).

mB
2009.05.08.
19:09

@sponcsak: "egyesek", "egyes építészek", "néha a kritika", "egyeseknek minden"... Sponcsi, ha EGYETLEN konkrét, az épületre vonatkoztatható megállapításod lenne, ha nem szinte minden hozzászólásod lenne merő általánosítás, akkor még beszélgetni is lehetne (kicsit csodálkozom, hogy Sityu beszélgetéssé próbálja ezt emelni). Ha konkrét véleményed van egy konkrét dologgal, emberrel, véleménnyel kapcsolatban - mondd el! Így ez inkább vicces. De ez is a hozzászólásfolyam része, elfér.. :-)

Amúgy TÉNYLEG el lehetne gondolkozni mondjuk az illeszkedés kérdésén, a templomépületek nyitottságán az évszázadok során, a templom szerepéről ma, meg ilyesmik... de az se baj ha ma csak nevetgélünk. :-)

sponcsak
2009.05.08.
20:03

@mB: Az hogy templom létére nincs rajta kereszt, meg hogy tul nagy és otromba (szerintem) a kornyezetéhez képest, az mi, ha nem "konkrét, az épületre vonatkoztatható megállapítás" ?

Én veled szemben nem megyek bele, hogy személyeskedjek a tobbi hozzaszoloval, hanem csak a véleményemet fejtem ki, még ha nem is vagyok szakmabeli!

sponcsak
2009.05.08.
21:17

@sityu: Nem értem, miért vesz mindent magara? Én tényleg altalanossagban beszéltem és nem onrol. Nem az on hozzaszollasat biraltam, csak a tapasztalataimrol irtam, amikor egy masik hozzaszolo gondolatait helyeseltem. Természetesen onnek tetszhet ez a épulet, attol on még értékes ember, de attol nekem is jogom van azt gondolni, hogy kivulrol egy silany, otlettelen doboz, ami az adott helyre végképp nem illik.

sityu
2009.05.09.
22:53

@sponcsak: Nem értem, miért vesz mindent magára: én csak a véleményemet fogalmaztam meg a hozzászólásról. Amiben bírálni merészeltem a hsz tartalmi problémáit. Többek közt pl. azt, hogy a fene nagy általánosságokat szerintem nem támasztják alá tények. Legalabbis én így gondolom. De lehet, hogy nincs igazam.

Annnamaria
2009.05.07.
05:54

 Az épületeket többnyire nem építész átlagemberek használják, akik ha meglátják ezt az épületet kb így reagálhatnak:

-Hű, mekkora betonizé... Nem tudom minek nyomták ezt ide...

Szóval filozófia ide vagy oda, szerintem kivülről ez simán csúnya.

sponcsak
2009.05.07.
13:23

@Annnamaria: Szorul szora egyetértek! Ugy néz ki, mintha valami foldonkivuli / emberfeletti lény leejtett volna egy betonkockat a varos kozepébe! Az egyik képen lathato, hogy takarja el a napot egy mellette lévo haztol. Gondolom a lakok nagyon orulnek ennek!

Mócsi Gábor
2009.05.06.
22:02

Illeszkedés...? És mögötte a Hegy? Az nem érdekes? Mert tegyük fel, az építész magasról tesz a környezetre, egy templom szerinte akkor jó, ha "szétnyomja" 1 km2-es körzetben az egész települést. A hegy és a "templom" párbeszéde számomra így zajlik:

"Isten meghalt" - Nietsche (kocka)

"Nietsce meghalt" - Isten (hegy)

zsuppanandras
2009.05.06.
22:28

@Mócsi Gábor: én is vmi ilyesmire gondoltam azt a képet nézve. hogy minden rációra alapozott gőgje ellenére milyen jelentéktelen ez az emberi izé azelőtt a fenséges hegység előtt...

sponcsak
2009.05.06.
23:24

@Mócsi Gábor: hehehe, ez tetszik! :-)

(marmint nem az épulet, hanem az Isten - Nietsche parbeszéd)

sityu
2009.05.07.
01:11

@Mócsi Gábor: Hát így megy ez: ennyire különbözőek vagyunk, s ennyire befolyásolja a megítélést az, hogy van-e prekoncepciónk (nekem is van: lenyűgözött a belső tere).

Nekem ugyanis kívülről pont a lágy vonalú hegyek háttere előtt tetszik talán a legjobban: elegánsan ellenpontozza a természeti formákat. S gőgöt sem érzek benne. Inkább valami olyasmit, hogy: bármennyire is monumentális az emberi alkotás, mégis eltörpül a természethez képest; de mégis határozottan vállalja, hogy nem természeti képződmény, hanem nagyonis emberi alkotás.

S akárhogy nézem a képeket: nekem nem "nyomja szét", feszültsége van, elmegy a határig, határozottan új karaktert hoz, de nem feszíti szét a kereteket. Bár a városi kontextust mutató kép alapján az az érzésem, hogy egy ilyen jellegtelen, szedett-vedett környezetben bármi durván hatna. S úgy gondolom, hogy éppen emiatt került elő a hegy, mint amihez illeszkedni kellett volna, mert azt azért mégsem lehet mondani, hogy a képeken látható városi szövethez kellene igazodni.

bardóczi
2009.05.07.
06:16

@sityu: Most kedvem lenne fellapozni az új magyar építőművészetben, mit írtak anno a pécsi magasházról vagy Salgótarján városközpontról. Gyanítom, valami ilyesmit: "a lágy vonalú hegyek háttere előtt tetszik talán a legjobban: elegánsan ellenpontozza a természeti formákat." meg "határozottan vállalja, hogy nem természeti képződmény, hanem nagyonis emberi alkotás". :) Asszem a Helyes Gábor cikk továbbra is pontos. "úgy mondjuk “kidesztillált” minden szellemet a homlokzatból, hogy azt a belső terekbe összpontosíthassa". Továbbá idézési kényszerem van W.H. Whyte az utcák élete c. szociológiai kutatásaiból: „A csupasz falak az adott intézmény hatalmát, az egyén jelentéktelenségét hirdetik; érezhető, hogy meg akarnak minket félemlíteni”

Játszok a Szent Pál templommal, mint névvel: Saulusból Paulus?

sponcsak
2009.05.07.
13:26

@bardóczi: "úgy mondjuk “kidesztillált” minden szellemet a homlokzatból, hogy azt a belső terekbe összpontosíthassa"

Hehehe, ez jo, de azért az épitész hagyhatott volna valamit kintre is!

mB
2009.05.08.
10:41

@bardóczi: Sándor!

Köszönöm ezt a köztérfejlesztő linket! Besétáltam az Ökotárs alapítványhoz, és már itt is van nálam a könyv. Kösz!

gaspar_bonta
2009.05.06.
21:18

ez egészen gyönyörű.

Heliodos
2009.05.06.
18:39

Érdekes, mert az épület önmagában tetszene nekem (mint laikusnak) - csak éppen a kinézetéből soha nem jöttem volna rá, hogy ez egy emlékhely, templom... Ezt mondjuk hibájának rovom föl.

Bár: elég sok mai napság elkészült épületnél elmondható, hogy a tényleges funkciót nem sugallja a mellette elhaladó felé. Régebbi épületnél hamarabb meg tudom mondani, hogy templomnak, operának/színháznak, bérháznak, közösségi épületnek készült-e.

sponcsak
2009.05.06.
19:57

@Heliodos: Ha mar templom, miért nincs rajta jol lathato kereszt?

csoszka
2009.05.06.
14:50

A belső világ sokkal megragadóbb mint a külső. Izgalmas fények, tömegek, lebegések, és a fotók egy kis káponát mutatnak. Kívülről meg... Lehet hogy a kevesebb több, de a kevesebb néha unalmas is.

"A külső tömeg viasszal kezelt vasbeton textúrájú, míg a belső test cementből készült..." ez biztos jól van így megfogalmazva?

epiteszikon
2009.05.06.
16:57

@csoszka: Megjegyzés.

Az építészek nem azért szeretik a kockát, mert nagyon egyszerűen dokumentálható, hanem ha valaki (építész, képzőművész, festők, designerek szóval bárki) nekifekszik egy témának, ami formatervezés, tárgytervezés egy idő után valahogy nagyon könnyen a kocka iszonyat tömör, monolitikus tömbjénél fog kilyukadni. Törvényszerű. Ebből tudjuk gyakran, hogy egy adott alkotó hol is tarthat az élteművében, gondolkodásában. Mert ide mindenki eljut. Az út ide vezet. De van másik út is. Én a kék tabletátt választottam, :)

Szép munka. Kritikát ,csak ha bent voltam és megértettem hogy ez egy jó hely arra, hogy az Örökkévalóval végre őszintén elbeszélgessek, akkor írnék :)

St Ikon 

Kruppa Gábor
2009.05.22.
20:24

@csoszka: Esetleg lehetne az eredeti cikk linkjét közzétenni? A fordítás szerintem sem egy remekmű...

sponcsak
2009.05.06.
13:29

Biztos, hogy ez a nagy betonkocka pont oda illik?

sityu
2009.05.06.
14:14

@sponcsak: Biztos, hogy az illeszkedés a legjobb kérdés, adott esetben?

Biztos, hogy nem történt semmi az építészetben az eklektika óta?

Biztos, hogy láttad is, hogy mi van a képeken, azon túl, hogy kocka?

Biztos, hogy a kocka mérete (kockasága ebben a nagyságrendben) nem hordoz valami többet?

csoszka
2009.05.06.
14:34

@sponcsak: Egy kocka manapság mindenhol érzékenyen illeszkedik, reagál és értelmez...sőt többletet is képes hordozni

sityu
2009.05.06.
14:45

@csoszka: Belátom: egy kocka manapság sehol, semmilyen formában nem képzelhető el épületként.

Esetleg másik kockákkal történő illeszkedés esetén. Kocka a kockához, gömb a gömbhöz, nemkocka a nemkockához.

Mer'hogy: illeszkedni kell! (illeszkedni necesse est!)

Illeszkedés nélkül hová lesz a világ!

Le a kockával! (kocka sucks!) 

sponcsak
2009.05.06.
16:23

@sityu: Érdekesek vagytok ti egyes épitészek:

Amikor Budapesten csak egy emelettel kilog egy épulet a tobbihez képest, jaj az mekkora botrany. De itt most ez nem érdekes. Miért? Lehetne egy kicsit  tobb kovetkezetesség egyesekben.

A kocka egyébbkent rendkivul nagy fantaziara vall.

Ami a belsot illeti, az azért valoban sokkal jobban sikerult, de hat a tobbség azért gondolom csak kivulrol fogja latni ezt a templomot.

sityu
2009.05.06.
17:37

@sponcsak: Kedves sponcsak!

Akkor elmagyarázom: nekem, mint egyes építésznek pont az a bajom más egyes építészekkel, hogy túlzottan erőltetik az illeszkedés kérdését. Ami -véleményem szerint- sosem volt elsődleges ügy. Persze van olyan, ahol az volt és ahol ma is annak kell lennie, de általában nem attól lesz jó egy ház, ha erőltetetten illeszkedik. Hangsúlyozom: általában és erőltetetten.

A következetességhez: hol kardoskodtam én az illeszkedés mellett? Pl. a K6 irodaháznál?

Szóval ez egy felületes csúsztatás volt a részedről: 1 pédából általánosítani, hmm, szerintem nem túl elegáns dolog.

Hogy a kocka fantáziára vall-e?

Bizonyos szempontból igen: 

ennyire brutális kocka azért nem oly' sok épült még;ha az volt a cél, hogy egyszerre sugalljon monumentalitást, statikus állandóságot és ellenpontot a belső mozgalmas atektonikusságának, akkor igen;ha észrevesszük a brutális tömeg alatti, nyomott arányú, feszültségteljes kinyitást (az oltároldal mögött), akkor igen;ha figyelembe vesszük, hogy annak ellenére választotta ezt a formát az építész, hogy a kocka egy lerágott csont (nem azért, mert nem jutott jobb az eszébe, hanem épp annak ellenére)A belső szerintem is ütősebb (őszintén örülök, hogy talán én is hozzásegítettelek, hogy árnyald a véleményedet az épületről), de úgy gondolom, hogy kifelé szándékosan választott az egyszerű, szikár formálás. Talán épp azért, hogy minél többeket késztessen arra, hogy ne csak kívülről nézzék (ha mással nem: azzal, hogy a felháborodás és az értetlenség miatt érezzék a késztetést a bemenésre). 

sponcsak
2009.05.06.
18:17

@sityu: Semmiféle csusztatasrol sincs szo, mivel nem konkrétan onrol, hanem csak altalaban irtam. Semmi konkrét személynek szolo tamadas sincs az altalam irottakban. 

A jo példa, amikor a debreceni forum-ot dicsértem, sokan nekem estek, hogy tul nagy, léptékvaltas, meg nem illeszkedik a régi foldszintes debreceni civis-hazak kozé. Erre fel kérdezem, hogy most ugyenezek az emberek miért hallgatnak?

sityu
2009.05.06.
18:50

@sponcsak: Akkor nem csúsztatás (tisztelettel visszavonom); hanem csak félreérthető fogalmazás volt.

Amit én, egoista módon félre is értettem. Egyes építészként magamra vettem a megszólító indítást. 

sponcsak
2009.05.06.
19:53

@sityu: Én az alabbiakat akartam kifejezni:

Egyes épitészek = szerencsére nem mind

Ahogy mondjak, akinek nem inge, ne vegye magara. De elismerem, valoban félre lehet értelmezni.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk