Helyek/Infrastruktúra

Fővám tér: a rejtőzködő

1/44

fotó: Bujnovszky Tamás

?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tervrajzok
?>
Tervrajzok
?>
Tervrajzok
?>
Tervrajzok
1/44

fotó: Bujnovszky Tamás

Fővám tér: a rejtőzködő
Helyek/Infrastruktúra

Fővám tér: a rejtőzködő

2014.09.03. 13:12

Projektinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Hatvani Ádám, Dékány Tibor, Finta Sándor, Vadász Orsolya, Sporaaarchitects

Vélemények:
1

Fővám tér

URL:
sporaarchitects

Építés éve:
2014

Stáblista

megbízó: BKV Zrt. DBR Metró Projektigazgatóság
lebonyolító: EUROMETRO Kft., BKK Közút ZRt.
generáltervező: FŐMTERV – PALATIUM – UVATERV Konzorcium
építész munkatársak: Korompay Attila, Balogh Zsuzsa projektépítészek, Várhidi Bence, Soltész Noémi, Jánosi András, Molnár Diána
építész generáltervezés - PALATIUM M4 Projekt Kft.
Csapó Balázs, Erő Zoltán, Veres Ádám, Tóth Zoltán, Román László, Zorkóczy Zoltán, Szilágyi Klára, Jovanović Biljana

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A Dunát jó 30 méteres mélységben átszelő 4-es metróvonal pesti hídfője a Fővám téri állomás. A Duna közelsége miatt nagy építési kockázatot rejtő, vitatott pozíciójú állomás építészetileg mindenképpen izgalmas megoldásokat mutat. Bán Dávid következő írása a 4-es Metró állomásáról.

Már előző cikkünkben is kitértünk arra, hogy a 4-es metróvonal tervezésekor egy ideig komoly dilemmaként merült fel – kritikaként pedig máig él –, hogy a Szent Gellért tér és a Kálvin tér közötti szakaszon túl sűrű a megállókiosztás. A mélyépítésű metróvonalak átlagos 700–1000 méteres megállóközéhez képest itt 300-400 méterenként állnak meg a szerelvények, s miközben nem tudnak ideális mértékben felgyorsulni, az építési költségeket is feleslegesen terheli ennyi állomás. A kritikusok szerint egyértelműen a tervezett Fővám téri állomás tűnt a legkevésbé szükségszerűnek, ehelyett azt javasolták, hogy a Duna alatt egy közös megálló szolgálja ki a két oldalt, kijárattal Buda és Pest felé egyaránt. Az állomás melletti érvek viszont azt hangsúlyozták, hogy a 2-es villamossal közvetlen átszállást adó állomás lesz a Belváros új déli kapuja, miközben a Kálvin téri állomás elsődleges szerepe a 3-as metróval kialakuló csomóponti kapcsolat. Végül mégis megépült mindhárom állomás, és közben a metróvonallal párhuzamos villamosforgalom sem állt le, megszüntetése jelenleg sincs napirenden, a Szabadság híd rekonstrukciójával maga a villamosvonal is megújult.

fotó: Bujnovszky Tamás
1/44
fotó: Bujnovszky Tamás

Az elkészült Fővám téri metróállomást szintén egy megújult köztér fogadta. A Váci utca déli szakaszának sétálóutcává alakítása után a térrel való kapcsolat újraértelmeződött, a gyalogosforgalomé lett a főszerep. A parkrekonstrukcióval vonzóbbá vált a tér környezete, és a 2-es villamos Szabadság híd alatti részének megújulásakor megnőtt a lefedett szakasz hossza, így a felszínen kialakulhatott egy – a hídra felvezető járműforgalommal ugyan megtört – rövidebb Duna-parti sétány is. A felszíni villamosmegálló peronjai a két pálya közé kerültek, így kényelmesebben lehet várakozni, innen pedig széles lépcső vezet a korábban szűk és ténylegesen szürke folyosók helyén kialakított szellős, nagyterű aluljáróba, a 2-es villamos föld alatti megállójába.

A 4-es metró ebbe a megújult aluljáróba kapcsolódik, innen indulnak a mélybe a mozgólépcsők. Ahogy belépünk a metró területére, igen éles a kontraszt. A leginkább uszodára vagy egy hatalmas fürdőszobára emlékeztető faltól falig szürkével – itt-ott színfoltokkal tűzdelt – kicsempézett és önmagában nem túl izgalmas aluljárótérből a metró viszonylag szűk előterébe lépve máris más építészeti minőséget sejtünk kibontakozni. A metróállomás felszíni elemei finoman illeszkednek a történelmi környezetbe, a Közgáz épülete előtt kialakított lejárat, a bevilágító, a szellőző- és liftakna sem zavar bele a Duna-parti látképbe.

fotó: Bujnovszky Tamás
10/44
fotó: Bujnovszky Tamás

A Fővám téri állomás méltó párja a fényképekről leginkább ismertté vált Szent Gellért térinek. A fiatal és nyitott szellemiségű sporaarchitects építészeti iroda munkája mindkét Duna-parti megálló, melyek alapvető strukturális elemeiket, gondolatvilágukat tekintve sokban hasonlítanak egymásra. Ugyanakkor mindkét állomás egyedi, jól elkülöníthető arculattal bír, számos kontraszt is fellelhető köztük. A leginkább egyértelmű különbség a budai állomás sötét színvilágával szemben a pesti világos tónusa.

A fény szerepe dominál a Dunával párhuzamosan kialakított mozgólépcső terében is, a hosszas alámerülés teljes szakasza voltaképpen nyitott marad, azt mindvégig üvegtető fedi, így a mindkét falon használt cortenacél-burkolat rozsdás hatása jól feloldódik a természetes megvilágításban. Ugyanakkor a falban futó liftek aknája is nagyrészt üvegezett, így a benne alászálló utazó a szerkezeti elemek által kirajzolt randomszerű betonhálón keresztülnézve szinte teljes rálátást kap az állomás terére.

fotó: Bujnovszky Tamás
15/44
fotó: Bujnovszky Tamás

A metróállomás elrendezése nagyban hasonlít a Szent Gellért térire. A nyugat (azaz a Duna) felől érkező alagútpár egy háromhajós térségbe fut, amely a közepe táján fölfelé megnyílik, kiteljesül, az építkezésre használt akna majdnem a felszínig átláthatóan megmaradt, azt keresztülszövi a tartószerkezet betonhálója. Az állomás mennyezetét látszólag véletlenszerűen elszórt ipari világítótestek hálózzák be, amelyek jól végiggondolt elhelyezésével és a többnyire fehér falfelületekkel, burkolatokkal kellemesen világos belső tér keletkezett. A monokróm kismozaikos felületek minden térrészben egy-egy új színnel lepik meg az utazót. Elhelyezkedésük nem egyértelmű, elsőre talán fel sem tűnik, hogy a színek milyen játéka rajzolódik itt ki. A Szent Gellért téri állomás direktebben használt mozaikjával, egyértelmű világával szemben a Fővám tér rejtőzködőbb: itt jóval csendesebb, finomabb játékossággal bukkannak elő a zöld, kék, lila és egyéb monokróm felületek. A szemlélőt alapvetően egy világos, fehér állomás fogadja, de közben a különböző szegletekben, végfalakon igen határozott színes világgal találja szembe magát.

A megbújó színek több ponton kísérik végig a teljes metróvonalat, hiszen például üde színfolt a peronokon mindkét irányban megkülönböztető színeket használó világító – majd a szerelvény érkezésekor pulzáló – biztonsági sáv is. A Keleti pályaudvar felé mindig a sárga irányt, Kelenföld felé pedig a kéket kell követnünk. A Palatium Stúdió által vezetett tervezőcsapat számos sarokkövének egyike ugyanis a vizuális rendszerek egysége, amelyek következetesen végigvonulnak az állomásokon. Ennek része az a hazai viszonylatban tisztességesen végiggondolt és -vezetett információs rendszer is, amely a két végállomáson még a MÁV rendszerével is kompatibilis tudott maradni.

fotó: Bujnovszky Tamás
31/44
fotó: Bujnovszky Tamás

A Fővám téri állomás több játékot rejt magában, sok olyan eleme van, ami kellemes meglepetést okozhat a térség használójának. A bujkáló színes felületek mellett, a peron síkjában, a különböző összetalálkozó felületek, a három hajó és a felszín felé nyitott akna összeérésénél, a két sík között egy jól érezhető szögtörés húzódik meg. Ez a jelenség egyébként megtalálható a Szent Gellért téren is. Ugyanígy a két állomáson a többi megállóhoz képest egyedi ülőbútorok jelentek meg, melyekben a tartószerkezeti elemek randomszerű hálózatmotívuma köszön vissza. A felszínen, a Dunával párhuzamos bevilágító tetőkön pedig finoman kirajzolódik a Belváros térképe a Duna emblematikus vonalával.

Az eredetileg fölöslegesnek ítélt Fővám téri állomás végül a Szent Gellért térihez hasonló, friss és korszerű építészeti tér lett, a budai párjához képest talán kevésbé domináló, de annál finomabban játékos arculattal. Mint ahogy az Építészfórum is megírta korábban, a sporaarchitects tervezte állomáspár kategóriájában elnyerte az idei Architizer A+ Awards globális építészeti díjat.

Következő állomás: Kálvin tér…

Bán Dávid

 

Vélemények (1)
daab
2014.09.18.
08:43



Építészeti rövidfilm a 4-es metró Fővám téri és Gellért téri állomásairól. építészet / sporaarchitects.huvideo / vzt.hu

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk