Épületek/Közösségi építés

Ferdeház – nem az ember, hanem a táj van a középpontban

1/27

Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
1/27

Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

Ferdeház – nem az ember, hanem a táj van a középpontban
Épületek/Közösségi építés

Ferdeház – nem az ember, hanem a táj van a középpontban

2020.09.25. 08:02
MÉD

Projektinfó

2020

URL:
Paradigma Ariadné

Tervezés éve:
2020

Stáblista

alkotók: Árkovics Lilla, Csendes Bernadett, Csóka Attila Róbert, Fazakas Imola Zsóka, Kiss Csenge, Kiss Virág, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid 

MÉD:

A Paradigma Ariadné is részt vett a 100 Szikra Művészeti héten, amely idén az ember és a természet esszenciális kapcsolatát keresi a művészet eszközein keresztül. Az Esterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Karának hallgatói mellett ők is készítettek egy installációt, amely az Ipolytarnóc környéki tájat használja a kritikai regionalizmus nyújtotta lehetőségek újraértelmezésére.

A Paradigma Ariadné egy stílusoktól és irányzatoktól független építész stúdió, ahol az építészeti produktum mindig valamilyen módon kontextualizál. Általában ez a kontextualizálás teremti meg azt az extra tartalmat, amely egyedivé teszi stúdiónk terveit, akár házról, bútorról vagy városépítészetről van szó. Ez időnként látható eredménnyel jár, mert a kontextus esetleg konkrét épített környezet vagy táj, máskor pedig nem, mert a „kontextus" olyan elméleti vagy történeti közeg, amelyekkel kapcsolatban a kontextualizáló hivatkozások nem a fizikai környezetben, hanem könyvekben, vagy szájhagyományban keresendőek.

Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
21/27
Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020

A Ferdeház mind a kettő kategóriába tartozik, hiszen úgy szembeötlő az állítása és a tájjal való kapcsolata, hogy közben igyekszik utalni és értelmezni is annak elméleti környezetét: a kritikai regionalizmust. Kenneth Frampton 1983-as, a Yale Egyetem építészeti periodikájában, a Perspecta-ban publikált esszéje élesen állt ki az építészetet akkor átható későmodernnel kapcsolatos univerzalitással, és az arra adott posztmodern válasszal szemben is. A harmadik utas megközelítés pedig egy jelek, szimbólumok és irónia mentes építészet meghatározásához vezetett. Frampton maga nevezte ezt a megközelítést az arriére-garde pozíciójából fakadó építészetnek, azaz olyannak, amely nem előre tör, hanem megkésett, és ebben a minőségében alternatívát mutató.

Ezen megközelítése a kritikai regionalizmusnak természetesen csak az 1980-as, 90-es évek összefüggéseiben érthető. Ma már kevésbé kitapintható, hogy a modernizmusból kiutat kereső építészetek melyike tekinthető avant-garde-nak, konzervatívnak vagy éppen megkésettnek. Néhány dolog azonban a történeti kontextus nélkül is áll a kritikai regionalizmussal kapcsolatban: a föld és a táj adottságainak elfogadása, a szerkezetben rejlő tektonikus logika élteltése, ebből következően pedig az épület vizuális megjelenésének, szerkezetének, valamint építőanyagának szoros kapcsolata. Egyfajta pre-digitális What You See is What You Get hozzáállás.

A Ferde ház koncepciója ehhez a kritikai regionalista értelmezési kerethez egyetlen kérdést szegez: Tisztelheti-e egy ház a tájat úgy, hogy domesztikálja azt? Lehet-e még szikárabban értelmezni egy ház tájhoz való kapcsolatát annál, ahogyan azt Frampton megközelítette? 

Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
1/27
Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

Az emberi létezés összefonódott a vízszintességgel. Ha egy ház kívülről ferdének is tűnik, belülről teljesen, vagy kisebb-nagyobb lépcsők segítségével vízszintes felületekből áll, hogy ülni, aludni, dolgozni lehessen benne. Ez az a domesztikáció, amit maga a kritikai regionalizmus jegyében született épületek sem tudtak hátra hagyni. A ház esztétikáját és szerkezetét képesek voltak a táj kényszerítő ereje mögé sorolni, de a mindennapi emberi létezés kívánalmait nem.

Ezzel szemben a Ferdeházban a táj totálisan uralkodik, a ház szerkezetén és emberen egyszerre, függetlenül attól, hogy az ember a ház építője vagy használója éppen, ezzel pedig az épület csatlakozik azokhoz a nem emberközpontú megközelítésekhez is, amelyek áthatják a kortárs filozófiai vitákat.

Ebben a totális értelmezésben ugyanis a ház tervezése és építése is átitatódott a táj logikájával. A szerkezeti rend felépítésének célja az volt, hogy gátolja mind a ház lecsúszását a lejtőről, és azt, hogy a ház egyes keretei feldőljenek építés közben. Az építéshez használt segédszerkezetek pedig egészen eltértek a vízszintes házak építéséhez használt segédszerkezetek logikájától: A ferde tájra állítható pontos derékszög meghatározása értékesebb képesség volt az építés hat napja alatt, mint a vízszintes meghatározása. A libellákat el lehetett dobni. Az épület minden elemének logikája a tájból és annak lejtéséből következett.

Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
7/27
Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

Ha szigorúan olvassuk azonban Kenneth Framptont, akkor nem nagyon lehet eldönteni, hogy a Ferdeház része az általa előtérbe helyezett építészetnek, vagy sem. A fentebb kifejtett logikai kapcsolat miatt a ferdesége naiv érzékenységgel teremt kapcsolatot a tájjal, miközben a házba való belépéskor mosolyfakasztó élvezetet ad a látogatók számára, amely a tájat végletekig komolyan vevő burkolt iróniából is fakadhat. Ha valami pedig élesen távol állt Frampton marxista, ellenálló tájértelmezésétől, az az irónia.

A Ferde ház így tehát egy beszélgetésre invitáló épület, amely megannyi belépési küszöböt enged meg a ház látogatói, értelmezői számára. Egyszerre tud gyermekek felszabadító játszótere lenni, amely nem kell hogy többet tudjon annál, hogy lelkesen szaladjon valaki végig benne, hagyva magát a lejtés adta erőknek, és egyszerre tud annak a bizonyos 1983-as Perspecta publikációnak egy vitát generáló manifesztációja lenni.

A Paradigma Ariadnéban azt gondoljuk, hogy az utóbbi megközelítés záloga a mindennapi élményeket nyújtó építészetnek.

Paradigma Ariadné

Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
16/27
Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

 

Vélemények (5)
szr
2020.09.26.
18:47

Egy biztos ez a ház "a szerkezetben rejlő tektonikus logikát" hátrahagyta, a non-domesztikációs bla-bla jegyében.

Bujdosó Győző
2020.09.26.
13:51

Ott van tévedés szerintem a „ferde ház” megépítését magyarázó cikkben – legalábbis az én kartéziánus-mérnöki agyam szerint –, hogy a vízszintesek és a függőlegesek nem domesztikálják a „földet és a tájat” (valójában a Természetet, melynek elemei pl. a Gravitáció, a Horizont, az Ég és a Föld), hanem éppen hogy tiszteletüket teszik előtte! Az egy bonyolult kérdés, hogy az emberi építmények miért geometrikusak, de ebből a „ferde ház” alkotói sem léptek ki! A geometrikus talán az emberi agy absztrakt gondolkodásából, és a technikailag uralható folyamatok racionalitásából jött. (Esetleg a nyomtatott struktúrák hozhatnak majd újat ebben a tekintetben.) Első látásra az zavart ebben az építményben, hogy miért épp így áll a terepen. Állhatna úgy is, hogy a házikó tengelye ne álljon be a lejtés irányába. Mit is akarhatott az építője? Egy archetipikus házikó forma (ez különben posztmodern valami!), mint Laugier apát primitív kunyhója, szánkázik lefele a domboldalon, de még képes magát irányban tartani. Megjegyzem, ha három-tengelyesen lejtene, sokkal nehezebb lett volna merevíteni. (Az esetleg motiváció lehetett, hogy előálljon az – egyetlen – főnézet, amelyet a cikk fejlécén is láthatunk, és amely kép rekord sebességgel fogja körbe-száguldani a bolygót.) Tehát annak a didaktikus felmutatását látjuk, hogy az emberi munkánál erősebb a természet? Jó volna tudni, mit gondol a falu erről az építményről! – Azt nem fogjuk megtudni, mit gondoltak a kivágott fák, amelyekből a házat építették, egy gondolatkísérlet ábrázolására. / Még valami: a kritikai regionalizmus fogalmát sokan sokféleképp értelmezik. Kenneth Frampton „A modern építészet kritikai története” Krit. reg. című, 5. fejezetében magyarázza, Jorn Utzon koppenhágai Bagsvaerd-temploma elemzésével kezdve, hogy hogyan lehet a világkultúra (modernitás, technológia) és a hely (természet) erőit összeegyeztetnünk. Az valóban „jelek, szimbólumok és irónia mentes építészet”.

P. Imre
2020.09.25.
22:31

Erre a rejtélyre lehet, hogy összetettebb a válasz. Ha az önök pusztán elméleti munkássága mellett azt is tekintjük, hogy az itt közölt projektek többsége diplomamunka, akkor felmerül a gyanú: az Építészfórum, szerkesztőinek vasszorgalma, felkészültsége és eltökéltsége ellenére semmilyen kapcsolatban sincs a ma zajló - amúgy aggasztó - hazai építészeti folyamatokkal. És nem is lesz, amíg a kritikát összetévesztik a méltatással, a közéletet pedig a városépítészeti merényleteket illető bírálatok helyett mímelik.

P. Imre
2020.09.25.
15:22

Megszámoltam: a Paradigma Ariadné az utóbbi 11 hónapban hétszer szerepelt komoly írással vagy annak tárgyaként az Építészfórumon. Ezek között kettő pályázat, kettő köztéri szobor, és egy megépült épület (ez, itt, fönn, a ferde ház...) található. Nem túldimenzionált ez a jelenlét ahhoz képest, hogy hány sikeres tervező iroda létezik Magyarországon, amelyek jelentős, érdekes és megépült projekteket visznek?

Smiló Dávid
2020.09.25.
21:01

@P. Imre: Erre a rejtélyre az lehet a válasz Imre, hogy mi 7 anyagot küldtünk az Építészfórumnak 11 hónap alatt, és az a gyanúm hogy mások kevesebbet. De ez utóbbi szerintem is kár.

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk