Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Építészet: a köz-ért

1/48

Tűzoltó utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Tűzoltó utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tűzoltó utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tűzoltó utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tűzoltó utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tűzoltó utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tűzoltó utcai Aldi, eredeti terv
?>
Tűzoltó utcai Aldi, eredeti terv
?>
Tűzoltó utcai Aldi, eredeti terv
?>
Tűzoltó utcai Aldi, eredeti terv
?>
Tűzoltó utcai Aldi, eredeti terv
?>
Tűzoltó utcai Aldi, eredeti terv
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Aldi a Kossuth moziban, eredeti terv
?>
Aldi a Kossuth moziban, eredeti terv
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Kendik Géza, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
?>
Aldi a Kossuth moziban
?>
Báthory utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Báthory utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Báthory utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Báthory utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Báthory utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
?>
Báthory utcai Aldi, eredeti terv
?>
Báthory utcai Aldi, eredeti terv
?>
Báthory utcai Aldi, eredeti terv
?>
Báthory utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
1/48

Tűzoltó utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás

Építészet: a köz-ért
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Építészet: a köz-ért

2013.02.26. 15:30

Projektinfó

Szerzők:
Mizsei Anett

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kendik Géza

Aldi

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2012

Stáblista

Építész munkatársak: Dóczy Viktória, Varga Rita, Salamon Dániel
Statika: László Viktor, Éles Tibor, Konstruaterv Kft.
Gépészet: Végh Benedek, Astra Consilium Kft.
Elektromos: Pipó Károly, Insta-Elektro Kft.
Tűzvédelem: Segesdi Ferenc
Hang- és rezgésvédelem, akusztika: Borsiné Arató Éva, Alabárdos Zsuzsanna, Borsi Gergely, Pintér János, Arató Akusztika Kft.
Műszaki ellenőr: Balázs János, Expro Kft. (Studio A4 Iroda Kft. megbízásából)

„Össznépi társadalmi játék, mire egy kis élelmiszerbolt megszületik, és ennek során teljes keresztmetszetét láthatjuk az országnak" - összegezte aktuális munkáinak tanulságát Kendik Géza építész törzsasztalánál, a Gerbeaud cukrászdában. A közelmúltban épült áruházlánc-szemek megalkotásáról, precizitásról, összefogásról, vagyis az építészetről magáról beszélgetett Mizsei Anett a tervezővel.

A külvárosi, kertvárosi vagy épp kisvárosi környezetben gombamód szaporodó kis élelmiszerbolt-dobozokat mindenki ismeri, a többség használja is. A '90-es évek közepétől tíz év alatt olyan hálózat épült belőlük, hogy a külsőbb területek ellátottsága 100% fölé emelkedett, az ilyen célra beépíthető zöld foltok pedig egészen egyszerűen elfogytak. A további terjeszkedési igény lassan a belvárosi (túlnyomórészt budapesti) ingatlanok felé terelte a beruházókat, köztük az egyik nagyobb német áruházláncot is. A meglévő, olykor műemléki védelemmel vagy épp izgalmas történeti háttérrel bíró épületek és a lánc által javasolt prototípus találkozásából kisebb-nagyobb építészeti feladatok születnek. „Ami leginkább hiányzik az építőiparban, az a hosszú távú tervezés. Az élelmiszerboltnál ez éppen hogy jól működik, így az együttműködés közös érdek. A belvárosi zsömlebolt a mai kereskedelmi élet nagy túlélője: alighanem minden előbb megy tönkre, mint az." Felmerül persze a kérdés, hogy az ipari és/vagy műemléki környezetben nem lenne-e kívánatosabb valamilyen magasabb rendű, nagy társadalmi, eszmei értékű hasznosítás. Állami támogatás és magánberuházások híján azonban ennek ma nincsen realitása. S ha már úgysem lehet mindenből galéria, a kereskedelmi funkcióval sok esetben menthető vagy újra használatba vehető egy-egy addig elhagyott ingatlan.

Báthory utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
40/48
Báthory utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett

Ettől a pillanattól kezdve az épület sorsa szűkebb értelemben az építész kezébe kerül. Tágabb értelemben persze ott állnak közvetlen mellette a megrendelők, a környékbeli lakók, a hatóságok, összesen több száz ember, akik mind valamilyen viszonyba fognak kerülni a beruházással. Már az első ceruzavonás előtt döntések sorozatát kell meghoznia a tervezőnek. Kendik Géza számára az egyik kiindulópont a társadalmi párbeszéd, a másik az épület struktúrája. A végcél pedig az, hogy mind az emberek, mind az épület nyerjen az átalakítással: az elhagyott, rossz hírű helyekre költözzön vissza az élet, az elhanyagolt, leromlott minőségű házak felújításával, új infrastruktúra, gépészet létesítésével emelkedjen azok értéke.

Géza minden képzeletet felülmúlóan komolyan vette a lakossági fórumok jelentőségét, s hozzáállása - többek közt ebben is - egyezett a beruházó elképzelésével. Egy kereskedelmi cég, ha akar, bárhova beköltözik, akár saját standard követelményrendszere ellenére is! Az azonban már ritkaság, hogy egy láncnak fontos legyen a jó kapcsolat a környezettel, hogy a lakók jó szájízzel távozzanak egy-egy gyűlés végén. Ennek alighanem az is oka, hogy a német és osztrák környezetből kinőtt vállalat már mintegy 3000 projektet vitt végig, a magyarnál sokkal (ön)tudatosabb és agilisabb társadalmi környezetben. „A munka során az is cél, hogy tanuljunk az emberektől, az emberekről" - vallja a tervező. Fáradalmas, hosszú folyamat ez, s huszonöt évi tervezői gyakorlat után is új kihívást jelenthet egy-egy ilyen fórumon a lakókkal való kommunikáció és a hozzájuk való alkalmazkodás. A kulcskérdés talán az, sikerül-e „csak" beszélgetésként kezelni azt. A legtöbb házban óriási a merítés a társadalmi rétegekből, de főbb kérdésekben mindenki egyetért: „mennyibe kerül és mit kapunk érte?" És igen, utána tisztább lesz, és szebb, és jobb lesz a fűtési rendszer, de hát bizony, az építés zajos lesz és lesz por és lesznek beszállítók... (Ezzel rögtön belép a kivitelező - ha mégoly virtuálisan is - a képbe, hiszen rá kell majd venni, hogy ne legyen éjjeli munkavégzés és egyébként is a lehető legkisebb felfordulással járjon az átalakítás, amire leginkább az idősek érzékenyek.) Ugyanakkor örömmel vegyes meglepetéssel tapasztalta, hogy az emberek körében megbecsülik az építészt.

Tűzoltó utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
4/48
Tűzoltó utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás

A cég a helyszíneket elsősorban stratégiai jelentőségű pontnak látja. Olyannyira, hogy adott esetben komoly plusz összeget és energiát is hajlandó befektetni a város egyes pontjainak megszerzése érdekében - se ennek egyik vetülete a fent részletezett lakossági együttműködés. Építészeti oldalról ugyanez adja a tervező kezébe az lehetőséget, hogy az átalakításból ne vizuális környezetszennyezés szülessék - s ehhez gyakran akár a főépítészig is el kell jutni.

A tervezés során először meg kell ismerni az adott házat, történetét. Géza vallja: „a ház nőnemű. Van formája, lelke. Fiatalkoromban pontos elképzeléseim voltak róla, milyennek kell lennie. Mára rájöttem, nagyon sok ház tetszik, de bizony kikényszerítik, hogy figyeljek oda rendesen." A Tűzoltó utcában például levéltárból felkutatott eredeti tervek, míves, monarchia-korabeli részletrajzok adták meg az átalakítás alaphangulatát. „Nem az a kérdés, mit csinál az építész, hanem hogy mit nem! Kompromisszumokat vállalni kell, de olyat, amiben nem hiszek, nem rajzolok le." - mondta a tervező. „Meg kell menteni a jó részleteket. Ha a 15 évvel ezelőtti Kendik Gézával beszéltek erről, neki még nyűg lett volna. Ma már tudom kezelni a múlt kis maradékait." Itt a meglévő épület megőrzött, értékes struktúrájába mintegy kapszulaként ültette be a funkciót a tervező. A bontott tégla használata, a régi anyagok és szerkezetek maximális figyelembe vétele miatt értékmentő átalakításként értelmezhető ez a beruházás.

Rákóczi utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett
12/48
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Mizsei Anett

A Rákóczi úti üzlet esetében ezzel szemben már nemcsak megőrzésre, de visszaállításra is szükség volt. Az egyébként nagyon friss, szinte mainak ható szocreál homlokzatok a földszint magasságában komoly múltbeli átalakításokat szenvedtek el. Egy valaha jó minőségű házból közel 80 év múlva kellett visszahozni az egykori állapotot. Itt az eredeti struktúra újraépítése mellett egyedül a portáloknál alkalmaztak látványosan 21. századi szerkezeteket, s szerencsére az áruházlánc által használt antracitszürke fém nyílászárók kiválóan illeszkednek a ház egészéhez. A szűk, belvárosi szituációban mindig komoly aggályokat okozó pont a beszállítói zóna. Habár ez eddig is létezett (a bolt helyén bútoráruház üzemelt), most rendezettebb formában és a lakók számára is használható módon rendelkezésre áll, így a költözés vagy nagyobb bútorok, háztartási eszközök rakodása a forgalom zavarása nélkül lehetségessé vált.

Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás
19/48
Rákóczi utcai Aldi, fotó: Bujnovszky Tamás

A Báthory utcában egészen extrém szerkezeti vastagságok, és a gépészet elhelyezése okozott komolyabb fejtörést. Utóbbit általában a tetőn szokás elhelyezni, itt ez teljesen reménytelenné vált. Végül a pincében, rejtett, angolaknás szellőztetéssel és frisslevegő-beszívással sikerült a bolt ellátására alkalmas rendszert kiépíteni. A külső hőszigetelés helyett átszellőztetett, kétrétegű struktúrával minden mai követelménynek megfelelő üzlet készült. S ahol egykor Rákosi Mátyás cenzúrázta a filmeket, ma fiatalok, családosok és nyugdíjasok veszik meg a napi élelmiszert.

2009. november 5. A Kossuth mozi bezárása egészen hirtelen történt. Az utolsó években az üzemeltetők próbálták felzárkóztatni a filmszínházat a multik mellé - úgy tűnik, hiába. Mint Géza elmesélte, az első bejáráson a legmegdöbbentőbb az volt, hogy mindaz, ami a mozi üzemeltetéséhez kellett, még ott állt a termekben. A vetítőket épp csak be kellett volna kapcsolni, s mindössze a jegyárus hiányzott az ablak mögül. Az egykori mozi sorsát a szívén viselve a tervező itt is a kapszula-elv mellett döntött. Könnyűszerkezetek teszik - ha úgy alakulna - visszaállíthatóvá az egykori funkciót. A lehető legvisszafogottabb homlokzati megjelenéssel az egyébként itt jelenlévő kakofónia csökkentését célozta, ugyanakkor jó hír, hogy hamarosan új, de a régivel azonos betűtípusú és stílusú neonfelirat jelenhet meg az első emeleti mellvéden. A német cég még abba is belement, hogy lemondjon saját logójáról. Egy ilyen apró felirat már a városépítészet egy szintjére emeli az egyébként utcaképbe simuló beruházást.

Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett
38/48
Aldi a Kossuth moziban, fotó: Mizsei Anett


Kendik Géza, fotó: Mizsei Anett
29/48
Kendik Géza, fotó: Mizsei Anett

„Az ilyen átalakításoknál a legfőbb feladat tehát észrevenni és kibontani a finom részleteket és struktúrákat. Ez egyfajta tanulási folyamat az építésznek, s a válság kényszerít is arra, hogy többet gondolkozzunk." A munka folytatódik. Az áruházlánc minden országban megkeresi és meg is tartja a számára bevált szakembereket. Az építészt a projekt utóéletében is bent tartják, a visszacsatolás folyamatos a ház működéséről. Ennek első és legfontosabb feltétele a nagyfokú bizalom, amelyre mindkét félnek rá kell szolgálni.

Mizsei Anett

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk