Nézőpontok/Vélemény

Építésügyi liberalizáció szakmai kontroll nélkül

1/1

?>
1/1

Építésügyi liberalizáció szakmai kontroll nélkül
Nézőpontok/Vélemény

Építésügyi liberalizáció szakmai kontroll nélkül

2017.05.19. 09:25

Cikkinfó

Szerzők:
Nagy Imre

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Vélemények:
2

"A legutóbbi hónapokban lezajlott építésügyi jogszabályi liberalizáció aggályos méreteket öltött. Tapasztalható, hogy veszélyeit a szakma még fel sem fogta igazán." - írja Nagy Imre építész, aki konkrét javaslatokkal állt elő a 300 nm alatti lakóépület bejelentési eljárásához. 

A legutóbbi hónapokban lezajlott építésügyi jogszabályi liberalizáció aggályos méreteket öltött. Tapasztalható, hogy veszélyeit a szakma még fel sem fogta igazán. Érdemes egybegyűjteni a több lépcsőben jogrendbe épített "egyszerűsítést", milyen építési tevékenységi körről is van szó. Mivel építési engedélyezési eljáráshoz kötődik, a polgármester településképi véleményt nem adhat (azaz tervtanácsi véleményezés nem lehetséges):

  • épület átalakítására – méretkorlát nélkül -, beleértve a helyi védett épületeket,
  • épület homlokzatának átalakítására – méretkorlát nélkül -, beleértve a helyi védett épületeket
  • épület nyílászáróinak megváltoztatására - méretkorlát nélkül – beleértve a helyi védett épületeket

(fenti esetekben településképi bejelentési eljárás lehetséges, viszont építésfelügyeleti kontroll nem előírt, ugyanakkor kiviteli terv csak legalább két építményszint esetén-, továbbá bizonyos szerkezeti méretek-, ill. vb. szerkezetek alkalmazása esetén kell, ugyanakkor tervezői felelősségbiztosítás és -művezetés nem szükséges)

  • 300 m2 hasznos alapterület alatti lakóépület építésére,
  • lakóépület bővítésére, max. 300 m2 hasznos alapterületig, beleértve a helyi védett épületeket
  • 300 m2 hasznos alapterület feletti lakóépület bővítésére, ha egy lakás bővül saját használatra (méretkorlát nélkül), beleértve a helyi védett épületeket

(ez utóbbi esetekben településképi bejelentés sem lehetséges; kizárólag - építés közbeni - építésfelügyeleti kontroll előírt, és csak egyszerűsített kiviteli terv készítendő, viszont tervezői felelősségbiztosítás és - művezetés kötelező).

Gyakorlatilag a kisebb volumenű építési tevékenységek teljes körét érinti ez a liberalizáció. Ezzel jelentősen csökkent a tervezendő feladatok köre is. Hatalmas immár az a halmaz, ahol sem hatósági kontrollra, sem főépítészi/tervtanácsi kontrollra nincs lehetőség a kivitelezést megelőzően. Ám ez a halmaz ugyanúgy az építészeti kultúra része, mint a másik halmaz, ugyanolyan fontosnak kell tekinteni. A települések történeti városrészeinek kontroll nélküli átépülése reális veszély, az ez elleni preventív eszközök - településképi arculati kézikönyv (TAK), településképi rendelet, konzultáció lehetősége - eredményessége több szempontból kétséges, hiszen pl. a TAK csak ajánlást tartalmaz, pl. rendeleti szabállyal nem lehet megfogni a településképi illeszkedés kérdését. Jogkövető magatartással, kontroll nélkül – figyelembe véve azt is, hogy a tervező kiszolgáltatott az építtetőnek - szét lehet rombolni a történeti városképet. Pláne, ha konzultációs lehetőség sincs - amire lehetne hivatkozni adott esetben építtető előtt. Azaz szükség lenne a szakmai kontrollra a fenti esetekben is, mind hatósági, mind főépítészi oldalróL. Erről szól a Miniszterelnökséghez eljuttatott közérdekű javaslat, amely megtartaná az "egyszerűsítés" pozitív elemeit.


Közérdekű javaslat a településkép védelmével és a 300m2 alatti lakóépület bejelentési eljárásával kapcsolatosan

Jelen javaslat (csomag) alapvetően a 300 m2 hasznos alapterület alatti lakóépületek bejelentési eljárásának eseteire vonatkozik (de nem csak ezekre). A javaslat lényege, hogy amennyiben mód van rá, legyen kiterjesztve ezen esetekre is a szakmai kontroll lehetősége. A most lezajlott szakmai közvélemény-kutatás visszaigazolta, hogy a szakmagyakorlók ezt a visszajelzést szükségesnek tartják. Korábban a Főépítészi Kollégium is felvetette ezt véleményezésében. Jelen javaslat több szempontot érvényesítene, a bürokráciacsökkentés elve és gyakorlata megmarad.

I. A javasolt folyamat (eljárásrend) a következő:

Egyszerű bejelentési eljárások esetében közvetlenül az ÉTDR-re is kerüljön fel a terv (ne csak az e-naplóba). Építtető/tervező dönthetné el ennek tartalmát (az előírt kiviteli terv teljes tartalommal, vagy a településképi követelmények elbírálását lehetővé tevő minimális tervi tartalom (földszinti alaprajz, helyszínrajz utcakép utcai homlokzat – vázlattervi szinten). Ha nincs visszajelzés, előbbi esetben 15 nap múlva az építés megkezdhető, utóbbi esetben a kiviteli terv véglegesíthető, a szakági tervekkel együtt.

Az építési hatóság szerepe, hogy 15 nap alatt ellenőrzi a beépítéssel kapcsolatos OTÉK és HÉSZ előírások teljesülését (csak ezeket) a helyszínrajz és alaprajz(ok) alapján.

Polgármester/főépítész szerepe, hogy – amennyiben helyi rendelet ezt előírja - ellenőrzi a TAK-ra és helyi rendeletre alapozva a településképi követelmények teljesülését a helyszínrajz, utcakép, utcai homlokzat (csak ezek) alapján.

Amennyiben 15 napon belül sem az építési hatóságtól, sem a polgármestertől /főépítésztől nem kap tiltó/korrigálási felhívást tartalmazó értesítést, a kivitelezés/ vagy a kiviteli tervek készítése megkezdhető.

Tiltás/korrigálási felhívás visszajelzés esetén a korrekció újabb bejelentési eljárás következhet, újabb 15 napos határidővel.


II. A fentiek jogrendbe illesztésével a Minisztérium elérné azt, hogy

  • kivédi azt a bírálatot, mely szerint a jelenlegi szabályozás kiszolgálja azt a megbízói/ építész réteget, amely rétegnek a kontroll nélküliség nagyon is megfelel,
  • az építéshatósági visszajelzéssel sokkal kockázatmentesebb az építés, mind a tervező, mind az építtető számára,
  • ahol ez fontos, a konzultáció eredménye megjelenik, ill. a településképi szempontú kontroll érvényesül, ez garantálja a TAK-ban, és a településképi helyi rendeletben foglaltak érvényesülését,
  • a társadalom felé semmi nem változik, a bürokráciacsökkentés elve és gyakorlata – ebben a 15 napos határidő változatlanul – megmaradnak,
  • a fenti feltételekkel szakmailag nem kifogásolható a bejelentési eljárás körének további bővítése, ennek ésszerű határát érdemes átgondolni.


III. Konkrét javaslatok a javasolt szisztéma érvényesüléséhez

A helyi közösségre kellene bízni, hogy - a helyi rendelet útján - kiterjeszti-e az a településképi véleményezést vagy bejelentést az egyszerű bejelentési eljárás eseteire is. Gondolva a kisvárosok történeti városrészeire, ahol jellemző az alacsony intenzitású beépítés, ahol fontos a szakmai kontroll. A tapasztalat ugyanis az, hogy nem elégséges a TAK mintakönyvben megjelenített elemi illeszkedési feltételek - tetőidom vagy a beépítési mód - teljesülése a harmonikus településkép eléréséhez.

A leírtak szerinti hatósági visszajelzés jogrendbe illesztéséhez a kulturális örökség védelméről szóló tv. végrehajtási rendelete szolgáltat mintát. Ez az egyértelmű hatósági magatartás rengeteg problémát kiváltana - a jogkövető magatartás elvárása nem elégséges, mert a tévedés kockázatával lehet a helyi és országos jogi dzsungelben eligazodni, az ellentmondó szabályokat értelmezni. "53. § (1) A hatóság a) a védett műemléki értéket érintően a bejelentést jogszerű hallgatással tudomásul veheti, vagy jogszabálysértés esetén a tudomásulvételt megtagadja, és a tervezett tevékenység elvégzését vagy a kialakult szabálytalan állapot fennmaradását hivatalból megtiltja."  Az ilyen jellegű visszajelzéssel a jelenleg érvényes 15 napos határidő nem változna, a bürokráciacsökkentés elve továbbra is érvényesülne.

Rövid távon fel kell állítani a járási főépítészi hálózatot, amelyben a járási főépítész – állami finanszírozással - tervtanácsot működtet. De lehetne utóbbi a megyei önkormányzati főépítészhez vagy a megyei építész kamarához - is - köthető, mint ahogy volt ilyen lehetőség a jogrendben. Ennek révén tudnák érvényesíteni a TAK-ban és helyi településképi rendeletben foglaltakat azok a települési önkormányzatok, amelyek nem tudnak helyben főépítészt/tervtanácsot alkalmazni - illetve nem is lenne racionális.

Távlatosan javasolt, hogy a főépítészt/tervtanácsot helyi szakmai közösség válassza meg - erre tudomásom szerint vannak példák az EU-ban -, illetve ajánlja. Pl. a területi építészkamarák taggyűlése lehetne ez a fórum, a Kamtv. módosításával. Ez szakmai legitimációt és kontrollt is jelentene egyben, kivédené és kezelhetővé tenné egyes települési főépítészekkel/tartanácsokkal kapcsolatos jogos bírálatokat.

Kérdésem tehát, hogy van-e akadálya az eljárásrendre vonatkozó és konkrét javaslataim érvényesülésének? Ha igen, mik az ellenérvek?

javaslattevő:
Nagy Imre
építészmérnök, vezető településtervező, a MÉK tagja


fotó: Pánczél Petra (zalamedia.hu)

 

 

 

Vélemények (2)
reliefplan
2017.05.29.
18:02

Vegyük észre, az utcaképi terv felesleges követelmény jelenleg a MÉK szabályzatban (mármint az egyszerűsített bejelentési eljárások kiviteli tervi követelményei között, mint olvasható a Ryhe által beillesztett linken). Megnéztem, a Küldöttgyűlés általi szabályzat módosítást követően is ez a helyzet. Ez olyan önellentmondás, ami markánsan jelzi a problémát. Mert hisz ki néz(het)i meg - mármint tartalmilag - az utcaképi tervet? Az I. fok legfeljebb csak kipipálhatja, hogy megvan. A kivitelezőnek indiferens, az építésfelügyeletnek is. A főépítészi/tervtanácsi véleményezés lehetőségét - ami miatt (tényleg) lenne értelme az utcaképi tervnek - maga a településképi törvény zárja ki(!). Úgy tűnik, hogy a szakma elég nagy részének nagyon is jó ez így. 

Az épített környezetünknek nem biztos.

Ez fog történni szerte-szana:  Építész konzultál a polgármesterrel; ő mondja, mi a szép, mutatja, mi a jó a TAK alapján, és idézi a helyi rendeletet: illeszkedjen. Rendben. Megrajzolás ahogy kell, Befektető instruálása szerint; jogkövetően kiviteli terv föltöltés, akármilyen homlokzati tervvel, bármilyen utcaképi tervvel együtt (nem megkérdőjelezve létjogosultságát, tökmindegy milyen, úgyse bírálhatja senki, hurrá). Ha netán (nem lesz ilyen, de ha mégis) megkérdőjelezné a polgármester, miután látja végre mi lett tervezve, amikor felépül, kibővül, átépül a ház, mondván h ez őszerinte nem szép, nem illeszkedik, rögtön kész lehet a teljesen indokolt ellenvélemény: SZERINTÜNK PEDIG DE IGEN. 

(mellesleg még érdemi választ nem kaptam a minisztériumunktól, csak egy befogadó levelet - NI)

Hartmann György Sándor
2017.05.19.
20:59

Kedves Miklós!

Először: a figyelmedbe ajánlanám:

Új szabályok a 300 m2 alatti lakóépületek egyszerű bejelentésénél

A parlament 2016 április 26-án délelőtt megszavazta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény újabb módosítását!

2015 decemberében kivételes eljárásban néhány nap alatt kidolgozott és elfogadott jogszabályok jelentek meg a 300 m2 alatti lakóépületek ügyében, amelyek megalkotásába, véleményezésébe a Magyar Építész Kamara nem került bevonásra a jogalkotók által. 2016 januárjának első napjaiban a MÉK értékelte a hatályba lépett törvényt és kormányrendeletet, és ennek eredményeképp tiltakozott, egyeztetést kezdeményezett, és nyilatkozatokba foglalva is kifejtette szakmai véleményét.  A szakmai felügyeletet ellátó helyettes-államtitkársággal és annak feletteseivel 3,5 hónapja folytatott kitartó tárgyalások eredményeként a Magyar Építész Kamara jelentős sikert ért el a ma elfogadott törvénymódosításnál. A területi kamarák és más szakmai szervezetek tájékoztatása és véleményének megismerése mellett, azokkal összhangban konzekvensen képviselte szakmai álláspontját az alapvető kormányzati döntések adta keretek között.

Jelen módosítás összességében helyreállítja a jogbiztonságot, szakmai téren a rendet, a tervezés-kivitelezés-ellenőrzés szakszerűségének kereteit.

A témával összefüggő építész kamarai ajánlások, szabályzatok, előadások és szakmai továbbképzések  megjelenése, szervezése a végrehajtási kormányrendeletek módosítását és hatályba lépését követően várhatók.

Budapest, 2016. április 26. Hajnóczi Péter elnök

Másodszor: ma már ugyan ez vonatkozik a magánépíttető (egy tulajdonos) által a 300 m2-nél nagyobb lakóépületre is.

Harmadszor: a legnagyobb buktató az, hogy az építész (bár azt hiszi magáról, hogy ő fújja a passzát szelet) nem merte felvállalni azt, hogy ezekben az esetekben csak rajta keresztül (és teljes felelősséggel) lehessen elkészítetni az összes, engedélyezési és kivitelei tervet, azaz vállalja be a „generáltervező szerepet. (Ha már az a lózungja, hogy az építész a megrendelő lelki szemétládája és mindenkit ki kell irtani a szakmából, aki közéjük áll.) Magyarul, ő tudja és biztosítja az összes szükséges tervet, koordinálja a szükséges altervezőket, stb., és biztosítja az összes szükséges tervet, és azoknak a jogszabályi megfelelését. (És az „építészeti minőségről ne is beszéljünk”! Bár ezt az utóbbit belegyömöszölték a jog alá, de nincs a világon egytelen jogász sem, aki meg tudná mondani, hogy ez mit is jelent valójában. Az MMK-ról, a MÉSZ-ről, és a MÉK-ről pedig ne is beszéjünk. )

Negyedszer: éppen most terjeszti elő a MÉK a közgyűlésére a tervek tartalmi követelményeit, többek között: http://mek.hu/media/files/2017/kuldottgyules/16_Az_egyszeru_bejelenteshez_kotott_epitesi_tevekenyseghez_szukseges_kivitelezesi_tervdokumentacio_tartalmi_kovetelmenyei_korrektura_vegleges.pdf

de egy fél mozdulatot sem tesz azért, hogy javítson a rendeleti anomáliákon.

Valahol már leírtam, sanghaji táncosnő volt annak a nagynénje, aki egy „rendszertervből” költségvetést tud készíteni. (Lehet, hogy az építészek képzettebbek és 200-as, 100-as tervből már (mint a bűvész a kalapjából) elő tudnak varázsolni egy becsületes költségvetést.

Ötödször: éppen a MÉK ellenállásán bukott meg, hogy a 300 m2-nél nagyobb lakóépületek kapcsán a jogszabályi anomáliák megszűnjenek.

Ryhe

Ui. Ez év október 15-ig el kell készíteni az önkormányzatoknak A településképi arculati kézikönyveit. Ha nem készül el, akkor buktak mindent!  Igaz, ehhez Jánosom először pénzt is ígért az önkormányzatoknak, de úgy hírlik, hogy pénz az ablakban!

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk