/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Közélet, hírek

Elhunyt a bostoni városháza társtervezője

1/3

A bostoni városháza az építés idején, 1968 körül. Forrás: Boston Redevelopment Authority (c) City of Boston, via Wikimedia Commons

?>
A bostoni városháza az építés idején, 1968 körül. Forrás: Boston Redevelopment Authority (c) City of Boston, via Wikimedia Commons
?>
A bostoni városháza 1968 körül. Forrás: Boston Redevelopment Authority (c) City of Boston, via Wikimedia Commons
?>
A bostoni városháza 2019-ben. Fotó: NewtonCourt, via Wikimedia Commons
1/3

A bostoni városháza az építés idején, 1968 körül. Forrás: Boston Redevelopment Authority (c) City of Boston, via Wikimedia Commons

Elhunyt a bostoni városháza társtervezője
Közélet, hírek

Elhunyt a bostoni városháza társtervezője

2020.04.01. 14:44

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Boston, Amerikai Egyesült Államok

Építészek, alkotók:
Michael McKinnell

2020. március 27-én elhunyt Noel Michael McKinnell brit-amerikai építész, a Kallmann McKinnell & Wood Építésziroda alapítója, a brutalizmus legfontosabb emlékei közé sorolt bostoni városháza társtervezője. A 84 éves korában elhunyt építész halálát a COVID-19-fertőzés következtében kialakult tüdőgyulladás okozta. 

Noel Michael McKinnell Nagy-Britanniában született, és építészeti alapképzését a manchesteri egyetemen végezte. Fulbright-ösztöndíjjal jutott el az Egyesült Államokba, mesterdiplomát már a Columbia University-n kapott 1960-ban. Itt, az egyetemen találkozott a német származású Gerhard Kallmann építésszel, aki hamar mentorává vált. 

A bostoni városháza az építés idején, 1968 körül. Forrás: Boston Redevelopment Authority (c) City of Boston, via Wikimedia Commons
1/3
A bostoni városháza az építés idején, 1968 körül. Forrás: Boston Redevelopment Authority (c) City of Boston, via Wikimedia Commons

Első együttműködésük egy pályázati terv volt a Boston által meghirdetett nyilvános versenyre, a helyi városháza megtervezésére – tervük több mint 250 induló közül nyerte el az első helyezést. A terv és a megvalósult épület paradox módon McKinnell és Kallmann mai napig legismertebb munkája lett. A bostoni városháza, amely 2019-ben lett fél évszázados, a 20. század leginkább ikonikus és legvitatottabb épületeinek egyike, a nemzetközi brutalizmus sokat idézett csúcsműve. A megnyitást követően a New York Times építészetkritikusa, Ada Louise Huxtable ezt írta róla: „Boston azzal a tudattal ünnepelhet, hogy egy igazán elsőrangú középületet produkált abban a korban, amely erényként fogadja el az olcsóságot a minőség előtt. (…) Ez az épület ennek a pillanatnak, ennek a kornak a terméke. Kemény, összetett épület egy kemény, összetett korban, a méltóság, a humanizmus és az erő strukturális kifejezése."

A bostoni városháza 2019-ben. Fotó: NewtonCourt, via Wikimedia Commons
3/3
A bostoni városháza 2019-ben. Fotó: NewtonCourt, via Wikimedia Commons

McKinnell és Kallmann a pályázati sikert követően alapítottak saját irodát, amely a mai napig működik. Henry A. Wood 1965-ben csatlakozott az alapítókhoz, az iroda ekkor kapta a máig használt Kallmann McKinnell & Wood nevet. Korai munkáikra a bostoni városházához hasonló, erőteljesen geometrikus formák, előregyártott betonelemek használata volt a jellemző, de később posztmodern irányba mozdultak el. Fontosabb munkáik közé tartozik a Blanton Museum of Art, a University of Massachusetts Boston campusa, valamint az American Academy of Arts and Sciences székháza Cambridge-ben. A kezdeti siker dacára a Kallmann McKinnell & Wood nem nőtt nemzetközi céggé; a mai napig elsősorban Bostonban és környékén dolgoznak, elsősorban a középületek szektorában. 
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk