Közélet, hírek

Bontják Ferencz István újpesti művelődési házát

1/21

Helyszínrajz. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

?>
Helyszínrajz. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Földszinti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6
?>
Emeleti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6
?>
Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az udvart körülölelő szárnyak a környező beépítésben. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
A moziból átépített kulturális központ, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
A kulturális központ az utcai szárnyépület felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az egyik udvari szárny; a földszinten eredetileg üzlethelyiségek, az emeleten próbatermek, csoportszobák helyezkedtek el. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Nagyterem, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
1/21

Helyszínrajz. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Bontják Ferencz István újpesti művelődési házát
Közélet, hírek

Bontják Ferencz István újpesti művelődési házát

2020.08.12. 15:05

A Kossuth-díjas építész talán legfontosabb budapesti épülete tűnik el. Az egykori Ady Endre Művelődési Központ az új, vásárcsarnokkal kombinált rendezvényközpont elkészültével vált feleslegessé, de megmenekülésére 2019 végén felcsillant a remény, amikor az önkormány bejelentette: megpróbálják visszavásárolni. Nem sikerült. A napokban elindult a bontás. 

Egyelőre nem tudni, mi készül a Tavasz utca 4. alatt álló egykori Ady Endre Művelődési Központ helyén. A tulajdonos-beruházó Maximal Építő Kft. elsősorban lakásépítéssel foglalkozik, mint ezt honlapjuk, a www.minosegiotthonok.hu is tanúsítja. A cég képviselője július 30-án az Építészfórum érdeklődésére csak röviden reagált; eszerint a területtel kapcsolatos tervek kidolgozása folyamatban van. 

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
13/21
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

 

Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy a teljes épületet bontásra ítélték-e. Ez azonban valószínűsíthető, hiszen azzal párhuzamosan, hogy 2018 őszén nyilvános pályázatot írtak ki a 6605 négyzetméteres terület értékesítésére, az önkormányzat kezdeményezte az intézményi besorolás megváltoztatását vegyes övezetté – ami ipari, kereskedelmi vagy lakócélú létesítmények építését is lehetővé teszi. Mint az Átlátszó cikkéből kiderül, a folyamatban levő átminősítésről csak a nettó százezer forintért megvásárolható pályázati dokumentációból lehetett értesülni, a felhívásból nem – ezért sem meglepő, hogy csak egyetlen ajánlattevő volt a pályázaton. Az ügyben 2019 szeptemberében hűtlen kezelés vádjával feljelentést tettek, ezt azonban később a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) elutasította.

Kérdéseinkkel, többek közt a 2019 novemberében bejelentett visszavásárlási szándékkal kapcsolatban július 29. óta többször megkerestük az újpesti önkormányzatot is, és ide irányított minket Mártonffy István újpesti főépítész is. Ismételt érdeklődésünkre augusztus 11-én érkezett válasz; az önkormányzattól kapott előterjesztésből, illetve jegyzőkönyvi kivonatból kiderül, hogy a Maximal Építő Kft. a korábbi vételárnak megfelelő 500 millió forint mellett a beruházásra felvett 250 millió forintos bankkölcsön átvállalását is feltételül szabta az adásvételhez. Az önkormányzat zsebét terhelte volna emellett a félmilliárdos vételár 27%-os áfája is. Ennek fényében március 12-én a IV. kerületi Önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága úgy döntött: nem javasolja a terület visszavásárlását. Arra a kérdésünkre: van-e a kerületi önkormányzatnak tudomása, információja arról, mit tervez a tulajdonos a területtel, Újpestről sem kaptunk választ.

A Maximal Építő Kft. immár a terület birtokosaként 2020 márciusában bontási engedélyt kapott a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályától. A hetekben megindultak a bontások; mint fotóink tanúsítják, elsőként a nyílászárók és a beépített mobíliák eltávolításával. Úgy tűnik, ezzel az Ady Endre Művelődési Központ három és fél évtized után története lezárul. 

Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
4/21
Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
6/21
Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A 3700 négyzetméteres Ady Endre Művelődési Központ az 1980-as évek egyedülálló építészeti emléke. A fiatal tervező, Ferencz István a Miskolcon működő ÉSZAKTERV munkatársaként kapta a fővárosi megbízást egy zártkörű pályázatot követően (a részvételre Cságoly Ferencet, illetve a KÖZTI-t hívták még meg, de utóbbi nem adott be tervet). A kollektíva leginkább a közös gondolkodási módot jól jelképező miskolci Kollektív Házzal írta be magát a köztudatba, de komoly nemzetközi sikerekkel is dicsekedhettek. Ferencz István Bodonyi Csabával és Sári Istvánnal közösen díjat nyert 1981-ben a Varsói Konfrontációk nemzetközi városépítészeti pályázatán; koncepciójuk a Varsó mellett Góra Kalwaria fejlesztését a kívülről ráerőltetett, megalomán beavatkozások helyett kis lépésekben, a helyi igényeket figyelembe véve képzelte el. 

„A pályázatra való készüléskor tapasztaltuk, hogy Újpesten máig élnek a munkásművelődés hagyományos formái. Külön megkapott minket azoknak a kis tereknek, parkoknak a hangulata, élete, melyek Újpest külső részein megmaradtak. Jó időben a környéken lakók szabad idejüket, délutánjaikat ott töltik sakkozással, kártyázással, beszélgetéssel. Sajnos, az átépülő Újpesten egyre fogynak ezek a meghitt terek, zugok; talán ez is közrejátszott abbam, hogy az új művelődési központ mellé hasonló jellegű teret szántam" Ferencz István, 1986

Az 1983-1984 között tervezett, majd 1985-1986 között megépült Ady Endre Művelődési Központ ennek a gondolkodásmódnak a fontos emléke. Újpest történeti, kisvárosias beépítésének és az újabb, házgyári tömbökkel benépesült területnek a határán Ferencz sajátos, magába forduló, a történeti léptéket megidéző épületet hozott létre, az itt álló korábbi moziépület tömbjének felhasználásával. 

Ezt a minőséget emeli ki az épület kapcsán Branczik Márta, a Kiscelli Múzeum művészettörténész-főmuzeológusa, a Virtuális leletmentés program vezetője is. „Az épület mellett a telepítés nagyon érdekes: ahogy az építész a tervezés, telepítés során a terület – az újpesti munkásművelődés – hagyományait és a kortárs művelődési intézmények lehetőségeit egyformán figyelembe veszi. »A külső térfalak belül teremtettek utcát, mert kívül erre nem volt remény« – írja maga Ferencz István a házról. Sőt ezen túl számol a jövőben az épület mellé kerülő kereskedelmi funkciókkal is, pontosan érezve, hogy a házon kívüli változások visszahatnak az épületre. Ez már nem a hetvenes évek késő modern gondolkodása, hanem annál sokkal komplexebb felfogás, mind az építészet, mind a művelődés-koncepció szempontjából." 

Bár az eredeti elképzelés nem minden részletében valósult meg, a létrejött, kívülről felmagasított földhányásokkal védett, kissé kolostorszerű tér valódi közösségi helyszínné vált a kerület lakói számára. „Különösen tetszik Ferencz Istvánnak az a mondata a Magyar Építőművészetben megjelent, Ferkai Andrásnak és Vargha Mihálynak adott interjúban, amiben a kortárs művelődési házakra utal: »...szerettem volna elkerülni azt az eddigi művelődésiház-élményemet, hogy a belgaüveges főbejáratnál megkérdezik a karszalagos rendezők: minek jöttem.« Ez a mondat jól kifejezi, hogy elegáns, feszengős kultúrpalota helyett a napi szabadidő értelmes eltöltésének tereit akarta létrehozni" – jellemzi az építész szándékát a művészettörténész. 

Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
10/21
Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
11/21
Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A jól átgondolt telepítés és funkciószervezés mellett az épülettömb további érdekességét jelentik a geometrikus posztmodern részletek, például a kulturális központ utcai tömbjének hajóorr-szerű kialakítása, vagy a változatos nyílászáró-formákból kialakított, beszédes homlokzatszakaszok. A belső tereket eredetileg még színesebb és változatosabb módon alakították, ezek azonban az elmúlt évtizedekben fokozatosan elkoptak. 

Az idővel egyre lepusztultabb épület az új kerületi kulturális központ és vásárcsarnok 2018-as átadásával vált redundánssá. Veszélyeztetett épületként bekerült a 2021-es Velencei Építészeti Biennále Magyar pavilonjának projektje, az Othernity koncepciójába is; mint ilyet, az Építészfórumon is bemutattuk a Lechner Tudásközponttal együttműködésben írt sorozatban. És bár még csak egy éve derült ki az itt szereplő 12 épület mibenléte, a Teherelosztót követően immár ez a második, amelynél megindult a bontás. 

 

Kovács Dániel
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk