Helyek/Infrastruktúra

Bikás park: a legvilágosabb

1/20

fotó: Bujnovszky Tamás

?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
1/20

fotó: Bujnovszky Tamás

Bikás park: a legvilágosabb
Helyek/Infrastruktúra

Bikás park: a legvilágosabb

2014.07.03. 12:14

Projektinfó

Bikás park

URL:
PALATIUM Stúdió

Tervezés éve:
2004

Építés éve:
2014

Stáblista

megbízó: BKV Zrt. DBR Metró Projektigazgatóság
lebonyolító: EUROMETRO Kft., BKK Közút ZRt.
generáltervező: FŐMTERV – PALATIUM – UVATERV Konzorciumépítész generáltervezés: PALATIUM M4 Projekt Kft.
építész tervezők: PALATIUM Stúdió Kft.: Erő Zoltán, Brückner Dóra, Antal Máté, Fábry Katalin, Kosztolányi Zsolt, Varga Péter István DLA

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A nemrég átadott 4-es metróvonal állomásain a korábbiaknál lényegesen nagyvonalúbban kezelték a teret. Közülük a Bikás park, jellegzetes üvegburájának hála, a felszínről nagy mennyiségű természetes fényt kap, ami a mélyben húzódó állomást meglepően nyitottá teszi. Bán Dávid írása.

Elhagyva a Gazdagrét és Budaörs felé a jövőben tovább folytatható vonal jelenlegi végállomást – a Kelenföld vasútállomást, majd a kocsiszínhez vezető üzemi vágányok becsatlakozását –, a vonal első budai megállója a Bikás park. Az állomás a Kelenföldi lakótelep tömbjei közti nagy zöld térség – egyben közkedvelt találkozóhely, illetve sport- és szabadidőközpont – sarkában helyezkedik el. A park nevét a népnyelv segítségével, az ott található három zord tekintetű, veszedelmes szarvú bikaszoborról kapta. A metróépítéssel egy időben maga a park is megújult, rendezettebb, vonzóbb külsőt kapott.

A tervekben még Tétényi út néven szereplő állomás esetében sikerült megvalósítani a vonal körül tevékenykedő építészek álmát, hogy amennyire lehet, minél több természetes fény jusson le a peronokhoz. A 14 méteres mélységben elhelyezkedő állomás nagy része fölé a Duna parti Bálna üvegtetejére emlékeztető, hasonló statikai megoldást követő, aszimmetrikus üvegkupola került. Az üveg mint jellegzetes elem belső térelválasztóként a vágányok felett is visszaköszön, felületét alig észrevehető természeti motívumok – növények, termések kirajzolt sziluettjei – díszítik, amelyek az állomás különböző részeiben elbújva időnként meglepik az utazót. Sötétedéskor az üvegbura a peronszintről kap színes megvilágítást, így míg nappal befogadja, este kiadja magából a fényt az állomás, ami ezzel egyfajta kettős szerepbe helyezkedik.

fotó: Bujnovszky Tamás
4/20
fotó: Bujnovszky Tamás

A kupola alatti világot, az egész vonalon visszaköszönő látszóbeton uralja. Akárcsak Kelenföldön, az eredeti tervekhez képes itt is lényegesen visszafogottabbra, jóformán teljesen monokrómra sikerült a pályák mögötti falfelület kiképzése. Ezt a felületet a fények játéka töri meg, a felülről érkező természetes napfény megfelelő szögben bevilágítva a falra vetíti a peron fölötti üvegfelület ábráit. Sötétedéskor pedig a megvilágítás színei vetülnek a világosszürke felületre, a reflektorok egymással keresztbe világítva szinte rajzolnak az állomás falsíkjaira, ezzel téve változatossá a vizuális világot. Viszont a vonal összes állomásához hasonlóan a Bikás parknál is hiányoznak a kiképzett plakáthelyek. A reklámkoncepció szerint nagyméretű digitális kijelzők kerülnének a vágányok mellé – remélhetőleg így is lesz és nem utólag odabarkácsolt hirdetési felületeket láthatunk majd. A reklám visszafogott kezelése a vonal összes többi állomásán is megfigyelhető, ami kétségtelen segít egységben tartani a kialakított tereket, vizuális megjelenést. Néhány beltéri, belülről megvilágított hirdetőtábla már a helypén van, , illetve az előjelzések szerint a jövőben kerülnek elhelyezésre a forgalmasabb megállók előterében, vagy még inkább azon kívül, így a Kelenföld vasútállomás aluljáró szintjén. 

fotó: Bujnovszky Tamás
8/20
fotó: Bujnovszky Tamás

Az állomások előterében, előrevetítve a BKK jegyeladási stratégiáját, a hagyományos árusítóhelyek megszűnését, a funkció teljes automatizálását, csak automata jegyvásárlási lehetőséget találunk, nem találunk ügyeleti személyzetet sem. Maga az ellenőrzés az elektronikus jegyrendszer kiépítéséig hagyományosan megmaradt a biztonsági őrök feladatának, utána a vonal teljes mértékben automatizálva fog működni, a beléptetéstől kezdve a szerelvények irányításáig. Az előcsarnokban jól integrált automaták sorát építették be, a BKK új multifunkcionális jegy- és bérletkiadója mellett már tervezéskor helyet kaptak más elárusító egységek (üdítő-, édesség- stb. automaták) is.

A Bikás park dobozszerűen kialakított állomásának középperonja szellős, tere nagyvonalú, a nagy belmagasság és az egyben meghagyott tér miatt a szerelvények hangja is eltompul. Nagyjából középen, az üvegkupola alatt indul a mozgólépcső a felszínre, a liftek a peron szélén helyezkednek el. A jól megtervezett fényviszonyok miatt az állomás alacsonyabb belmagasságú nyugati vége sem marad sötét, nyomott. A megállók többségéhez hasonlóan a 80 méter hosszú peron középtengelyére fűzték fel az ülőhelyeket, amelyeket egyedien színezett üvegtextil falak választanak el. A különböző információs térképek mellett a szelektív hulladékgyűjtők is ebben a síkban találhatók, a tűzbiztonsági berendezéseket és a segélyhívót a mozgólépcső alá rejtették. A felszínről leérkező utast – szintén a többi állomáshoz hasonlóan – a vonalra tervezett információs oszlop várja, tetején órával.

A metró egyetlen bejárata az igen elhanyagolt állapotú piac és szolgáltató központ oldalába került, pár méterre a buszmegállóktól, illetve az Etele út–Tétényi út kereszteződésétől. A korábban névadó Kelenföld városközpont időszerű megújulását a metróvonal vonzereje által idecsábított befektetők bevonásával reméli megoldani a városvezetés.

fotó: Bujnovszky Tamás
13/20
fotó: Bujnovszky Tamás

A kicsit félreeső állomás kapcsolata a jelenlegi – és a feltételezhetően idővel megújuló – térséggel egyelőre laza. Valódi fejlesztési lehetőséget kínál a „kelenföldi városközpont" avult együttese, melynek helyére nagyszabású multifunkcionális együttes tervei is készültek, amellyel az állomás a felszín alatt is összekapcsolható lenne. Egyelőre azonban a csomópont felől kissé esetleges helyen érhető el a bejárati épület, amely egy letisztult, a földből előtüremkedő, ferde tetősíkkal fedett, növényi mintás szálcement lapokkal burkolt lejáró. A felszínen nincs kapcsolatban az üvegkupolával, amely igazából csak a liftek kiinduló állomása – talán nem túl szerencsés, hogy nem ide került a főbejárat. A tervezők törekedtek arra, hogy a parkból csak a legszükségesebb területet szakítsák ki a metróállomás felszíni műtárgyai, de a térség átalakulása esetén az előcsarnok szintjéből újabb irányokba aluljárók nyithatók, a felszíni kapcsolatok fejleszthetők. Noha a felszínen még eléggé hiányos a metróra utaló információs eszközök kihelyezése, a Bikás park üvegbálnája jellegzetes, kiemelkedő, és mindenképpen feltűnő térelemmé vált.

Következő állomás: Újbuda központ…

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk