Nézőpontok/Kritika

Berlini képeslapok a továbbépítésről

1/1

?>
1/1

Berlini képeslapok a továbbépítésről
Nézőpontok/Kritika

Berlini képeslapok a továbbépítésről

2018.09.11. 09:25

Továbbépítés és újrahasznosítás – ez volt a tavalyi év tematikus mottója a Műegyetem Építőművészeti Doktori Iskolájában. Ehhez helyszínt, kiindulási pontot az állandó mozgásban lévő Berlin adott. Az elkövetkezendő napokban 11 írás képeslapként villant majd fel helyszíneket és témákat a város átváltozásaiból. 

Továbbépítés és újrahasznosítás – ez volt a tavalyi év tematikus mottója a Műegyetem Építőművészeti Doktori Iskolájában. Kevés megfelelőbb helyszínt lehetett volna találni ehhez a témához az éves kirándulás helyszínéül, mint Berlin, ahol az egyesülés után és folytán szinte az egész város mozgásba jött a topográfiától kezdve a városi szövet átalakításán át az építészeti projektekig. Nem is lehet olyan helyszínt találni, amelynél ne rétegződnének egymásra a múlt korszakainak beavatkozásai és a hozzájuk kapcsolódó események, jelentések és értelmezések. A továbbépítés kifejezésbe belehalljuk a folytonosságot, a folytatást. Berlinben azonban a törések, traumák, illetve az évtizedeken át tartó kettéosztottság folytán inkább át-, újra- és újjáépítésről beszélhetünk, amelynek célja a folytonosság helyreállítása. Az azonban, hogy miben is állhat ez a folytonosság, milyen hagyományokhoz lehet visszakapcsolódni, s ebből milyen szabályozás, építészeti és városépítészeti elvek következnek, heves viták tárgya volt és maradt mindmáig. Ez nemcsak a megoldandó problémák sokaságából, illetve abból következik, hogy a városépítés léptéke szerint évtizedes távlatokat igényel, hanem az élénk, a város és az építészeti kérdések iránt érdeklődő városi közvélemény reakcióiból is.

A kirándulást megelőző félévben a Berlin átváltozásai c. tárgy keretében áttekintettük Berlin építészetének és városépítészetének néhány fontos témáját. A kurzus és a kirándulás alapján arra kértem a résztvevőket, hogy a továbbépítés mottónak megfelelőn válasszanak ki egy számukra jellegzetes, illetve emlékezetes helyszínt, s adjanak róla rövid formában tárgyszerű és személyes összefoglalást. Az elkészült tizenegy írás képeslapszerűen villant fel néhány helyszínt és témát a sok közül. Ezeket a publikáció szempontjából – némileg önkényesen – három csoportba soroltam. Az első az emlékezés és megbékélés témájával kapcsolatban négy szöveget tartalmaz, a második az átépítés változataiból mutat be hármat, míg a harmadik a városi hálózatok, mobilitás néhány érdekes helyszínébe ad betekintést. Az írásokat kép-, illetve illusztrációs anyag kíséri, a fotók többnyire a kirándulás során készültek. A főoldalon rövid ízelítő olvasható, a teljes szövegek pedig pdf formában elérhetők.

Az „Emlékezés és megbékélés?" című részben tehát négy írás kapott helyet. Az első arról a Karl Friedrich Schinkel által eleve emlékhelynek is tervezett őrségi épületről (Neue Wache) szól, amelyet még a Weimari Köztársaság idejében az első világháború kataklizmájára és áldozataira emlékeztető kultikus hellyé alakítottak. Ezt a nemzeti szocialisták, majd a második világháború után az NDK különbözőképpen értelmezték, illetve az NDK-ban át is építették. 1989 után a politika, Helmut Kohl kancellár valamennyi áldozatra emlékezetető központi emlékhellyé szerette volna alakítani, ami a tettesek és áldozatok egybemosása miatt heves vitákat váltott ki. A második világháború után évtizedekig romos állapotban hagyott Neues Museum nagy szakmai visszhangot kiváltó helyreállítása az épülettel együtt a múzeum mint intézmény egy jellegzetes mintáját és egy kulturális korszakot is az emlékezés tárgyává, mintegy ezek emlékművévé avatta. A Fal központi emlékhelyén, a Bernauer Strassén álló Megbékélés kápolnája örökölte a nevét, hiszen helyén a 19. század végén emelt Megbékélés temploma állt, amely azonban maga is a Fal áldozatává vált. Minthogy épp a halálsávba esett, először használaton kívül került, majd a '80-as évek közepén felrobbantották. 1989-90-ben épp az emlékeztetés céljával és megbékélés reményében mentett meg a Fal által kettészakított gyülekezet lelkésze egy szakaszt az akkor még álló Falból, amely a központi emlékhely kiinduló pontja lett. Az egykori templom helyén emelt kápolna nemcsak funkciójában, hanem anyagában és az elkészítés módjában is hordozza a hely emlékezetét. (Juhász Ágnes)

Hogy az emlékhelyek és emlékművek hogyan segítik a múlt feldolgozását, s mennyiben képesek előmozdítani a megbékélést, ma szintén vitatott kérdéssé vált, amint erről az emlékezet kultúrájának neves kutatója, Aleida Assmann magyarra is lefordított könyve, a Rossz közérzet az emlékezetkultúrában is tanúskodik. Az emlékezés nem lezárt, „elintézhető" folyamat, hanem újra meg újra a generációk és az egyes emberek részvételét és erőfeszítését igényli – ekként jelenbeli és a jövőre is kiható cselekvés. A Fal ugyan lassan valóban történelmi emlékké válik, de az általa is előidézett megosztottság a keletiek és nyugatiak között továbbra is fennáll. A megbékélést egy közös tanulás folyamataként és jövőbe vetített programként fogalmazza meg a nemrég az Állami Operaház raktárának egyik szekciójában kialakított Barenboim/Said Zeneakadémia és a Boulez hangversenyterem. A világhírű zongoraművész és karmester, Daniel Barenboim és a 2003-ban elhunyt barátja, a neves irodalomtudós Edward W. Said úgy vélték, hogy a zene közege alkalmas lehet a népek és kultúrák közötti párbeszéd és megértés előmozdítására. Ennek jegyében hozták létre 1999-ben palesztin és izraeli zenészekből a West-Eastern Divan Orchestrát, s ennek folytatásaként fogható fel az Akadémia megalapítása. Zeneszerzői munkásságán túl karmesterként a zene intenzív, sokféle közvetítése határozta meg Pierre Boulez munkásságát, akivel Barenboim évtizedeken át szoros szakmai és emberi kapcsolatot ápolt. Az ő tiszteletére, majd – miután elkészültét már nem élte meg – az emlékére készült el a Frank Gehry által tervezett Boulez hangversenyterem, amely az előadóktól és a befogadóktól is a szokásos előadói formákhoz képest innovatív közlésmódot, illetve intenzív figyelmet, erőfeszítést igényel. Az egész személyiséget fejlesztő célkitűzéseknek felel meg az akadémia zenei képzése is, amely a magas szintű hangszeres képzés mellett jelentős hangsúlyt fektet a humán diszciplinákban (zenetörténet, kultúrtörténet, filozófia) való jártasság elsajátítására is.

Az első blokk szerzői:

Melléklet: a berlini kirándulás során felkeresett helyszínek, lista és térkép. Készítette: Anschau Péter.

Kerékgyártó Béla

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk