Közélet, hírek

Bardóczi Sándor a főváros főtájépítészi pozíciójának várományosa

1/6

A közvéleménykutatások alapján valami ilyesmit látnának szívesebben a budapestiek a Néprajzi Múzeum helyén, 2018.

?>
A közvéleménykutatások alapján valami ilyesmit látnának szívesebben a budapestiek a Néprajzi Múzeum helyén, 2018.
?>
Critical mass. Fotó: Bardóczi Sándor
?>
A Józsefvárosi pályaudvar, 2019. Fotó: Bardóczi Sándor
?>
Bardóczi Sándor 2013-ban a Média Építészeti Díján. Fotó: Kerekes Zoltán
?>
Bardóczi Sándor szerkesztésében jelent meg 2015-ben a Tájodüsszeia, a magyar tájépítész szakma 2010-2015 közötti legfontosabb alkotásait bemutató katalógus.
?>
A Média Építészeti Díja 2016-os zsűrijében. Fotó: Kerekes Zoltán
1/6

A közvéleménykutatások alapján valami ilyesmit látnának szívesebben a budapestiek a Néprajzi Múzeum helyén, 2018.

Bardóczi Sándor a főváros főtájépítészi pozíciójának várományosa
Közélet, hírek

Bardóczi Sándor a főváros főtájépítészi pozíciójának várományosa

2020.01.09. 15:07

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Bardóczi Sándor

Igen, nem főkertész, hanem főtájépítész, ahogy Bardóczi Sándor megkeresésünkre elmondta. Örömmel értesültünk erről a hírről, hogy csaknem 80 év kihagyással újra lesz Budapestnek főtájépítésze!

Fuchs Emil, Ilsemann Keresztély, Räde Károly, Morbitzer Dezső - ők voltak korábban Budapest főkertészei, ebbe a csupa szaktekintélyből álló társaságba léphet majd be Bardóczi Sándor is, aki több évtizedes tervezői- és gyakorlati tapasztalattal rendelkező tájépítész. Jelenleg a főkertészi intézmény létrehozásának előkészítésén dolgozik. Az intézmény és a kinevezés előfeltétele a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.

Miközben a főváros rendelkezik főépítésszel, a főkertészi - vagyis sokkal inkább főtájépítészi - pozíció már több évtizede betöltetlen, holott a tájépítészek is az épített környezetünk élhetővé tételén dolgoznak, munkájukkal az emberi lét számára szeretnék kellemesebbé, elviselhetőbbé és esztétikusabbá tenni azt a környezetet, ahol élünk. Budapest első főkertésze Fuchs Emil volt, ő szervezte meg az egyesített főváros kertészetét, amit 1865–1896 között vezetett. Nemcsak ő, de "utódai" is mind komoly stratégák, vezetők voltak, akik oroszlánrészt vállaltak a főváros legfontosabb zöldfelüteinek létrehozásában (Népliget, Tabán, Vérmező) és a közterek fásításában. A főkertészi pozíció 1949-ig létezett, Jancsó Vilmos volt az utolsó, aki ellátta ezt a szerepkört, ő a 2. világháborús károk eltüntetésével és a fasorok pótlásával foglalkozott.

A Média Építészeti Díja 2016-os zsűrijében. Fotó: Kerekes Zoltán
6/6
A Média Építészeti Díja 2016-os zsűrijében. Fotó: Kerekes Zoltán



Ezt az intézményt szeretné a Főváros Önkormányzata feléleszteni, modern formában tovább gondolni, mely "társadalmi vitára bocsátja a tervezéseket, megteremti a budapesti zöld infrastruktúra kereteit, felügyeli a zöldfelületi gazdálkodást, védi a meglévő zöldfelületi értékeket, mintát adhat kerületeknek, más magyar városoknak is a saját zöldfelületeik jobb, fenntarthatóbb, szebb, használhatóbb, a klímakihívásoknak megfelelőbb fejlesztésére és fenntartására. Ez egy olyan feladat, amitől tájépítész nem hajolhat el, ha megkeresik vele. Ezért én sem hajolok el, úgy döntöttem beleállok." - írja Bardóczi Sándor Facebook oldalán. Eddig tervezői munkásságát, Budapestről és a fővárosi fejlesztésekről szóló, sokszor éles, ám objektíven, nyugodtan fogalmazó kritikáját, véleményét ismerhettük meg, melyek közül számtalan az Építészfórumon is olvasható.

Megkerülhetetlen szakember ő, aki nemcsak a szakma berkeiben elismert, de a város- és a tájszerelmesei, és a lakosság körében is. Díjat alapít, amit később minden évben szervez (Az Év Tájépítésze Díj), cikkeket ír, életművet kutat, kiállítást szervez. Területi tervezésben, településtervezésbem, hatásvizsgálatok készítésében vesz részt. Ő az, aki tevékenységével, meglátásaival, különböző fórumokon való felszólalásaival folyamatosan formálja mindannyiunk városról alkotott gondolkodását. Bardóczi Sándor személyében egy olyan gyakorlott, jó szakember, és nem utolsó sorban elhivatott természetvédő válhat Budapest főtájépítészévé, aki egyben látja a világot, aki a zöldfelületi fejlesztési ügyekben kompetens és akinek minderről víziója is van.

Bardóczi Sándor szerkesztésében jelent meg 2015-ben a Tájodüsszeia, a magyar tájépítész szakma 2010-2015 közötti legfontosabb alkotásait bemutató katalógus.
5/6
Bardóczi Sándor szerkesztésében jelent meg 2015-ben a Tájodüsszeia, a magyar tájépítész szakma 2010-2015 közötti legfontosabb alkotásait bemutató katalógus.

"Az én Budapestem nem a turizmusnak akar elsősorban megfelelni, hanem a városlakóknak. Nem a beruházóknak, hanem a lakosságnak. Nem a tőkének, hanem a társadalomnak. Nem a magánérdekeknek, hanem a közérdeknek. Az én Budapestem elsősorban élhető szeretne lenni és csak másodsorban világváros. Az én Budapestemen fát csak azért vágnak ki, mert beteg vagy sérült, de a helyébe fát ültetnek sokkal jobb körülmények közé, mint előtte. Tehát nem parkolót, nem épületet, nem utat, nem csatornát. Fát. Az én Budapestemen első az ember, második a köztér és csak harmadik az épület. Az én Budapestem nem hagyja lerohadni azt, amit fejlesztett. Fenntartja azt jó műszaki színvonalon. Eleve úgy fejleszt, hogy fenn is tudja tartani, ami létrejött. Az én Budapestem elsősorban Budapest akar lenni, aki sikeresen tanul más városok hibáiból és eredményeiből, de van saját identitása. Ismeri a múltját és ennek ismeretében alakítja a jövőjét." - olvasható Bardóczi Sándor Építészfórumon megjelent Az én Budapestem véleménycikkében. 

Az Építészfórum nevében gratulálunk, emellett kitartást és erőt kívánunk e nemes feladathoz!

Fürdős Zsanett

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk