Helyek/Köztér

Aszfaltbontás, árnyékolók városszerte: holland válaszok a klímaváltozásra

1/1

Arnhem, a Nagytemplom és a városháza épülete. Fotó © Raimond Spekking, via Wikimedia Commons

?>
Arnhem, a Nagytemplom és a városháza épülete. Fotó © Raimond Spekking, via Wikimedia Commons
1/1

Arnhem, a Nagytemplom és a városháza épülete. Fotó © Raimond Spekking, via Wikimedia Commons

Aszfaltbontás, árnyékolók városszerte: holland válaszok a klímaváltozásra
Helyek/Köztér

Aszfaltbontás, árnyékolók városszerte: holland válaszok a klímaváltozásra

2020.07.29. 14:49

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Arnhem, Hollandia

Az aszfalttal borított felületek tíz százalékát felbontják és lehetőség szerint zöldfelülettel helyettesítik, sőt, a felbontott építőanyagokat is újrahasznosítják. Többek között ez szerepel a hollandiai Arnhem tízéves stratégiájában, amellyel a klímaváltozás fenyegető negatív következményei, többek között a hőhullámok hatását szeretnék mérsékelni a Pécs méretű város lakóira.

A Guardian cikke szerint a napokban bemutatott, tízéves terv magától értetődőként kezeli, hogy a klímaváltozás következményeit a 160 ezer lelkes, tehát nagyjából Pécs méretű Arnhemnek is viselnie kell. A szélsőséges időjárási körülmények: a hirtelen zivatarok, a hőhullámok vagy az elhúzódó aszályos időszakok kezelésére a terv konkrét lépéseket fogalmaz meg, amelyeket nyilvánosságra is hoztak az Arnhemklimaatbestendig.nl oldalon. 

A zivatarok okozta csapadékvíz-terhelés elhárítását célozza meg az az intézkedés, amely 2030-ig a város aszfalttal és betonnal borított területeinek 10%-át cserélné le zöldfelületre. A cél az, hogy a természetes csapadék 90%-a helyben maradjon, azaz a zöldfelületet táplálja, és ne kerüljön a város szennyvízhálózatába. Az újépítésű épületeknél megtiltják az esővíz-elvezetés bekötését a csatornába. 

Az extrém hőhullámok könnyebb elviselése érdekében árnyékos útvonalat és helyeket terveznek a városon belül, elsősorban a városközpontban, illetve a forgalmasabb bevásárló-helyszíneken. Az elmúlt években a város több mint háromszáz helyszínen telepített árnyékadó növényzetet és fákat, a mostani intézkedés ennek fokozott folytatását jelenti. 

Az akupunktúrás beavatkozások mellett a terv nagyobb konkrét fejlesztési helyszíneket is kijelöl: olyan közterületeket, amelyeket jelenleg a szilárd burkolat dominál. Itt zöldfelületekkel és smart design eszközökkel segítik a változó időjárási körülmények elviselését. 

A város egyszersmind a klímainnovációt támogató programot is indít: a következő három évben 450 ezer eurót tesznek elérhetővé olyan kezdemémyezések számára, amelyek segítenek a települést ellenállóbbá tenni a hőhullámok, az extrém mennyiségű csapadék és árhullámok, illetve az aszály idején. 

A város elöljárója, Cathelijne Bouwkamp megfogalmazása szerint „ahhoz, hogy Arnhemet ellenállóvá tegyük a klímaváltozással szemben, közös lépéseket kell tennünk és fokozott ütemben. Az arnhemieknek össze kell fogniuk az ingatlanfejlesztőkkel, a vízüggyel, az oktatási intézményekkel még inkább, mint a múltban." Ehhez további támogatásokat is szánnak a város lakóinak, a stratégia ugyanis elsősorban az önkormányzat feladatait foglalja össze. A város már korábban is komoly eredményeket mutatott fel, amivel Vilmos Sándor holland uralkodó 2019-es látogatása során az ő elismerését is kiérdemelték. 

A holland kormányzat elkötelezte magát amellett, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es léptékhez képest 2030-ra 49%-kal, 2050-re pedig 95%-kal csökkentik. Fontos eszköz ebben a körforgásos gazdaságra való átállás, aminek Hollandia nemzetközi léptékben is szószólója. A projektben az önkormányzatok is szerepet vállalnak, nem egy esetben kísérleti beruházásokkal, mint Utrecht zöldtetős buszmegállói vagy az MVRDV zöldborítású épületének terve.
 

Nyitókép: Arnhem, a Nagytemplom és a városháza épülete. Fotó © Raimond Spekking, via Wikimedia Commons

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk