Közélet, hírek

A Puskás Stadion, mint olimpiai központ

1/3

B változat

?>
B változat
?>
A változat
?>
1/3

B változat

A Puskás Stadion, mint olimpiai központ
Közélet, hírek

A Puskás Stadion, mint olimpiai központ

2007.07.03. 11:35

A múlt héten a Puskás Ferenc Stadion jövője kétszer is reflektorfénybe került: a fővárosi közgyűlés csütörtöki, egyhangú 2020. évi olimpiai pályázati döntése mellett szerdán a Stadion és környéke beépítési javaslatát konzultáción tárgyalta az összevont Fővárosi és Központi Építészeti-műszaki Tervtanács.

Az 1953-ban épült Puskás Ferenc Stadion (a volt Népstadion) és környezete az országban egyedülálló sportterület, melyet a 2004-es kormányrendelet Budapesti Olimpiai Központnak minősített. A Nemzeti Sporthivatal célja, hogy a stadionnal és a környezetében működő létesítményekkel nemzetközi sportközpontot hozzon létre, hosszú távú fenntarthatósággal. A tervezés ennek érdekében már korábban megindult, 2006-ban ötletterv-pályázatot is rendeztek a „Budapesti Olimpiai Központ" fejlesztésére. További fejlemény, hogy június 27-én, szerdán a Stadion és környéke beépítési javaslatát konzultáción tárgyalta az összevont Fővárosi Tervtanács és Központi Építészeti-műszaki Tervtanács (napirend: a XIV. kerület Puskás Ferenc Stadion és környéke beépítési javaslat konzultációja; felelős tervező: Kerekes György - CDC Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft.; opponens: Kálmán Ernő DLA).

A tervezők két változatot mutattak be, s bár a konzultáción döntés nem született, a tervtanácsok tagjainak véleménye szerint elfogadhatóbb a laposabb változat, a stadion melletti 20-22 méter magasságú, szétterülő beépítés. A másik változat szerint pontszerűen 50-60 méter magas épületeket húznának fel, s mindkét esetben nyilvánvaló, hogy olyan Olimpiai Központ születne, mely elsősorban az igazgatási, szervezési létesítményeket valamint a felkészítést fogadná be. A stadionban egy olimpia eseménysorozata idején a nyitó és zárórendezvény, valamint atlétikai versenyek bonyolíthatók, s mindemellett sok egyéb új sportlétesítményre a város egyéb pontjain kell helyet találni.

 

3/3

B változat
1/3
B változat

 

A kormányrendelet értelmében a Puskás Ferenc Stadion és környezete nem a versenyzést, hanem a versenysport "mozgásban tartását" hivatott szolgálni. Ennek megfelelően az új létesítmények (edzőtermek, fedett pályák, szállás, egészségügyi intézmények, kereskedelmi-, szolgáltató és vendéglátóhelyek) a versenyzők felkészülését szolgálják. Esetleg néhány verseny a Papp László sportarénában megrendezhető még, de alapvetően ezen a területen a korszerű felkészülési központ kialakítása a cél.

A sport ma nem képes "eltartani" egy ekkora nagy létesítménykomplexumot (ebben az évben kettő, azaz kettő sportrendezvény lesz a stadionban!), mert egyszerűen nincs elég állami támogatás, a sponzorok pedig szinte folyamatosan vonulnak ki a rendszerből. Nyugati példák azt mutatják, hogy a sporttevékenység mellett a sporttal kapcsolatos kereskedelemből, szolgáltatásból, vendéglátásból, kulturális rendezvényekből származó bevételekből lehet a fenntartást biztosítani. A jelenlegi övezeti szabályozók azonban ezen funkciók elhelyezésére nem adnak lehetőséget (ez a probléma nem csak a Puskás Ferenc Stadion használata kapcsán ismert, hanem az összes sportintézmény esetében is: UTE, MTK, Vasas, FTC, és ugyanígy vidéken is!). A korszerű üzemeltetés, és az Olimpiai központ fenntartásának érdekében mind az OTÉK-ot, mind a BVKSZ-t módosítani kellene, hogy az övezet tartalmában benne legyenek a fent jelzett funkciók.

Módosítás szükséges továbbá azért is, mert a stadionokkal kapcsolatos nemzetközi előírások szerint a Puskás Ferenc Stadion kis emelkedésű lelátórendszere nem fogadható el, így a 60 ezer férőhelyes stadion a jelenleginél jóval magasabb építményben valósítható meg, a teljes méret 30-ról 50 méterre nőhet az átalakított felső lelátóval (ezt igazolta az építészeti ötletpályázat is). E problémák szintén indokolják a jelenlegi övezeti paraméterek módosítását, ám ezekre a kérdésekre a tervtanács sajnos semmiféle javaslatot nem adott.

A tervtanács a konzultáció során azért is nyitva hagyta a terület további sorsát, mert másnapra, csütörtökre tűzte napirendre a Fővárosi Közgyűlés a 2020-as budapesti olimpia megrendezésének kérdését.


 

Június 28-án a közgyűlés valóban megtette az első lépést a 2020-as budapesti olimpia megrendezése felé: egyhangú döntésével támogatta az ötkarikás játékok budapesti megrendezését. Demszky Gábor főpolgármester az ülést követően kifejtette: a kormány 2011-ben pályázhat a rendezésre, közben előkészítés alatt áll az úgynevezett olimpiai törvény is. A lehetséges fő helyszínek közül a Puskás Ferenc Stadion és környéke a legalkalmasabb az olimpia lebonyolítására, de szóba jöhet még a Csepel-sziget is. A végső közgyűlési döntés ebben a kérdésben 2007 végén, az olimpiai törvény elfogadása után várható. Demszky Gábor elmondta, óriási lehetőség előtt áll Magyarország, amely kiemelheti a térség kis államai közül, ezért a kezdeményezést össznemzeti üggyé kell tenni.

A tervezett költségekkel kapcsolatban a főpolgármester kifejtette: összesen 4600 milliárd forintba kerülne a megrendezés, ebből 960 milliárd a közvetlen költség, a többi infrastrukturális beruházás, tehát a létesítményeket az olimpia után is használhatná az ország. A költségvetésből 2600 milliárdot Budapestre kellene fordítani, mintegy 450-500 hektárnyi területet kellene fejleszteni." - áll a főváros által kiadott közleményben. (forrás: budapest.hu)



Néhány részlet Kálmán Ernő opponenciájából, ami további információkkal szolgál a budapesti olimpiai központ elhelyezésének városfejlesztési kérdéseit illetően:

Budapest sportközpontjának meghatározása a millennium idejére nyúlik vissza. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa is foglalkozott ezzel a kérdéssel és több lehetséges alternatívát jelölt meg. Ezek közül talán a legizgalmasabb az Óbudai hajógyári szigeti helyszín volt, amely valóban a város szívében, mindenkinek egyforma távolságra elérhetően, a Margitsziget tömegsport- és szabadidő parkjához is jól kapcsolhatóan helyezkedik el.

A fővárosi közmunkák tanácsa végső soron a XIV. kerületi helyszint is megjelölte e célra, s itt készült el 1953-ban a Népstadion.

A világon több helyen az élsportot az egyetemi negyedekhez kötik, és ez jól működik. A budapesti tervezett lágymányosi helyszín is ezt erősítette volna, azzal, hogy a versenysport, tömegsport és az egyetemi város jól kapcsolhatók egymáshoz. Jelen pillanatban a lágymányosi expo területen lévő, félbehagyott, ún. tüske csarnokot multifunkcionális konferencia központtá kívánják átalakítani, 3000+4500 férőhellyel.

Ugyanakkor a Millenniumi városrészbe tervezett konferencia központ építése évek óta késlekedik, s mivel a tőke nem vár, az eredeti koncepciót felborítva, a Duna-parton irodaházak és lakások épülnek, szállodák és egyéb középületek helyett. Így Budapest egyik legszebb panorámája privatizálódik.

Az óbudai hajógyári szigeten szintén konferencia központ a tervezett cél, korábban 10 ezer, mára már valamivel kisebb nagyságrendben.

Fentiek alapján a következő kérdések vetődnek fel:

  • 1. A Budapesti Olimpiai Központ eddig felépített létesítményeinek, a Papp László sportarénának, a Syma csarnoknak stb., melyek mind a konferenciaturizmusra építenek, milyen perspektívájuk van?

  • 2. A fentiek ismeretében milyen funkciók azok amelyek az olimpia, a versenysport és a tömegsport mellett megfelelő gazdasági hátteret jelentenek a terület működtetéséhez, fenntarthatóságához?

Városszerkezeti kapcsolatok

A Keleti pályaudvar jövőképének vizsgálata nélkül – mint ez a korábbi tervtanácsokon is megfogalmazódott - sem az Örs vezér tér, sem az Ügető területének fejlesztése, sem a Baross tér fejlesztése, sem a Budapesti Olimpiai Központ területe nem vizsgálható.

Közlekedési szempontból nyilvánvalóan a Keleti pályaudvar kulcskérdés. Hogyan biztosíthatók a parkolók, kell-e külön-külön parkoló az olimpiai központhoz, a pályaudvarhoz, és az új bevásárló központhoz? A különböző működési terhelési helyzetekben hogyan üríthető-tölthető egy kb. 60 ezer fős rendezvény, vagy egy egyenletes használatú szabadidő park, vagy egy konferencia vagy vásári funkció?

Az előírások alapján szükséges 12500 db gépkocsi a területen biztosan nem mozgatható. A meglévő úthálózat maximum 6 ezer gépkocsit képes elviselni. Természetesen ezen sokat segítene az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése és a Keleti pályaudvar területén, a MÁV területeken P+R parkoló építése, üzletekkel, irodákkal esetleg szállodákkal, hidakkal kapcsolódva az olimpiai sportközponthoz is. Ugyanígy felvethető, hogy a Dózsa György út területe milyen lehetőséget jelent a kiszolgáláshoz. Véleményem szerint nem vizsgálható függetlenül a jelenlegi terület.


A terv műleírása valamint az opponencia teljes szövege a csatolt dokumentumokban olvasható.

vm

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk