Épülettervek

A pesti belváros "új főutcája"

1/25

?>
?>
?>
?>
Pest új főutcája a Kálvin tér és a Vígszínház között
?>
A "Főutca projekt" nyomvonala Pest-Buda 1854-es térképére vetítve
?>
Adottságok és üzemeltetői elvárások
?>
A Főutca program üzenete
?>
A Kecskeméti utca 1870 körül
?>
A Ferenciek tere 1870 körül
?>
Az Egyetem tér látványterve - rajz: Zöldi Péter
?>
A "Főutca" Erzsébet tér melletti szakasza - rajz: Zöldi Péter
?>
A Hild tér látványterve - rajz: Zöldi Péter
?>
A "24 órás Főutca" változó fénymennyiségei
?>
Információk térbeli elhelyezkedése az utcán
?>
Poller  és kerékpártároló - terv: Üveges Péter
?>
Padok - terv: Üveges Péter
?>
A Honvéd utca elvi metszete
?>
A burkolati rendszer elemei
?>
 Faveremrácsok kialakításának lehetőségei a burkolat rendszerébe illesztve
?>
Egyedi vakvezető kövek a burkolatban
?>
"Kapukövek"
?>
A Duna távolságát jelző szegélykő
?>
Növénykazetta a berendezési sávban
?>
Taximegálló-pont
?>
Növénykazetták a berendezési sávban
1/25

A pesti belváros
Épülettervek

A pesti belváros "új főutcája"

2008.05.26. 09:19

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Balogh Péter István dr., Mohácsi Sándor, Koszorú Lajos

Vélemények:
6

Budapest szíve. Artériák. Összehangolatlan állapotok. Varázsceruza. Görbe tengely. Burkolatrendszer. Interaktivitás. Egy alkotói ping-pong kulisszatitkaiba tekinthetünk be a Kecskeméti utca és Petőfi Sándor utca forgalomcsillapított tengelyének tervezése kapcsán, amely a Főváros egyik legnagyobb közterület- és egyben városrehabilitációs programjának részét képezi. A projektleírást a tervtanácsi bírálat ellenpontozása hozza abba a helyzetbe, hogy reményeink szerint erről érdemi vita kezdődhet a ZÖLDÖVEZET fókusztémán belül.

A pesti belváros (korábban maga Pest) észak-déli tengelyének kialakítása közel másfél évszázada foglalkoztatja a várostervezőket, a városban gondolkodókat, pl. a Szabadság tér alakjának megformálásakor is jól láthatóan számításba vették a várostengely megvalósítását. Aztán más idők következtek és a második világháború utáni nagyszabású, alapvetően gépjárműforgalom-központú változások – közöttük a Kossuth Lajos utca átépítése – évtizedekre szabályosan „kettévágták" a Belvárost. Ehhez a kelet-nyugati irányú, kétszer három sávos közlekedési folyosóhoz szervesen hozzátartozott az észak-déli irányú átmenő forgalom megtartása és megerősítése a Kecskeméti és Petőfi Sándor utcák tengelyén. Évtizedek múltak el, mire Belváros-Lipótváros ma is hatályos szabályozási tervében ismét felszínre került – ha távlati javaslatként is – a „tengely" egy részének megvalósítása. Az igazi áttörés aztán a 2006-ban kiírt „Budapest szíve" pályázat eredményének tudható be: a széles szakmai közvélemény elfogadta a Belváros új szerepének meghatározását és kezelési stratégiáját, amelyek fontos eleme a térség funkcióinak megújítása, az új főutca és a belső városszövet átmenő forgalomtól való mentesítése.

 

A "Főutca projekt" nyomvonala Pest-Buda 1854-es térképére vetítve
5/25
A "Főutca projekt" nyomvonala Pest-Buda 1854-es térképére vetítve

Pest új főutcája a Kálvin tér és a Vígszínház között
4/25
Pest új főutcája a Kálvin tér és a Vígszínház között


 

Pest új főutcája egy észak-déli irányú, közel három kilométer hosszú, radikálisan csökkentett gépjárműforgalmú városi tengely a Vígszínház és a Kálvin tér között. Magában foglalja a Honvéd utcát, a Szabadság teret, az Október 6. utcát, az Erzsébet teret, a Bécsi és Petőfi Sándor utcákat, a Ferenciek terét és a Kecskeméti utcát az Egyetem térrel.

 

A Kecskeméti utca 1870 körül
8/25
A Kecskeméti utca 1870 körül

A Ferenciek tere 1870 körül
9/25
A Ferenciek tere 1870 körül

A Honvéd utca elvi metszete
17/25
A Honvéd utca elvi metszete

Az Egyetem tér látványterve - rajz: Zöldi Péter
10/25
Az Egyetem tér látványterve - rajz: Zöldi Péter

A "Főutca" Erzsébet tér melletti szakasza - rajz: Zöldi Péter
11/25
A "Főutca" Erzsébet tér melletti szakasza - rajz: Zöldi Péter

A Hild tér látványterve - rajz: Zöldi Péter
12/25
A Hild tér látványterve - rajz: Zöldi Péter

 

Mi a főutca program célja? A Belváros megújuló szerepeinek megfelelően tagolt térrendszer kialakítása: a turistakorzóként működő Váci utcával párhuzamosan egy olyan új főutca kiépítése, amely csatlakozik a szomszédos térségekben kialakult megújulási folyamatokhoz. Cél egy olyan belső, városi főutca kialakítása (a másik a Dunapart!), amely a budapestiek és az idelátogató vendégek számára is képes – mentális és fizikai értelemben egyaránt – összefűzni a Belváros és Lipótváros különböző karakterű területeit. Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata 2007. augusztus 8-án írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot „Főutca Program tervezése" címmel. A pályázat alapján a tervezési megbízást a Közlekedés Kft. vezette konzorcium nyerte el, a városépítészeti és komplex környezetrendezési munkarész készítője az M-Teampannon Kft.s73 Kft. tervezőcsoport volt. A munka első ütemében egy egységes városépítészeti koncepció született, amely egyformán alapja az út- és közműtervezési, valamint a környezetépítészeti engedélyezési tervnek. Vagyis – Magyarországon szokatlan módon – egy új városi szabadtér megtervezésekor a mérnöki szakágak tervei egy átfogó, komplex szemléletmódú tanulmánytervre támaszkodva készülhettek; a környezetépítészeti munkarész pedig nem merült ki a kész nyomvonalak és téri helyzetek „felöltöztetésében".

 

Adottságok és üzemeltetői elvárások
6/25
Adottságok és üzemeltetői elvárások

A Főutca program üzenete
7/25
A Főutca program üzenete


 

A tervezés első ütemében – nagymértékben megfelelve a megbízói kritériumoknak is – kialakultak az új főutca „hívószavai", üzenetei, amelyek kifejezik a főutca új szerepét, és egyben meghatározzák a tervezés irányvonalait és súlypontjait. Ezek a hívószavak: „Utcákból főutca", „Alkalmazkodó főutca", „Kommunikáló főutca", „Tiszta főutca"

„Utcákból főutca" – a folyamatosság és az összefüggések megteremtése
A főutca térben és időben is megjelenik: a Belváros tengelye, azaz a kerület teljes kulturális hosszmetszetét magába foglalja. Gyűjtő-elosztó szereppel bír, ahol elsődleges feladat a terek és utcaszakaszok ritmusának differenciált kezelése, a forgalom funkcionális szervezése, a „csomópontok" visszafogott kezelése – ez utóbbiak esetében következetes törekvés a folyamatos átjárhatóság, a főutca prioritásának megteremtésében.

„Alkalmazkodó főutca" – az élő város tengelyeként követi a folyton változó várost és megmutatja annak új arcait

A "24 órás Főutca" változó fénymennyiségei
13/25
A "24 órás Főutca" változó fénymennyiségei

Cél egy időben hullámzó, „24 órás" főutca kialakítása, amely alkalmazkodik az élet ritmusához, pl.: ünnepek – hétköznapok – rendezvények, halványabb világítás a késő éjszakai órákban. Az új utcának alkalmazkodnia kell az egyre szélsőségesebb városklíma kihívásaihoz (árnyékolás, víz) és akadálymentes módon kell kielégítenie a biztonsági követelményeket (faltól-falig burkolat, sík felületek, kiemelt biztonsági elemek, térfigyelő rendszer igény szerint, többsíkú tájékoztatás).


„Kommunikáló főutca" – többrétegű kommunikációs rendszer

Információk térbeli elhelyezkedése az utcán
14/25
Információk térbeli elhelyezkedése az utcán


A főutca-főtér ősidők óta létező találkozási pont, a személyes kommunikáció helye. Az új főutca célja a tradicionális kapcsolatok megtartásának erősítése; a kulturális miliő közvetítése, a történeti, kulturális keresztmetszet bemutatása. Ehhez mindenki számára elérhető információk szükségesek a Főutcáról (honlap, tájékoztató füzet), és a Főutcáról is elérhetővé kell tenni a világhálót (WIFI az egész utca + 20 m lefedéssel). Az egységes utcakép érdekében szabályozni kell a reklámeszközöket.

„Tiszta főutca" – funkcionális és fizikai megtisztulás

A funkcionális tisztaság elérését szolgálja az átmenő forgalom megszüntetése, a parkolóterületek lecsökkentése, az információs zűrzavar megszüntetése, a tiszta utcakép, téri rend kialakítása; a térfalak megújítása. A fizikai tisztasághoz nélkülözhetetlenek a jól takarítható részletek és anyaghasználat, a „kosz-gyűjtő" részletek elkerülése; az üzemeltetés szervezettsége.

 

Poller  és kerékpártároló - terv: Üveges Péter
15/25
Poller és kerékpártároló - terv: Üveges Péter

Padok - terv: Üveges Péter
16/25
Padok - terv: Üveges Péter

A burkolati rendszer elemei
18/25
A burkolati rendszer elemei

 Faveremrácsok kialakításának lehetőségei a burkolat rendszerébe illesztve
19/25
Faveremrácsok kialakításának lehetőségei a burkolat rendszerébe illesztve

Egyedi vakvezető kövek a burkolatban
20/25
Egyedi vakvezető kövek a burkolatban

"Kapukövek"
21/25
"Kapukövek"

A Duna távolságát jelző szegélykő
22/25
A Duna távolságát jelző szegélykő

Növénykazetta a berendezési sávban
23/25
Növénykazetta a berendezési sávban

Taximegálló-pont
24/25
Taximegálló-pont

Növénykazetták a berendezési sávban
25/25
Növénykazetták a berendezési sávban

 

Burkolatrendszer
A főutca kiemelt szegélyektől mentes burkolati rendszerének „gerincét" az utcák középtengelyében vezetett gépkocsi-közlekedési sáv adja (3,25 méter), amelyet egy vagy két oldalról parkoló vagy berendezési sáv (2 m) kísér. Ezek burkolata egymással azonos méretű, esetleg színárnyalatában különböző, 10 cm vastag szürkegránit kőburkolat. A gépkocsisáv ill. parkolósávok homlokzatok felöli oldalán 30 cm széles dísz-szegély fut, amely szükség esetén a parkolásgátló elemeket is hordozza. Hasonló szegély alkotja a faveremrácsok keretét. A gyalogjárók a széles szegélyek és a házak homlokzata előtt 50 cm-rel futó, kisebb elemekkel burkolt bordűr közötti „járdasávban" alakulnak ki, burkolatuk nagyobb, elegánsabb kőlapokból áll.

szöveg: Balogh Péter István PhD., Koszorú Lajos, Mohácsi Sándor



Opponensi jelentés (Központi Tervtanács 2008. március 13.)


A hajdani Pest-Buda lakói nyáron porban, ősztől tavaszig meg sárban jártak a házaik között: ezt úgy hívták utca. Telt-múlt az idő és az ezerkilencszázhetvenes években itt élők már szinte csak aszfaltot láttak a lábuk alatt; ki emlékezett akkor már a fakockára, a makadámra, és a nagykockakő ideje is meg volt számlálva. Ez volt az utolsó olyan időszak, amikor szinte az egész várost egynemű burkolat fedte. Szerintem ezek -ilyen szempontból- szép idők voltak.

Aztán megjelent a színen a képmutató módon „térkő"-nek mondott betonburkolat.
Talmi szépsége lelkes hívekre talált. Az aszfalt ugyan rendelkezett egy pár csodálatos tulajdonsággal, úgymint: homogén burkolat készíthető belőle, minden tárgy könnyen körülvehető vele, nem csúszik, és semleges a színe, valamint szinte elronthatatlan, mivel nincsenek csomópontjai, szóval az aszfalt leszerepelt: csúnya, olcsó és fekete. A szépséges fodorkő meg őszi lomb színekben (brrrr...) is kapható! A lehetőséggel élt is a város: a mindenkori erőviszonyoknak megfelelően épültek át utcák és terek. Ma az összehangolatlanságról beszélnek közterületeink. Ha megújul is valami semmi mással nincsen kapcsolatba hozva. A burkolatok egyszer csak elfogynak és akkor jöhet az aszfalt. Ideig-óráig. Mígnem felbukkan egy újabb projekt újabb tervezővel és anyagválasztékkal. Nem jó ez így.

A Belváros, Új Főutca projekt sem más, csak okosabb megbízó jobb tervezőket foglalkoztat. Mielőtt igazságtalannak tűnnék, ezért hadd szögezzem le: az V. kerület minden tiszteletet megérdemel a kezdeményezés miatt. Persze megint ott vagyunk, hogy a Fővárosnak az kéne a dolga legyen, hogy ilyen strukturális döntéseket előkészítsen, egyeztessen, kézben tartson és finanszíroz(tass)on.

A terv alapállása ismerős: van egy sokféleségében is homogén, kicsit gazdátlan város, amelyben egy varázsceruzával rendet teszünk: egy utca fölött kisüt a nap, jó ott lenni és így oda is tódul mindenki. Vajon így van ez tényleg?

Kezdjük a munka címével: kicsit zavaró, hogy van egy szép, hosszú Fő utca a Fővárosban, biztos hallottak róla a pesti oldalon is. Ki kéne találni az Új főutca helyett egy másik magyar kifejezést. A szövegben előkerül a tengely szó: nem javasolnám; a görbe tengelyek nem sok jót ígérnek. Lehetne a Sétatér vagy egyszerűen a Sétány, de a mindenáron elnevezni akarás is meggondolandó, hiszen elég jó csengésű neveket cserélnénk le.

Az kétségtelen, hogy a sétány nyomvonala meglévő utcákat fed le. Az is azonban, hogy ez az utcasor most először rendeződik eggyé. Így látva mindjárt szembeszökő, hogy nem vezet sehonnan sehová. Ez különösen a nagykörúti kikötésnél furcsa, teljességgel jelentéktelen helyen éri el azt. A Honvéd utca befelé forduló világa sem főutca-szerű. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a Szabadság téren túl is folytatódnia kéne a Sétánynak. A Vécsey utca – Kossuth tér – Falk Miksa utca lenne az igazán gazdag folytatás, de a girbegurba nyomvonal kizárja azt.

A terv jelentős közlekedési változásokat ígér. Az autóforgalom drasztikus csökkentése maximum az autósoknak nem tetszik majd, de a terv kísérletet sem tesz arra, sőt nem is hivatkozik semmiféle előtanulmányra sem, hogy ennek reális lehetőségét bebizonyítsa. A Ferenciek téri aluljáró-szörny megszüntetése egy kisebbfajta rendszerváltással érne fel – tervünk olyan könnyedén siklik át felette, mintha már ott se lenne.

Az új utca alaphangulata, hála a tervezőknek nagyon jó. A terv szerencsére lehetőségeket kíván teremteni és nem öncélú architektúrát, amelynek vesszőfutása a Király utcában látható. A város változásait talán kicsit egykedvűen kezelik a tervek, de mindenütt ízlésesek és szinte minden felhasznált elem értékálló is. Azzal az alapvetésnek szánt megállapítással azonban nem értek egyet, hogy az utcabútoroknak nem utánozniuk kell a múltat, hanem felidézni a régi hangulatot. Szerencsére a tervezett tárgyak közül talán csak a netpont hajaz erre, elég bizarr és hamar divatjamúlttá váló formákat alkalmazva. A perforált lemezre szerelt kétlábas kresztáblák túl bonyolultak és sebezhetőek, a lassan anakronizmussá váló telefon"fülke" pedig szerintem nem kíván új design-t. A postaláda (ugyan most akarja lecserélni az összeset a Posta) és a telefonfülke olyan tárgy ami megvan, amit nem kell kitalálni. A többi tárgy kortalan dizájnja példamutató. Az, hogy nem cirádás öntöttvas jelenik meg a sétányon üdvözlendő, viszont ez lehetőséget teremt a gyenge esztétikumú tárgyak megjelenésére is. (pl. Dózsa Gy. úti kandeláberek) Közismert Budapesten a híres köztéri bútorok hamisítványainak elterjedése (pl. Móricz Zs. körtér). Sajnos a minőséget a tervező nem szavatolhatja.

Megítélésem szerint integrált tárgyakra lenne szükség. Minél kevesebb elem jelenik meg, annál jobb.(Pl. A parter egyben poller is lehet. Az eltérő funkciójú elemek összehangoltan egy tárgyként is megjelenhetnek.)

A természetes, vastag kőburkolatok az egyedüli jó választásnak számítanak. A decens változatosság dicséretes. Ez esetben is a kivitelezés várható minősége a legproblematikusabb. A Szabó Ervin könyvtár, a Gödör, vagy a New York palota menti drága kőburkolat pusztulása erre hívja fel a figyelmet. Ellenpélda: Kammermayer tér. A tervek sajnos nem gondolnak a gördeszkásokra. A kiemelt szegélyek pusztulása előre látható (l. pl. Gödör).

A víz megjelenése a Sétányon szerethető gondolat. A bemutatott megoldásokat azonban árnyalni kéne. A nyílt vízmedencék nem egy Budapesti utca természetes részei: itt inkább a vízmosta kövek jelenhetnek meg, míg egy tér könnyen befogad egy akár nagyobb vízfelületet is.

A terv külön foglalkozik a landmark kérdéssel. A szélkerékkel hajtott akkutöltő, vagy a Dunától mért (amúgy alig változó) távolság szerintem nem elég erre. Budapesti viszonylatban az igazi landmark a folyamatos karbantartás lehetne. Ha tényleg mindig ki lehetne nyomtatni egy térképdarabot, ha tiszták lennének a padok és ha poller nélkül is csak ott állnának autók, ahol szabad nekik – ez igazi, remélhetőleg ragadós landmark lehetne.

A terv ahová csak lehet fasorokat javasol. Ez nagyon jó és karaktererősítő is. A homlokzatrészeket kitakaró fák azonban furcsa arányeltolódásokat eredményezhetnek. Úgy érzem pl., hogy az Egyetem téri facsoport a szimmetrikus homlokzatot kedvezőtlen helyzetbe hozza.

A terv nem foglalkozik a már elkészült aszfaltmentes utcaburkolatokkal. A Cukor utca, a Szivárvány köz vagy pl. a Haris köz, vagy a Ferenciek terének egymástól is eltérő burkolatrendszere egyenesen képtelen kapcsolódni az új rendszerhez. A Szabadság tér aránylag új térrendszere legkevésbé sem kapcsolódik a(z átmenő) Főutca gondolathoz. Különösen érdekes a Zrínyi utcai kereszteződés. Itt nemrég készült el az egyértelmű Duna - Bazilika dominanciájú keresztutca kőburkolata. A tervezett új sétány nyílván felülírja ezt, de hogyan?

Végezetül meg kell állapítani, hogy ezt a szép burkolatot sem lehet korrekten abbahagyni a keresztutcáknál. Még jó, hogy van aszfalt!

Az értékes tervet továbbtervezésre javaslom.

Dévényi Tamás
Ybl-díjas építész


Adatlap
megbízó: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata
generáltervező: a Közlekedés Kft. vezette konzorcium

városépítészet és komplex környezetrendezés: M-Teampannon – s73
Teampannon: Koszorú Lajos, Mlakár Vivien, Üveges Péter, Zöldi Péter;
s73: Balogh Péter István PhD., Mohácsi Sándor, Pécsi Máté, Pintér Klára Katalin, Radics Mónika;
Designer: Kolbászból kerítést! stúdió: Kukorelli Péter, Orlai Balázs
teljes terület: 52 000 m2
tervezés kezdete: 2007
tervezett kivitelezés: 2009 - 2010

Vélemények (6)
kemtam
2009.04.06.
12:25
kemtam
2008.05.27.
15:09

Információs sátor Belváros Városrendezési tervérőlMájus 28. Szerda Egyetem tér Május 30. Péntek Szabadság tér (Belváros Fesztivál) Május 31. . Szombat Szabadság tér (Belváros Fesztivál)Június 3. Kedd Honvéd tér Június 5. Csütörtök Aranytíz Művelődési Központ Június 10. Kedd Erzsébet tér Június 12. Csütörtök Polgármesteri Hivatal

kemtam
2008.05.28.
23:50

@kemtam: Ellátogattam a mai első sátorfórumra. Ott ajánlották EZT a kapcsolódó oldalt (egyelőre angolul).

A fenti oldal videóján még optimista módon szinte minden átalakítás archaikus formában valósulna meg. A sátorban - és az ÉF cikkében is közzétett - statikus terveken azonban már ultramodern utcaképet akarnak kialakítani a tervezők. Sőt - mint megtudtam - szándékaik szerint nem is kívánnak alkalmazkodni a már meglévő sétálórészekhez (Cukor utca, Váci utca, Szomory D. tér). Ezt szerintem újra kéne gondolni! A brosúrában mindenesetre furcsa volt látni, ahogy a tervezőcsapat egy teátrális piros X-szel áthúzta például a Zrínyi utca újonnan kiépített kandelábersorának fotóit, és mellette büszkén ajánlotta a modern, többfunkciós lámpatesteket. Mondván azok akár 360 fokban is képesek világítani (mintha a kandeláberek nem tudnának), valamint csatolt egyéb funkcióik is lehetnek, pl. homlokzat megvilágítás (mintha a kandeláber burába épített alternatív irányú fényforrások ugyanezt ne bírnák teljesíteni).

kemtam
2008.05.26.
21:02

Szóról-szóra egyetértek Dévényi Tamás opponensi jelentésével. A tervezőcsapat egyik résztvevőjétől egy korábbi publikálás kapcsán ugyanis már világossá vált számomra, hogy a csatolt látványtervek (melyek a program fő tartópillérei kellene legyenek) csak amolyan skiccek. Megvalósulásukra nincs semmiféle garancia. A tervező csapat jószándékát ezzel persze nem vonom kétségbe, csak hát a realitás húzos dolog, melyet figyelmen kívül hagyni nem szerencsés - még ha jól el is adható.

A látványterven túl azonban fontos kérdés a megépítés utáni karbantartás - vagy lezülleni engedés - kérdése is, melynek rendezetlensége oly jelmező fővárosunkra (lásd a Király, a kismezős Nagymező, vagy épp az Erzsébet téri Gödörplacc esetét). Nem világos az sem, milyen lesz valóságában az új utcaburkolat, és hogyan fog kapcsolódni (fog-e egyáltalán) az érinett területekhez. Látni ugyan új taxivárókat, új padokat, új lámpatesteket... de mivégre? Honnan hová ez az új stíl? Hogy fog idomulni a már létező vizuális képhez, vagy épp a párhuzamosan zajló egyéb fejlesztésekhez (Szervita tér, Kossuth tér)?

Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy milyen ütemben valósul meg mindez a szép és jó, ami itt látható. Megvárják vele a 4-es metró befejezését, vagy legalább a BKV új paraméterkönyvének foganatosítását, vagy csupán az EU kasszájának nyivatartási ideje lesz amihez igazodni fognak?

Nem világos, hogy számol-e a főutcaterv a magántőke megélénkülésével, bekapcsolódásával? S ha igen, hogyan kívánja mindazt koordinálni? Mert azzal nincs is baj, ha a befektetett önkormányzati tőke mellé odalép a magántőke is -, csakhogy erős szabályozókkal kordában is kell tartani a dolgok mikéntjét és hogyanját, nehogy úgy járjunk, mint a mindenki előtt ismert Király utcában, ahol az átadás óta nincs felelőse a problémakezelésnek. Ez is a főutcaprogram része kell legyen!

Szóval megint itt egy terv, ami színes-szagos-jóízű, csak nem érzezni mögötte biztos kezet, határozott és felelős erőt. Anélkül viszont minden elköltött forint, s minden eltöltött perc hiábavaló pocsékolás lesz csupán.

A fenti kérdésfelvetés szigorúan az én saját álláspontomat tükrözi. Nem feltétlenül egyezik az Építészfórum szellemiségével.

EMA
2008.05.26.
14:52

Nem értem: a Petőfi Sándor utcai aluljárót megszüntetik?

kemtam
2008.05.26.
15:18

@EMA: Érdekes... a 2-es képről hiányzik az Erzsébet híd.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk