Épületek

A Margit híd díszvilágítása

1/11

1. kép

?>
1. kép
?>
2. kép
?>
3. kép
?>
4. kép
?>
5. kép
?>
6. kép
?>
7. kép
?>
8. kép
?>
9. kép
?>
10. kép
?>
1/11

1. kép

A Margit híd díszvilágítása
Épületek

A Margit híd díszvilágítása

2012.01.03. 09:18

Cikkinfó

Szerzők:
Deme László

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Dosszié:

Az elmúlt években örvendetesen kibővült a budapesti Duna-part esti látványa, többek között a hidak megvilágításával. Sokáig sötétedés után közülük csak a Lánchídban gyönyörködhettünk, de immár a Szabadság-híd és az Erzsébet-híd után a Margit híd díszvilágítása is elkészült.

Az elmúlt években örvendetesen kibővült a budapesti Duna-part esti látványa, többek között a hidak megvilágításával. Sokáig sötétedés után közülük csak a Lánchídban gyönyörködhettünk, de immár a Szabadság-híd és az Erzsébet-híd után a Margit híd díszvilágítása is elkészült.

Sokan talán nem is sejtik, hogy milyen régóta húzódik ennek a hidunknak a díszvilágítási ügye. Még a hetvenes évek első felében írtak ki egy olyan világítási pályázatot, aminek eredményeként 1974-ben a győztes pályamű megvalósításáról döntöttek. Akkor úgy tűnt a Margit híd lesz a második megvilágított híd Budapesten.

A későbbiek történéseit kissé misztikus homály fedi. Annyit tudni lehetett, hogy a munka elkezdődött, sőt időnként dolgoztak is a hídon, de valahogy sosem akart kész lenni a világítás legalább is működni nem látta senki. Bár olyan hangok is hallatszottak, hogy a terv szerint elkészült berendezéshez nem sikerült megszerezni a hatóságoktól a használatba vételi engedélyt.

Arról, hogy nem legendáról van szó, vagy húsz évvel ezelőtt győződtem meg, amikor ismét előtérbe került a díszvilágítás ügye, és egy híd alatti bejáráson a hajdani, soha nem működő díszvilágítási fényvetőket megláttam.

Utólag lehet, nem is kell sajnálnunk, hogy akkor díszvilágítás nélkül maradt a híd. Mai szemmel nézve ugyanis otromba méretű és teljesítményű fényvetőkkel akarták a híd íveit végigsúrolni és egy méternél is hosszabb kinyúlású karokról a szobrokat visszavilágítani.

Persze akkor még más világítási anyagokkal lehetett dolgozni, mint napjainkban. Nem voltak például külsőtéren használható vonalas lámpatestek és a világításra is alkalmas LED fényforrást még fel kellett találni. A mostani világításnak ugyanis ez a két fő alkotója, ami LED-es vonalas lámpatestekben testesül meg. És itt mindjárt jelzem is, hogy a Szabadság-hídhoz képest, ahol a felső hosszanti öveket vonalas LED-es lámpatestek láttatják, a LED vonatkozásában továbblépés történt, hiszen az itteni ívek „meghúzása" mellett az andráskereszteket is LED-es fényvetők láttatják.

A Margit híd építészeti kialakítása döntően különbözik a budapesti városközpont többi hídjától, itt ugyanis nincs felépítmény. Az eddig megvilágított hidaknál éppen a felső tartószerkezetek egyedi világítása adta az esti látvány leghangsúlyosabb elemét.

A Margit híd jellegzetes látványát a pillérekre támaszkodó ívek láncolata és a pilléreket díszítő szobrok alkotják. Emellett a híd vonalvezetésének törése, a szárnyhíd csatlakozása még egyedibbé, még rejtelmesebbé teszi az összképet. Azt is mondhatjuk, hogy másképp éri el azt a romantikus hatást, amit például a Szabadság-hídon élvezhetünk.

A világítás kialakításánál arra törekedtek, hogy ezt a nappali érzetet minél precízebben lehessen sötétedés után is reprodukálni. Elsődlegesnek tekintették a látvány megalkotói, hogy a szobrok, pillérek kiemelésén túl az ívek egyenletes megvilágításával, azok lüktetése is megragadja a szemlélőt. A járószint, illetve az ezt szegélyező korlát megvilágítását már a kezdeti fázisban is elvetették, viszont a visszapótolt andráskeresztek kiemelését mindenki fontosnak tartotta. Ugyancsak lényegesnek gondolták a mellvédekre kerülő kőcímerek derítését is.

A híd díszvilágítása a parti pilléreknél kezdődik, lényegében az alsó rakparti utakat még bekeretezi, de kijjebb már nem nyúlik. A szárnyhídnál szintén a szigeti pillér határolja a díszvilágítást.

A híd mindkét oldalát megvilágították. A világítást igyekeztek szimmetrikusnak kialakítani, de ez építészeti okok miatt csak részben sikerülhetett. Az északi oldalon például a kerékpárúttal kibővült, kiszélesedett híd alkalmasabb pozíciókat teremtett a szoborvilágításokhoz. Ugyancsak különbséget jelent, hogy míg a déli oldalon minden pillér felett kőcímereket helyeztek el, északon ez elmaradt.

A próbavilágítások alkalmával nemcsak a világítás erősségéhez, egyenletességéhez választották ki a legmegfelelőbb lámpatesteket, hanem legalább ilyen hangsúllyal tesztelték a fényforrások megfelelő színvisszaadását is. Ugyanis fontosnak tartották, hogy az acélszerkezet melegsárga színe este is érvényesüljön. A fényforrásválasztás így a 2800 K színhőmérsékletű fehér LED-re, illetve a 3000 K színhőmérsékletű fémhalogénlámpára esett.

Az előbbiekkel a már említett íveket, valamint az andráskereszteket világították meg, míg az utóbbiak a hídfőket, a pilléreket és a szobrokat derítik. Felmerült annak lehetősége is, hogy először Magyarországon egy ilyen komoly műemléket kizárólag LED-es világítással lássanak el, de az említett szituációkban a fémhalogénlámpás fényvetők jobban tervezett optikájukkal, lencsézési lehetőségükkel még jobb hatást keltettek, mint vetélytársaik.

Érdekessége a világítás színének, hogy ezzel a megoldással illeszkedik az általános Duna-parti koncepcióba. Amíg ugyanis a parti épületek, szobrok zömében melegsárga színű nátriumlámpás világítással rendelkeznek, a hidakat mindenütt fehér színű világítással látták el. Így valójában mindenütt a nappali színhatást adják vissza este is.

A világítás megépítése és majdani karbantartása is különleges feladat, mivel főleg alpinista módszerrel lehet kezelni a berendezést. A híd alatt ugyan kezelőjárdák húzódnak végig, amiken a törzskábelek vezetését meg lehetett oldani és a csatlakozó szekrények, a működtető egységek is idekerülhettek, de szinte az összes lámpatest olyan pozícióban van, amit ezekről a járdákról nem lehet elérni.

A 608 m hosszúságú híd teljes hosszában a déli oldalról látható, így a világítás monumentalitása talán innen ítélhető meg leginkább. Az 1. képről az előbbiekben vázolt világítási felépítés is követhető. Az íveket felül elhelyezett különböző hosszúságú LED-es lámpatestek világítják meg. Az általában 2 m hosszú és 17,5 W teljesítményű lámpatesteket a különböző ívhosszak közötti eltérés miatt kellett rövidebb egységekkel kiegészíteni.

 

1. kép
1/11
1. kép

2. kép
2/11
2. kép

 

 

A 2. felvételen nemcsak a vonalas lámpatestek közül fedezhetünk fel néhányat, hanem azokat kisméretű 15 W LED-es fényvetőket is láthatjuk, melyek az andráskereszteket emelik ki. Minden X kereszttartót alul elhelyezett két lámpatest átlósan világít meg. E lámpatestek világításának periférikus hatásaként a felettük húzódó hídszerkezet is derítést kapott.

A pilléroldalak világítása kétszintű. A 3. felvételen felfedezhetőek azok a lámpatest csoportok melyek egyrészt az acélszerkezet alatti, másrészt az e feletti falrészeket emelik ki. Minden lámpatest aszimmetrikus optikás szélesen sugárzó 70 W fémhalogénlámpás fényvető.

 

3. kép
3/11
3. kép

4. kép
4/11
4. kép

 

 

A mederpillérek világítása a 4. kép alapján jól elemezhető. Az oldalfalak derítése mindenütt azonos, de a pillérélek kiemelése szokatlan. A furcsa megoldás a hajózás zavarásának elkerülése miatt történt.

Ugyancsak e képen látható a déli oldal pillérdíszeinek világítása is. Kicsit közelebb hozva a pillért (5. kép) az is kivehető, hogy a kőcímert és környékét vonalas LED-es lámpatestek emelik ki.

 

5. kép
5/11
5. kép

6. kép
6/11
6. kép

 

 

A Niké szobor világítása is innen elemezhető. Két-két átlósan, a járószint peremére felszerelt, fémhalogénlámpás fényvető a fél-fél szobrot (lényegében a két profilt) világítja meg. Miután a fényvetőkre a partról valamilyen helyzetből bizonyosan rálátni, a lámpatesteket a kisebb kápráztatás miatt lencsézték, továbbá a világítás hatásának rovására is beljebb állították őket. A lencsézés persze egyben a szobor plasztikus megjelenítésére is szolgált. A szobrok világításának esetleges korrigálására még lesz mód, hiszen felújításuk még hátra van, és ahogy a 4. képről is kitűnik, egy Heraklész szobor hiányzik, amelynek pótlására a jövőben kerül sor.

A híd fókusza a középpillér. A soha nem tapasztalt aszály most lehetőséget ad a pillér körbejárására (6. kép), ami normál esetben csak csónakkal tehető meg. A világítás is úgy készült, hogy a legalsó lámpatesteket ne érje el a víz. A középpillér alsó traktusa szögben csatlakozik a felső szakaszhoz, ami kizárja, hogy felülről súrló fénnyel meg lehessen világítani. A tervezési szakaszban felmerült a párkány vonalában egy leheletfinom kezelőjárda felszerelésének ötlete, ahonnan föl- és lefelé is lehetett volna világítani, de ezt elvetették. Most négy 1 m-re kinyúló falikarról derítik a pillért a lámpatestek.

A felfelé világító lámpatesteket a domborművek jó szintű láttatása érdekében átlósan kellett beállítani, míg fent a szélső koronákat vonalas, a középsőt kisméretű spot fényvetők emelik ki.

Különleges világot sejtet a szárnyhídi csatlakozás csomópontja este, és a 7. kép jelzi, hogy a világítási motívumok a szárnyhidat is végig kísérik.

 

7. kép
7/11
7. kép

8. kép
8/11
8. kép

 

 

Talán az északi oldalon jobban élvezhető a híd tükörképe, amely olyan benyomást kelt, mintha lejjebb is folytatódna a szerkezet. A 8. képen feltűnhet, hogy a szoborvilágítás fényvetőit nem látjuk. Ez annak köszönhető, hogy a kiszélesített járószint túlnyúlik a szobrokon és a szélükről szemből vissza lehet világítani azokat.

Az összesen 1101 (ebből 893 LED-es) lámpatestet magában foglaló, 34 kW teljesítményű világítási berendezés önmagában is szép alkotás. Ha azonban a Duna-parti környezetben látjuk sötétedés utáni Margit hidat, végképp jó érzéssel tölthet el bennünket az, hogy e hidunk esti látványa is hozzájárul a remélhetően egyre nagyobb hírnévnek örvendő esti budapesti városképhez.

 

9. kép
9/11
9. kép

10. kép
10/11
10. kép

 

 

Ezt pozitív benyomást erősíti az a különleges élmény, amikor a híd ívei alatt áttekintve megjelenik előttünk a Mátyás templom a Halászbástyával (9. kép), vagy a közelmúltban átadott Országház új világítási köntösében (10. kép).

Deme László

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk