Nézőpontok/Történet

A gótika és a szecesszió találkozása – a Pénzügyminisztérium palotájának ornamentikájáról

1/11

A díszlépcsőház apszisának apród és nemes kisasszony szobrai (Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.)

?>
A díszlépcsőház apszisának apród és nemes kisasszony szobrai (Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.)
?>
A díszlépcsőház apszisának kerámiadíszei (Fotó: Katona Júlia)
?>
A Hess András téri szárny bejárati csarnoka és festett boltozata (Forrás: Fellner Sándor - A Magyar Királyi Pénzügyministerium Palotája, 1908)
?>
A nagycsarnok lépcsőkorlátjának Zsolnay-féle kerámia elemei (Fotó: Bodnárné Telkes Márta PM-TÉR6 Nonprofit Kft.)
?>
A nagycsarnok mellékhajójának csillagboltozata és boltozatfestése (Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.)
?>
Figurális konzolfejek a díszlépcsőházban (Fotó: Katona Júlia)
?>
Gránátalma-motívum a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Hess András téri kapuján (Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.)
?>
Hess András téri szárny lépcsőháza és festett boltozata (Forrás: Fellner Sándor - A Magyar Királyi Pénzügyministerium Palotája, 1908)
?>
Mozaiklapburkolat az Országház utcai személybejárat magasföldszinti részén (Fotó: Katona Júlia)
?>
Sima márványmozaiklapok 20_20 nagyságban (Forrás: Árjegyzék és mintakönyv Melocco Péter cementárugyár..., Budapest)
?>
Vízköpő az Országház utcai szárny homlokzatán (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény)
1/11

A díszlépcsőház apszisának apród és nemes kisasszony szobrai (Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.)

A gótika és a szecesszió találkozása – a Pénzügyminisztérium palotájának ornamentikájáról
Nézőpontok/Történet

A gótika és a szecesszió találkozása – a Pénzügyminisztérium palotájának ornamentikájáról

2019.12.12. 14:29

Gazdag díszítések, finoman elhelyezett magyaros stílusjegyek és a Mátyás-templom hatása, a gótika és a „modern" szecesszió együttes megjelenése jellemzi a többször átalakuláson átesett Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikáját, amelyről Katona Júlia írt átfogó tanulmányt. (x)

A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épített, majd a II. világháborút követően Rados Jenő koncepciója szerint átépített neogótikus palotáját ugyan a többszöri átalakulások során megfosztották karakteres stíluselemeitől, még így is a 19-20. század fordulójának egyik kiemelkedő reprezentatív épülete maradt. Ornamentikus kialakítása jól tükrözte a korszak historizáló építészetét, szoros kapcsolódása a mikrokörnyezethez és a szomszédos Mátyás-templomhoz pedig kontextusba helyezte azt. Egyúttal jól beleillett a nagy lendülettel formálódó fiatal, világvárossá váló Budapest nagyvárosira törekvő építészeti világába, a korszakban emelt pompás középületek sorába. Megjelentek rajta a történelemre utaló, szimbolizáló stílusjegyek és aközben jól képviseli a korszakban kibontakozó magyaros irányzatokat is.

A Hess András téri szárny bejárati csarnoka és festett boltozata (Forrás: Fellner Sándor - A Magyar Királyi Pénzügyministerium Palotája, 1908)
3/11
A Hess András téri szárny bejárati csarnoka és festett boltozata (Forrás: Fellner Sándor - A Magyar Királyi Pénzügyministerium Palotája, 1908)

Az 1850-es évektől kezdődően a művészeti közbeszéd központi témája volt az új stílus teremtésének kérdése és ezzel szoros összefüggésben az ornamentika problematikája, mint az új stílus megnyilvánulásának eszköze. A század közepétől ugrásszerűen elterjedt díszítőművészeti mintakönyvek tanúsága szerint a művészek a saját korukat kifejező új stílust a történeti stílusok mintájára próbálták kialakítani.

A Fellner Sándor számára kezdetektől fogva egyértelmű volt az az elképzelés, hogy a Szentháromság térre megépülő palota a gótikát hozza fel előképnek, utalva ezzel a környezeti adottságokra: a Budavár történelmi előképére és még konkrétabban a Schulek Frigyes által helyreállított szomszédos Mátyás-templom kialakítására. Megjegyzendő, hogy amikor Fellner a palota számára stílust választott, a gótika leginkább csak az egyházi építkezésekben jelent meg, a középületek kialakítására nem volt jellemző. A korszak minisztériumai, pénzügyi és igazságügyi palotái pedig mind a reneszánsz stílusjegyében épültek meg, ez alól viszont egyedüli kivételt a Steindl Imre-féle gótikus Parlament jelentett.

Fellner számára azonban kevésbé ezek a közpaloták, mind inkább a Mátyás-templom helyreállított tömegéhez és történelmi jelentőségéhez való igazodás, valamint törekvés a pénzügyi épület modern és nemzeti jellegének kifejezésére jelentette a fő tervezési szempontot. A templommal való harmonikus összkép megteremtése érdekében egyértelműnek tűnt a gótika, mint stílusjegy kiválasztása, ugyanakkor tudatosan kerülte az egyházi építészeti jegyek alkalmazását. Fellnernek azonban az épületkülső és a térrendezés szempontjából is egy olyan gótikus stílusú templomhomlokzathoz kellett igazodnia, amely vegyesen tartalmazott eredeti és rekonstruált középkori stíluselemeket. Az építendő pénzügyi palotában az épületdíszítő részletek mellett a Mátyás-templom díszítésének két fő meghatározó eleme köszön vissza: az enteriőr díszítőfestésének struktúrája és az épületkülső, különösen pedig a Zsolnay-féle külső burkolatok alkalmazása.

Figurális konzolfejek a díszlépcsőházban (Fotó: Katona Júlia)
6/11
Figurális konzolfejek a díszlépcsőházban (Fotó: Katona Júlia)

A korabeli fényképfelvételek és az azok alapján utólagosan készült, az eredeti részletgazdagságot erőteljesen leegyszerűsítő festészeti restaurálás eredményei segítenek abban, hogy felismerjük, Fellner milyen elemeket adaptált Székely Bertalan és Schulek Frigyes-féle Mátyás-templombeli festett ornamentikából. Az épület festészeti koncepciója erősen igazodott a boltozati elemek látványához. Fellner a belső terekben a gótika különféle boltozási típusai közül számos olyat alkalmazott, amelyek struktúrájukból és hangsúlyos bordarendszerükből fakadóan már önmagukban is erős vizuális hatást kölcsönöztek a belső tereknek.

Az archív fotódokumentáció tanulsága szerint a boltozatmezők festését is a Mátyás-templomban fellelt díszítőelemek inspirálhatták: a boltmezők sarkaiból leveles-virágos-indás sarokmotívumok indulnak, a boltozati bordák vagy azok híján a boltmezők metsződéseinek két oldalán szalagszerűen megfestett levéldíszek futnak, a zárókövek körül pedig középpontosan elhelyezett növényi motívumok terülnek szét. Felbukkannak a szecesszió stílusjegyei, motívumkészlete pedig elsősorban magyaros virág- és gyümölcsornamensekből áll. A gránátalma mellett erősen leegyszerűsített és stilizált tulipánbimbó- és pávatollmotívumok is feltűnnek aszimmetrikusan vagy szimmetrikusan összefonódó indák hálózatában, vagy emlékeztetve az országcímer babér- és cserlombját összefogó szalagra. A későbbi restaurálások során azonban ez a motívumvilág már csak erőteljesen redukálva jelent meg.

A Mátyás-templommal összefüggésbe hozható másik ornamentális megoldás a Zsolnay-féle külső burkolóelemek alkalmazása is. Mindez az épületek közötti külső összhang megteremtésében játszott kulcsszerepet. A II. világháború során Budapest ostromakor az épületet, így azzal együtt a tetőt is, a szomszédos Mátyás-templomhoz hasonlóan, súlyos károsodás érte. Míg ez utóbbi tetőfedésének rekonstrukciójára sor került, addig a pénzügyi palota esetében ez a Rados Jenő-féle átalakítási koncepcióból kimaradt.

Dokumentumok és töredékek alapján feltételezhető, hogy a tetőzet színkombinációja a temploméhoz hasonló lehetett. A Zsolnay-féle tetőcserepek ornamentikájának összhatásában fellelhető egyfajta magyaros stílusjegy is, hiszen az itt található zsinórszerű díszítésre leginkább a 19. században elterjedt mintakönyvekben bukkanhatunk.

A külsővel ellentétben az épület belsejében alkalmazott kerámia nagy arányban maradt fenn, s ezekben szintén megmutatkozik a magyar nemzeti formanyelv. Fellner a díszlépcsőház apszisába apród és nemes kisasszony figurákat rendelt Zsolnay-féle pirogránitból, a lépcsőkorlátok növényi kiképzésű áttört elemei mellett pedig a nagycsarnok és a díszlépcsőház oszlopfőinek és konzolainak levéldíszes-gránátalmás motívumai is szürkésfehér, okkersárga és kék színű mázas majolikából készültek. Továbbá a lépcsőházak falain is kerámiaburkolatokat alkalmaztak, például a díszlépcsőház apszisának pihenőjében, valamint a II. és III. lépcsőházak falain. Ornamentikájuk (szőlő, szőlőlevél, cserfalevél, babérlevél, gránátalma) illeszkedik a pénzhez, a gyarapodáshoz és a gazdagsághoz kapcsolódó szimbolikába, mindezt a gótika formavilágában megfogalmazva.

A nagycsarnok lépcsőkorlátjának Zsolnay-féle kerámia elemei (Fotó: Bodnárné Telkes Márta PM-TÉR6 Nonprofit Kft.)
4/11
A nagycsarnok lépcsőkorlátjának Zsolnay-féle kerámia elemei (Fotó: Bodnárné Telkes Márta PM-TÉR6 Nonprofit Kft.)

Számos helyen találunk figurális elemeket is, melyek legkiemelkedőbb példáiként a palota terrakotta vízköpői idézhetők. A gótikus építészet figurális elemei sok esetben képzeletbeli szörny- vagy állatalakjai szimbolikus jelentéssel bírtak, így a Pénzügyminisztérium vízköpő állatfigurái is ekként értelmezhetők.

A díszítő falfestés jelenlegi, restaurált változata erősen elnagyolt és durva, ezért csak az archív felvételeken vehető ki, hogy az eredeti festés részletgazdagságával is felidézi a mintaként szolgáló 17–18. századi hímzéseket. A bemutatott, magyarosnak mondott stíluselemek azonban csak leginkább a finom részletekben rejlenek, nem ezek dominálják a gazdagon díszített palota összképét.

A Mátyás-templom által is nagyban ihletett díszítőmotívumok azonban határozottan megmaradtak világi szimbólumrendszereknél, különös tekintettel a pénzügyi adminisztráció, az állam szerepének tematikájánál (országcímer, babér- és cserlomb, a szőlő, dohány, gabona, komló, kulcsot tartó kéz, keresztbe tett kalapács, bányászok). A pénzügyi adminisztráció mellett ugyanakkor a Tudomány, a Honvédelem, a Jog és a Kereskedelem is allegorikus félalakokkal képviselteti magát a főhomlokzat két toronysisakjának közeiben. Rendszeresen visszatérő, a gótikával szemben inkább a reneszánszban használt motívum a bőséget, bőkezűséget, termékenységet jelképező gránátalma. A gótika stílusához igazodnak ugyanakkor a padlóburkoló elemek. Fellner a pénzügyi palotához olyan típusú mozaiklapokat választott, amelyek stílusukban inkább a historizáló jelleget, semmint a modernebb vagy szecessziós vonalvezetést erősítették az épület belsejében, sokkal inkább idézik a középkori padlóburkolatokat.

Az üvegablakok tervezésekor Fellner a szín és a vonal kiegyensúlyozott játékának megvalósítására törekedett. Mivel kerülni akarta azt, hogy az épület akárcsak részleteiben is az egyházi építészetre emlékeztessen, ezért – ahogy az archív felvételekből és a megmaradt ablakok alapján rekonstruálható – azokat semleges, növényi-geometrikus kiosztással díszítette.

Az épület ornamentikájának kiemelkedő erénye és értéke a gótikus boltozatok alkalmazása és korabeli, „modern" adaptálása, amely egyúttal az épületbelsőt is eklektikussá teszi. Két megközelítés találkozott a Pénzügyminisztérium palotájának épületornamentikájában, amit Fellner mesterien olvasztott egy közös, gazdag vizuális összképpé: a gótikáé, amely a szerkezetet önálló díszítőelemmé emelte, és a szecesszióé, amely a vonalat a stílus kifejezőeszközének tekintette, használta – összegzi az épület díszítéseinek világát Katona Júlia.

(Támogatott tartalom)

Vélemények (1)
Urmanczy
2019.12.26.
14:39

Nagyon helyes, hogy visszaépítik a Királyi Pénzügyminisztérium épületét. A cikk nem szól az udvari bontásról és tervezett építkezésről. Az irodák modern kiképzése szöges ellentétben lesz az épület rekonstrukciójával. Erről is jó lenne többet tudni!

Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk