Emberek/Interjú

„…a Galéria megépülése alapvető fontosságú” - Baán László a Liget Budapest aktuális helyzetéről

1/17

Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával - fotó: Gulyás Attila

Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
?>
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
?>
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
?>
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
?>
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
?>
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
1/17

Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával - fotó: Gulyás Attila

„…a Galéria megépülése alapvető fontosságú” - Baán László a Liget Budapest aktuális helyzetéről
Emberek/Interjú

„…a Galéria megépülése alapvető fontosságú” - Baán László a Liget Budapest aktuális helyzetéről

2020.02.14. 13:32

Cikkinfó

Szerzők:
Somogyi Krisztina
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Baán László, Sanaa, Bánáti + Hartvig Építész Iroda

Cég, szervezet:
Liget Budapest

Címkék:
Liget Budapest

Vélemények:
17

„Politikai identitásépítés nehezíti a kompromisszumok létrejöttét a Liget Budapest projekt ügyében" – mondja Baán László, a beruházás miniszteri biztosa. Az Új Nemzeti Galéria megvalósítása kulcsfontosságú, a többi beruházás ügyében más megoldást is el tud képzelni, de úgy látja: az idő az ő oldalán áll. Beszélgetésünkön szóba kerültek a Galéria átdolgozott tervei is. Somogyi Krisztina és Kovács Dániel interjúja.

Építészfórum: A budapesti önkormányzati választások óta egyeztetés indult a kormány és az új városvezetés között a Liget Budapest projekt jövőjéről. Október 21-én a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: „Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak." Karácsony Gergely főpolgármester, illetve Erő Zoltán új főépítész és Bardóczi Sándor főtájépítész is többször elmondta: a már megkezdett építkezéseken túl újabbakat nem szeretnének a Városligetbe. Hogyan befolyásolja mindez a Liget Budapest munkáját?

Baán László: A főváros elutasító álláspontja miatt három épület került standby pozícióba: az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház. Ez azt is jelenti, hogy a többi persze épül, és ez nagyon fontos, mert azt jelenti, hogy mindenképpen lesz látható és meggyőző eredménye a közel egy évtizedes munkának. Az eddig átadott épületek és projektelemek, többek között a Szépművészeti Múzeum, a Millennium Háza, a Nagyjátszótér, a Vakok kertje vagy az ifjúsági sportpályák szinte kizárólag elismerő kritikákat kaptak, de a legfontosabb talán, hogy szeretik és intenzíven használják őket a ligetlátogatók.

Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
1/17
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával - fotó: Gulyás Attila

A három még nem épülő beruházás a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa legelső ülésén is napirendre került. A főpolgármester úr hozzánk már egy általa előterjesztett közgyűlési határozattal megerősítve érkezett, úgymond, megkötött kézzel. A kormány erre válaszolta azt, hogy ha a főváros ellenzi, akkor nem építi meg ezt a három épületet, de ez nem azt jelenti, hogy soha nem is fogja: addig nem épít, ameddig a főváros vezetésével ebben nem jut egyetértésre. A kormány szándéka tehát továbbra is fennáll, de miért is változott volna? Semmilyen olyan tárgyszerű, szakmai érv nem hangzott el, ami a kormánynak a Liget projekt mint kiemelkedő jelentőségű nemzeti ügy értékébe és fontosságába vetett meggyőződését és eltökéltségét megingatta volna. Ezt Gulyás Gergely miniszter úr elég egyértelműen meg is fogalmazta az ülést követő sajtótájékoztatón: abban volt egyetértés, hogy ebben a kérdésben most nincs egyetértés.  

ÉF: Mitől remélik azt, hogy elmozdulás történik a kérdésben?

BL: A politikában ez percek alatt megtörténhet. Ki tudta volna például előre megmondani, hogy az atlétikai stadion kapcsán milyen alku és milyen gyorsan jön létre? Meggyőződésem, hogy az a beruházás politikai értelemben sokkal forróbb téma volt, mint a Liget projekt bármikor, és mégis gyakorlatilag hetek alatt sikerült olyan kompromisszumot találni, amit a felek kölcsönösen elfogadhatónak tartottak. Ezzel a stadion-ügy mint gyúanyag el is tűnt a politikai szcénából. Azt gondolom, hogy a Liget esetében ugyanez megtörténhet.  

A közvélemény erre készen áll: tavaly decemberben készült egy nagymintás, személyes megkeresésen alapuló, reprezentatív fővárosi közvéleménykutatás a Városliget Zrt. felkérésére, amely során a kérdezők megmutatták az embereknek, hogy mely épület s minek a helyére fog épülni. Így, a fejlesztés leginkább releváns, valós tényeinek ismeretében a fővárosiak több mint kétharmada támogatja a Liget projekt megvalósítását, s ez a többség országos szinten még magasabb: egy egészen friss, reprezentatív kutatás szerint a Liget projekt teljes körű megvalósítását támogatók aránya nyolcvan százalékos.

Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
16/17
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával - fotó: Gulyás Attila

ÉF: Ha jól értjük, az optimista verzió jelenleg az, hogy létrejön valamiféle csereügylet a kormány és a főváros között, egy olyan kompromisszum, ami lehetővé teszi, hogy az eredeti tervek szerint megépüljön a Liget Budapest.

BL: Nevezzük kompromisszumnak. Nyilván ennek valamilyen formában mindkét fél számára előnyösnek kell lennie. A kulcskérdés a Galéria; azt gondolom, a Liget projekt el tudja viselni nemzetközi rangjának és vonzerejének komolyabb sérülése nélkül, ha a másik két épület, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház kikerülne belőle – bár természetesen azokat is a projekt fontos és megvalósítandó elemének tartom –, de a Galéria megépülése alapvető fontosságú. Remélem, hogy van lehetőség arra, hogy erről egyezség szülessen, bár az is világos, hogy ez nem néhány hónapon belül fog megtörténni.

ÉF: Mi az optimális időtáv?

BL: Nem gondolom, hogy ez a következő hónapok kérdése, sokkal valószínűbb, hogy az elkövetkezendő néhány éven belül lesz majd döntés. De a projekt eddig is több kormányciklust ívelt át. A Szépművészeti Múzeumot szintén egy törvénnyel hozták létre 1896-ban, és rá pont tíz évre nyitott meg. A városligeti törvény 2013-ban született meg, mi jó ideje 2023-ra prognosztizáltuk a projekt befejezését: ez persze most már valószínűleg csúszni fog. De a Szépművészetihez képest ez egy jóval nagyobb, komplexebb vállalás. Amikor a Prado igazgatójának elmeséltem, hogy az októberi választások kapcsán milyen új helyzet állt elő, azt válaszolta, hogy náluk az első kormányváltás után rögtön leállt másfél évre a Prado bővítése. De végül aztán született egy megállapodás arról, hogy a Pradót nemzeti ügyként kiemelik a pártpolitikai viták teréből: ám így is tíz évig tartott az eredetileg öt évre becsült építkezés. Az amszterdami Rijksmuseum nemrég lezajlott bővítésekor is ötből tíz év lett a megvalósítás. Egy biztos, egy ilyen kiemelt fontosságú kulturális beruházás esetében néhány év csúszás nem meglepő, de igazán nem is számít: ezek hosszú távra készülő és hosszú távon megtérülő fejlesztések.

Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával -  fotó: Gulyás Attila
17/17
Interjú Baán Lászlóval, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosával - fotó: Gulyás Attila

ÉF: Hogyan térül meg?

BL: Van erre konkrét számításunk, de van elvi válasz is. Ha valóban jó minőségű középületeket hozunk létre – és most maradjunk csak a kultúránál –, azok hatása kettősen térül meg. Egyfelől egy sokakat és jól szolgáló közintézménynek van egy nehezen számszerűsíthető, de vitathatatlan társadalmi haszna, ez az, amiért kulturális intézményeket egyáltalán létrehozunk. De másféle haszon is mérhető. Egy német vizsgálat szerint az elmúlt másfél évszázad legtöbb hasznot hozó németországi beruházása egy meglehetősen drága, ám különleges vonzerejű kulturális beruházás, a neuschwansteini kastély megépítése volt, ami annak idején – több más, ma úgy neveznék „presztízsberuházással" együtt – csődbe vitte Bajorországot, de azóta olyan, tartósan kiemelkedő turisztikai vonzerővé vált, ami számszerűsíthetően is több mint száz év legjobb nemzeti befektetésévé tette. A mi esetünkben a KPMG készített egy tanulmányt, ami egy nagyon konzervatív becsléssel azt mutatta ki, hogy a Liget Budapest projekt megvalósítása esetén legalább napi ezer fő többlet-turistát fog vonzani Budapestre. Így 15 éven belül a turisták által elköltött pénzből és annak az adótartalmából nemzetgazdasági szinten megtérülnek a beruházásra fordított közpénzek. Tehát ez a beruházás már rövidtávon megtérül.

ÉF: A KPMG tanulmány négy-öt évvel ezelőtt készült. Hol tart most a projekt költségvetése?

BL: Az első kormánydöntés idején, 2015-ben 150 milliárdos nagyságrenddel számoltunk. Előtte csak becslések születtek, ráadásul még korántsem a végleges tartalomra, akár én mondtam ki akkor azokat a számokat, akár más. 2015-ben ezt az összeget már mérnökszámítások támasztották alá, viszont ekkor még előtte voltunk a senki által nem sejtett hazai építőipari boomnak. Az utóbbi két-három évben már rendre 250 milliárdos költséget becsültünk. Ám látva az elmúlt évek közgazdasági folyamatait, nekem is azt kell mondanom, amit más állami beruházásokért felelős vezetőknek, hogy akkor tudunk végleges számokat mondani, amikor meglesznek a végleges kiviteli terveken alapuló közbeszerzések. A piac fogja ugyanis megmondani, hogy végül mi mennyibe kerül. A projekt megvalósításával összefüggő szerződésállomány nagyságrendje jelenleg mintegy 150 milliárd forintnál tart: ez persze nem a tényleges kifizetés, hanem a leszerződött összeg. Egy biztos: ha mindezt Nyugat-Európában építenénk, a végösszeget nyugodtan megszorozhatnánk kettővel. Amennyiben az a kérdés, hogy a becsült költségek növekedése a megtérülés szempontjából mit jelent, azt gondolom, a megtérülés az eredetileg számolt 15 évről valószínűleg felmegy 20-ra. De lesz visszatérülés, ami praktikusan egyetlen más hazai kulturális beruházás esetében sem prognosztizálható, mert egyetlen más kulturális tartalmú fejlesztés sem képes még csak a közelébe se jutni annak a nemzetközi láthatóságnak és vonzerőnek, ami a Liget projekt révén létrejöhet Magyarország számára.

Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
4/17
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.

ÉF: Készül-e újabb tanulmány?

BL: Fogunk készíteni újabb tanulmányt. A jelenlegi helyzetben azonban, a főváros által kimondott múzeumstop miatt kétséges az értelme, hiszen az Új Nemzeti Galéria megépítésének akadályozásával a Liget projekt nemzetközi vonzerejének legfontosabb eleme kerül kiiktatásra, s ezzel egyelőre búcsút mondhatunk a pénzügyi megtérülés reményének, de őszintén remélem, hogy csak időlegesen. Egy nemzetközileg is jelentős, ikonikus megformálású művészeti múzeum nélkül nem jött létre nemzetközileg releváns kulturális negyed sehol a világon. Ez lenne az ára, ha végleg lemondanánk a Galéria megépítéséről, s persze önmagunk megfosztása egy ilyen minőségű új nemzeti művészeti intézménytől…

ÉF: Tehát a megtérülés zálogát az Új Nemzeti Galéria megépítésében látja?

BL: Így van. A most leállított három épület közül – bár nagyszerűen és hiánypótlóan szolgálnák a Liget látogatóit – sem az Innováció Házáról, sem a Városligeti Színházról nem gondolom, hogy érdemben befolyásolnák a projekt nemzetközi láthatóságát, de a Galéria nélkül ez a kritikus szint alá süllyedne.  

ÉF: Erő Zoltán lapunknak arra célzott: a Néprajzi Múzeumot akár még a jelenlegi helyzetben is átterveztetné, mert túlméretezettnek tartja.

BL: Az nagyon nagy baj lenne, ha úgy gondolná bárki is, hogy egy olyan bonyolultságú építészeti projekt, mint a Néprajzi Múzeum, a kivitelezés jelen fázisában csak úgy „átlegózható". Az épület nemzetközi tervpályázatát másfél éves előkészítő szakmai munka előzte meg, melynek során az egyes intézménygazdák, jelesül a Néprajzi Múzeum teljes gárdája, rendkívül részletes alapossággal adták meg, hogy milyen múzeumot, milyen tartalommal szeretnének maguknak, s a pályázatok ez alapján kerültek kiírásra majd megtervezésre.

Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
2/17
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.

ÉF: Nemrég látott napvilágot egy közösségi finanszírozásban készült, a Liget-projekttel kapcsolatos dokumentumfilm. Ennek fontos aggályai, hogy nem látni előre, mennyi lesz a beruházás költségvetése, illetve a fenntartás mennyibe kerül majd. Az egyikre kitértünk már, az utóbbira nézve vannak számítások?

BL: Amikor megtérülésről beszélünk, abba a fenntartás költségeit is érdemes belevenni, nem pusztán a bekerülés költségeit – ezzel már a KPMG is foglalkozott. A kormány természetesen számol a megvalósuló új intézmények működési többletköltségeivel és ezek többlettámogatásként folyamatosan beépülnek az éves költségvetésbe. De nem pusztán a költségekkel kell foglalkozni, hanem a működtetés leginkább optimális modelljeivel. Mi az, amit az üzemeltetés során közösen kell ellátni az új épületekben, és mi az, amit külön-külön érdemes? Ezen másfél éve kiváló szakértők dolgoznak egy munkabizottságban: műszakiak, pénzügyesek, épületüzemeltetés… A központilag megoldandó facility management szolgáltatást a Városliget Zrt. fogja nyújtani, ez most is benne van költségvetésében, és a jövőben is benne lesz.

ÉF: Itt ülünk a Nemzeti Galéria vadonatúj makettje mellett. Elég sokat alakultak a tervek az elmúlt években. Hogy áll a tervezés, hol tart ez a folyamat?

BL: Ez az új makett a véglegesnek tekintett kiviteli tervek alapján készült. Sok köztes állapot volt: minden nemzetközi design-pályázatot egy hosszabb munkafázis követ, hogy a tervezés során valós és reális válaszok szülessenek. Egy nagyobb, komoly gyűjteménnyel rendelkező intézmény esetén ez hosszabb munka, és persze bonyolítja a helyzetet, ha egy tokiói tervezőirodával dolgozik együtt az ember. A SANAA világhírű iroda, érthetően nagy a leterheltségük, ezzel együtt sokat foglalkoznak ezzel a tervvel, a magyar partner Bánáti + Hartvig Építész Irodával együtt. Rengeteg vázlatot készített a SANAA. Egy időben nyilvánosságra kerültek olyan dobozszerű külsőt mutató látványtervek is, ahol az látszott, hogy a puszta funkciókra bontottuk vissza az épületet, és ezért az alapelképzelésre jellemző játékosság és könnyedség a tervezés azon fázisában éppen nem érvényesült. A hosszú egyeztetés során a SANAA elsősorban természetesen a design művészi értékeit védte, mi pedig azt képviseltük, hogy az épületet minden nap és minden szempontból jól tudjuk majd működtetni. Aki járt már kortárs sztárépítész múzeumában, bizony találkozhatott rosszul funkcionáló terekkel és térkapcsolatokkal, ezt el kellett kerülni. Minden kollégám a nagyvilágban azt tanácsolta, hogy inkább szánjunk plusz egy évet az egyeztetésre, de ne kössünk rossz kompromisszumot. Megérte: a végeredménnyel most a folyamatban résztvevő valamennyi szereplő elégedett.

Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
5/17
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.

ÉF: Milyen viták adódtak a folyamatban?

BL: A maketten is látszik, hogy a kiviteli tervfázisban az épület külsőleg végül is különösebben nem változott a pályázati eredményhez képest, nem veszett el semmi abból a játékosságból és dinamikából, amely miatt győzött ez a terv. A belmagasságok szempontjából kényszerhelyzetet teremtett a szabályozásban lefektetett 25 méteres párkánymagasság. Ez elkezdte összenyomni a szinteket; fél métereken is komolyan vitatkoztunk a tervezőkkel, akárcsak az egyes helyiségek és a kapcsolódó funkciók végleges kialakításáról. Statikai kérdésekkel is rengeteget kellett foglalkozni; az épületdobozok megfelelő elhelyezésével és alátámasztásával, mert az nem megy például, hogy a kiállítóterekbe egy oszloperdő kerüljön. Örömmel mondhatom, hogy a végén minden kérdésben megtaláltuk a kölcsönösen megnyugtató megoldásokat.

ÉF: A kritikák között gyakran felmerül, hogy a SANAA sztáriroda – azaz olyan épületet „gyárt" majd Budapestre, mint amilyet bárhova a világon.

Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.
6/17
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt.

BL: Sok-sok Van Gogh vagy éppen Picasso képre is gyorsan rá lehetne mondani, hogy az egyik olyan, mint másik, hogy a konstruktivistákról vagy az absztrakt művészetről már ne is beszéljünk. Minden nagy építésznek, ahogy minden nagy művésznek van saját, felismerhető kézjegye. Örüljünk ennek! Olyat kapunk, ami tényleg SANAA. Ráadásul a munkásságuk egyik csúcsműve az Új Nemzeti Galéria, aminek a részletes tervein immár több mint két éve dolgoznak nekünk, Budapestnek. Kíváncsian várom bárkitől az elmúlt harminc évben megvalósult, a SANAA épületnél jelentősebb és kvalitásosabb budapesti épületek listáját… Ezt az épületet Szedzsima és Nisizava pont ide, a Városliget parki környezetébe álmodták meg, erről ők maguk is sokszor nyilatkoztak már. Van egy karakterében hasonló épületük, egy jeruzsálemi campus (a Bezalel Akadémia 2022-ben nyíló campusáról van szó - a szerk.). De amíg ott egy szigorú, az ásatási rétegekhez hasonlító tektonikus rend uralja az épület szerkezetét, amely mintegy metaforája Jeruzsálem történelmi és kulturális rétegeinek, addig nálunk a tervek szerint, ha a fák közül a ligeti Nagyrétre lép majd a látogató, mintegy varázslatos, mitikus világváltásként egy tájfun tépte távol-keleti falu egymásra torlódott elemeinek összképeként bukkan majd a látogató elé a Galéria épületegyüttese, a maga egyfelől meglepő, látszólag kaotikus, másfelől pedig játékos és hívogató rendjével. Kevés ilyen nagyszerű, művészetnek szentelt múzeumot láttam életemben, mint ez a zseniális épület, amely önmaga struktúrájával is kifejezi azt a varázslatot, amit az igazán jó művészet tesz velünk.  

Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
7/17
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció

ÉF: Változott a mérete az eredeti tervekhez képest?

BL: Nem változott. Az épület azt az alapterületet fogja elfoglalni, amit a Petőfi Csarnok és a hozzá kapcsolódó szabadtéri színpad elfoglalt, vagyis a megépítésével semmiféle ligeti zöldfelület nem megy veszendőbe, hiszen itt több mint 130 éven át mindig valamilyen épület állt.  

ÉF: Visszalépve az egész projekt szintjére, hogyan látja, miért lett a Ligetnek ilyen jelentős negatív visszhangja?

BL: Ha visszamegyünk a történeti időben, azt látjuk, hogy szinte minden ilyen léptékű, nagy vállalkozásnak hasonló, heves tiltakozások, viták és konfliktusok sokaságával terhelt a megvalósulása: nézzen utána bárki egy kicsit mélyebben például a Lánchíd több mint másfél évtizedes keletkezéstörténetének. A régi történeteket persze lassan elfelejtjük, ám újra és újra legyártjuk ezeket a mintázatokat. 

 A Liget projekt „negatív visszhangja" döntő részben abból fakad, hogy az ellenzők egy része hosszú évek óta – minden eszközzel és jelentős médiafigyelem mellett – érzelmileg túlfűtött, hamis állítások tömkelegével démonizálja a projektet, azzal fanatizálva saját magukat és a követőket, hogy egy valóságos és tényleges Liget Armageddont kell megakadályozniuk. Meggyőződésem, hogy bármely eleme és végül maga az egész Liget projekt addig lesz csak ilyen vagy olyan mértékben elutasított, ameddig meg nem valósul. Amint jövőre megnyílik a Zene Háza, felépül a Néprajzi Múzeum, az emberek össze fognak nézni és azt mondják: „Mi volt ezzel a baj? Ez fantasztikus." A megépült valóság mellettünk áll majd.

Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
12/17
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció

Ezért egyetlen esélye van az ellenzőknek: hogy a Liget projekt ne, vagy csak töredékesen valósuljon meg. Mert akkor az idők végezetéig azt tudnák mondani, hogy egy szörnyűséget sikerült megakadályozniuk. De ez a démonizált kép csak addig lehet hatékony, ameddig az emberek annak alapján, s nem pedig a valóság ismeretében alkotnak véleményt a projektről. Ezt immár úgy fővárosi, mint országos reprezentatív közvéleménykutatások is alátámasztják: ahogy az embereknek a Liget projekt tényleges elemeit, helyszíneit, tényeit mutatják meg és arról kérdezik őket, akkor elsöprő többségük a projekt teljes körű megvalósítását támogatja.

S végezetül: mi is tulajdonképpen az érv az Új Nemzeti Galéria megépítése ellen? Egyik legutóbbi interjújában a főpolgármester úr azt mondta, hogy a klímavészhelyzet miatt nem szabad megépíteni az Új Nemzeti Galériát. Ha komolyan vennénk, hogy a klímavészhelyzet miatt nem épülhet középület, akkor ez nyilván nem csak a Ligetre vonatkozik. Sőt, kérdésessé válik, hogy ebből az aspektusból nézve egyáltalán épülhet-e bármilyen épület Budapesten. Messzire vezetne ez az érvelés… A Galéria esetében olyan tízezer négyzetméternyi felületen vitatkozunk, ahol 130 éve nincs se fű, se fa, mert speciel épületek álltak ott már a dédapáink idejében is. Ha ezt valóban klíma- vagy zöldfelületi kérdésként vizsgálnánk, tudnánk a 130 év után újra füvesíteni kívánt, a Liget egy százalékát kitevő felület kiváltására roppant egyszerű megoldást adni, akár magában a Ligetben is. Teljesen evidens tehát, hogy ha a Galéria kapcsán ténylegesen egy zöld kérdésre kellene választ találni, akkor már rég túl volnánk annak megoldásán. Itt azonban egy jelenleg politikai szimbólummá, majdhogynem fétissé transzformálódott ügyről van szó, amelynek révén az új városvezetés felmutatni és igazolni kívánja a kialakulóban lévő zöld politikai identitását…

Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció
8/17
Az Új Nemzeti Galéria látványterve - terv: SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft. - forrás: Városliget Zrt. animáció

Éppen ezért kimondottan szurkolok azért, hogy a város vezetése mielőbb elkezdje kibontakoztatni a saját vízióit, legyenek eredményei a kihirdetett klímavészhelyzet kezelésében, vagy bármi másban, amit okkal tulajdoníthat magának, mert a valóságban megjelenő eredmények talán adnak majd önbizalmat ahhoz, hogy a Liget projekt az érinthetetlen politikai fétis státuszából ismét a tényszerű, szakmai eszmecsere és a valós értékeken alapuló megfontolások világába térhessen vissza.


Kovács Dániel és Somogyi Krisztina

 

Vélemények (17)
Reki
2020.02.21.
21:40

T. V.A.! Köszönöm, a válaszait. Számomra csak azt erősítette meg, hogy mennyire nem értünk egyet.

Várkonyi András
2020.02.21.
21:59

@Reki: A Dunning–Kruger-hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását. A jelenséget a Cornell Egyetem két kutatója, Justin Kruger és David Dunning mutatta ki. Az eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban. Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzá-nemértők hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket, nem képesek felismerni, ha más ért hozzá, nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá. Ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.

Gulyás András
2020.02.19.
16:44

Kényes kérdéseket ezúttal se kapott Baán úr. Lenne egy javaslatom a Városliget jobb kihasználtsága érdekében: a Magyar Zene háza és a Nemzeti Galéria között maradni fog egy elég nagy tér. Nemzetközi tervpályázat keretében épüljön oda egy jó nagy pláza, minek üresen hagyni, teljesen felesleges. Az építészfórum pedig megírhatná majd, milyen építészeti minőséget képvisel az új épület. Londonban lehetne rá néhány díjat szerezni, pár millióért pedig íródhatna hozzá hatástanulmány is, amely részletesen kimutatná, hogy térül meg a beruházás, és mennyivel nő a látogatószám. Legyen a neve mondjuk Liget-plaza.

Várkonyi András
2020.02.21.
22:01

@Gulyás András: Jaj, ne adjon nekik ötleteket, mert még ,egcsinálják!

Reki
2020.02.19.
08:50

T. Várkonyi András! Nem akarok többet vitatkozni az új és régi Nemzeti Galériáról, úgy tűnik nem értünk egyet. De ez így jó, hogy több szempont szerint ítéljük meg az építészetet. Én valóban nem vagyok építész, de Baán László megbízottja, rokona sem. Egyszerűen érdekel, hogy Budapest hogyan fejlődik, vagy éppen szegényedik. Ezért mint építészt kérdezem néhány új épületről Budapesten. Olyanokról, ami én szerintem nagyon zavaró Budapest látványára. A Duna Aréna szürke kockája a Duna parton lehangoló látványt nyújt. Szerintem, kékes-zöldes tükröző üveg borítással sokat lehetne javítani rajta utólag is. (olyan mint pl. a Rendőr palota) A másik a Clark Szálloda, A sötét-lilás színével teljesen elüt a környező épületek, az Alagút és a Lánchíd színétől és bántóan felhívja magára a figyelmet. Kő színű színezéssel ezt is helyre lehetne hozni. A harmadik bántó pont a Bazilika előtti téren lévő ronda bank épület. Ezt is meglehetne oldani úgy, mint ahogy a Parlament melletti METESZ székházzal történt, lebontani és visszaépíteni ez eredeti eklektikus épületet. Vagy legalább beburkolni, hogy jobban alkalmazkodjon a Bazilika környezetéhez. Kíváncsian várom véleményét! Köszönöm!

Várkonyi András
2020.02.21.
21:12

@Reki: Kedves Reki! Örülök, hogy sikerült leküzdenie az újabb hosszú kommentem által támasztott nehézségeket! Kérdéseire szívesen válaszolok, legalábbis megpróbálok. A Duna Arénában nem jártam, csak kívülről "csodáltam" meg. Nekem ennyi elég volt belőle. Tudni kell róla, hogy a beruházás kezdetekor (2014-ben) egy a megvalósultnál sokkal látványosabb, építészetileg izgalmasabb tervet mutattak be a közönségnek és a bekerülési költséget összesen 8 millióra becsülték. A végeredmény 2017-re ez lett... valljuk be, hogy az olasz autópályák mentén ennél sokkal esztétikusabb, igényesebb megjelenésű üzemi- és raktárépületek sorakoznak. De ha már az épület szerényebb lett a vártnál, "legalább" költségek nőttek: a hivatalos végösszeg "csupán" 43,3 milliárd lett, de egyes becslések szerint a kapcsolódó egyéb kiadásokkal volt az a duplája is. A teljes vizes VB összköltsége elérte a 100 milliárdot. De legalább volt egy jó kis VB-énk, nem igaz? Isten mentsen attól, hogy további pénzt költsünk a homlokzat színezgetésére-fényezésére, éppen elég pénzünkbe kerül a csak kevés kiváltságos élsportoló által használható monstrum éves fenntartása! Higgye el, milliárdokról van szó...! De a szerintem pazarló és elhibázott beruházás a legnagyobb kárt azzal okozta, hogy Budapest legnagyobb és legnépszerűbb strandját, a Dagályt sikerült vele tönkretenni, ugyanis a korábbi strand területének több, mint harmadát elvették miatta, a hullám- és a termál-medencéket az őket körülvevő parkkal együtt felszámolták a gusztustalan beton-pléh monstrum kedvéért, amiben a pihenni és strandolni vágyó pestiek csak kívülről "gyönyörködhetnek. Természetesen (?) ez is Fürjes Balázs államtitkár-kormánymegbízott nevéhez fűződik, akárcsak a mostani Liget-projekt. Nem meglepő, hogy minden másban is hasonlít egymáshoz a két "csoda-beruházás", utóbbinál is hasonló pusztítás folyik. A Clark-téri szállodáról nekem jobb a véleményem, a körülményekhez képest szerintem (egyes bántó részleteitől eltekintve, pl. a mélygarázs kapuja) egész jó lett. De ha rajtam múlt volna, én a telket nem építettem volna be, hanem az egykori Ybl-féle neoreneszánsz palota hátsó megmaradt földszintes romját (amiben sokáig a népszerű Lánchíd-presszó működött sokunk örömére kerthelyiséggel és tetőterasszal) masszírozgattam volna kismértékű visszaépítéssel és kortárs építészeti kiegészítésekkel, a szomszéd épület meredező tűzfalának eltakarásával. Így egy igazi idegenforgalmi és vendéglátóipari nevezetesség lett volna, egyben mementója a szörnyű háborús pusztításnak. A mostani beépítéssel viszont túl zsúfolt lett a tér jobb oldala (a Lánchíd felől nézve), és még jobban elbillent az egyensúly. Hiányzik a tér másik oldala, az egykor ott álló paloták helyén fájó űr tátong. A Bazilika előtti térrel nagyon elfogult vagyok, mert ott nőttem fel, oda jártam általános iskolába és Édesanyám mai napig ott lakik. Az egykori lebombázott házak helyére felhúzott jellegtelen "modern" irodaépület tényleg elég borzalmas, de legalább semleges: nem konkurál a csodálatosan felújított, ragyogó neoreneszánsz templom impozáns tömegével. Szerintem hiba lenne lebontani és valami régi-újat építeni a helyére, inkább kisebb homlokzati kiegészítésekkel, burkolatcserével kellene javítani rajta - hogy a MINŐSÉG mutatkozzon rajta, illetve a földszinti részen a vendéglátó-helyek szintén még színvonalasabb portál-kialakítása jöhetne szóba. Végére maradt a Kossuth-tér. Szerintem borzasztó unalmas és egysíkú lett, a fák jórészt eltűntek róla, maradt a beton és a térkő... a "helyreállított" szobrokról jobb nem beszélni. Csak szegény Rákóczit sajnálom, ő jobb társaságot érdemelne. Az ő szobra (és ő maga!) a minőséget jelentette valaha a téren, most a sok gagyi mellett már csak egy a sok közül. Ez a helyzet az "új" épülettel is: nekem jobban tetszett és a valós történelmet jobban fejezte ki a Pintér Béla-féle modern épület, ami - természetes felújítva, korszerűsítve - teljesen megfelelő lett volna. Most egy olyan ház épült a helyére, aminek a tömege és historizáló homlokzata már 1928-ban, az eredeti tervek készítésekor is anakronisztikus volt (a ház nem lett lerombolva, hanem sosem épült meg). Persze a tér igazi attrakciója a Parlament, ilyen szempontból nem zavar ez az unalmas, közhelyes épület, de a Miniszterelnöki Hivatal második (!) rekonstrukciójakor a rá felrakott idétlen kupola már igen, az megbontotta a harmóniát. Jobb volt nélküle. Na, megint túl hosszú voltam... Kulturált jó éjszakát!

Várkonyi András
2020.02.21.
22:06

@Várkonyi András: Javítás: A Duna Aréna tervezett költsége természetesen nem 8 millió, hanem 8 milliárd forint volt. Ebből lett 43,3 milliárd.

P. Imre
2020.02.19.
07:44

Várkonyi úr, le a kalappal bátor és szakmai eszközökkel érvelő hozzászólása előtt. A Liget-projekt körüli vita azonban már rég nem erről szól. Itt egy erőszakszervezet - a magyar kormány - akarata érvényesül: ezzel szemben az Ön véleménye vagy az enyém, Bardóczi Sándoré, Erő Zpltáné, Marosi Ernő akadémikusé, Ráday Mihályé, Schneller István vagy Jámbor Imre építész- ill. tájépítész professzoroké, a húszezer környékbeli lakosé, akik aláírtak a Civil Zuglónak, tökmindegy. Ennek ellenére, fontos, hogy időnként megszülessen egy-egy ilyen hozzászólás, mint az Öné, mert emlékeztet arra, hogy léteznek fontos szakmai szempontok (ellenérvek) is ez ellen a természet- és várospusztítás ellen.

Várkonyi András
2020.02.21.
21:47

@P. Imre: Kedves Imre, köszönöm, jó társaságba sorolt, szívesen vállalom - ne felejtsük ki belőle Csomay Zsófiát sem! Bár még többen adnánk hangot - kizárólag szakmai érveléssel! - az esztelen pusztítás láttán, de sajnos a szakma elsöprő többsége gyáván hallgat... Akkor talán nem bontották volna le suttyomban Budapest egyik legértékesebb épületegyüttesét, a Közvágóhidat sem! Na, abban micsoda kulturális központot, akár Néprajzi Múzeumot (!) lehetett volna kialakítani, elég csak megnézni Barcelonában az egykori textilgyárból vagy Madridban éppen a vágóhídból kortárs építészeti felújítással épített nagyszerű kiállító- és művészeti centrumokat! BŰN VOLT a vágóhíd esztelen elpusztítása, amit az egész magyar "építész társadalom", Kamarástól, Művészeti Akadémiástól némán végignézett sőt részben végigasszisztált. Mi ehhez képest néhány kétes értékű replika megépítése? Már várom, mikor kap a Vágóhíd török beruházója is Szent-Koronás lovagkeresztet?

Reki
2020.02.17.
21:11

Kedves Várkonyi András! Ne haragudjon, de elég sok erőfeszítést igényel az Ön hosszú kommentjeit végigolvasni. Van sok jó megállapítás is a leírtakban, de alapvetően egy új múzeum épület megépítésének ellenzése és egy már a kezdetektől alkalmatlan palota-galéria megszüntetésének tagadása szerintem elhibázott vélemény. Arról nem is szólva, hogy a palota eredeti állapotának (eklektikus-szecessziós!) helyreállítása sokaknak fontos lenne. Tudom sokan mások, köztük Budapest új főépítésze és persze Őn is ellenzi az un. "replika" épületeket. A világban rengeteg példa van sikeres rekonstrukciókra: (Drezda/Frauenkirche, Berlin/Schloss, stb. De persze a vélemény szabad, Őn így gondolja, de ahogy elnézem Ön egyedül maradt ezzel a véleményével. A felhasználó névről meg csak annyit, hogy bármilyen néven lehet regisztrálni.

Várkonyi András
2020.02.18.
20:48

@Reki: Kedves Reki! Ha Önnek erőfeszítésébe kerül hosszú kommentjeim elolvasása, akkor kímélje meg magát tőle és keressen valamilyen egyszerűbb, rövidebb és főleg vidámabb írást. Biztos vagyok benne, hogy talál kedvére valót! Sajnos a téma komolysága és összetettsége nem teszi számomra lehetővé azt, hogy egy-két rövid mondattal intézzem el, arról nem is beszélve, hogy első "szösszenetemben" a Baán Lászlóval készült - szintén elég terjedelmes - riportjában leírtakat vettem pontokba. Igazság szerint ezt szakmai közönségnek szántam... Egyébként valóban nem tilos "bármilyen néven" véleményt írni, de főleg egy alapvetően szakmai kérdésben sokkal nagyobb súlya van a valódi név vállalásának. Így viszont pl. a "Reki" mögött akárki megbújhat, az illető lehet akár Baán hivatali beosztottja vagy hozzátartozója is... vagy ő maga! Mindazonáltal örülök, hogy "sok jó megállapítást" is talált soraim között, akkor mégsem írtam hiába! Azt azért sajnálom, hogy nem írta le, hogy miben nem ért velem egyet: esetleg Önnek tetszik a Neuschwannstein-i kastély, Visconti herceget viszont utálja, a Louvre-t is kiköltöztetné (a Pradót is? Az ugyan már eredetileg is képtárnak épült de olyan avét, nincs üvegfala), a Szépművészeti akadálymentes-liftje pedig olyan trendi, ahogy a lehugyozott oldalfal tövében egy lepukkant szoci üzemépületet idéző vaskapunál kell csengetni és hosszabb-rövidebb ideig várni, ha egyáltalán véletlenül megtalálja a vén hülyéje? Ami a replika-kérdést illeti: én a nagyszerű építész Erő Zoltánnal (volt egyetemi évfolyamtársammal, aki méltán lett fővárosunk főépítésze) ellentétben nem vagyok az elpusztult építészeti emlékek teljes újjáépítésének ellensége (talán Zoli sem az minden esetben), olyannyira nem, hogy most is éppen egy ilyet szeretnék egy maroknyi lelkes lokálpatriótával megvalósítani, nevezetesen az 1575-ben felépített és a XVIII. század végén elbontott nagykállói földvárat. Ha érdekli, nézzen utána! De bármilyen szép és érdekes lenne az a rekonstrukció, nem lesz belőle semmi, mert NINCS RÁ PÉNZ! És itt a lényeghez érkeztünk: csak akkor szabad közpénzből egy akár régi, akár új épületet megépíteni, ha a funkciója világos és egyértelmű, a kivitelezése és üzemeltetése pedig GAZDASÁGOS, egyszóval hasznos lesz! Ha ez nem biztosítható, akkor viszont BŰN megcsinálni, mert a társadalom erőforrásait elvonja a valóban fontos dolgoktól. Mondok egy szomorú budapesti példát: a holland "sztárépítész" Oosterhuis Bálnája rengetegbe került és a fenntartása azóta még többe, folyamatosan nyeli a százmilliókat, az épület pedig egyszerűen használhatatlan. Szerintem ronda is, elfoglalja és elcsúfítja Budapest egyik legértékesebb, városképi szempontból legszebb építési telkét. Egy ideig még elkínlódunk vele, még belenyomunk néhány milliárdot, aztán bezárjuk, porosodik, az ablakok kitörnek, kinő rajta az ecetfa... Ne legyen igazam, de félek, hogy a következő a Biodom lesz! PS: Ha eljutott a végére és ezt olvassa, gratulálok!

Rameau_Lully_tengely
2020.02.17.
14:31

Várkonyi András terjengős és zavaros kommentje pont azzal nem foglalkozik, amiért elvileg íródott:. Nem az interjúban olvasható állításokat és érveket vitatja, cáfolja, hanem zavaros és fájóan sekélyes fejtegetésekbe bocsátkozik a Szépmű ruhatári lépcsőitől kezdve a látványtervek szerinte elhibázott megoldásain és Németország hadbalépésén át a várbeli egykori királyi palota vélelmezett jövőjéig. Mindezzel pedig épp Baánnak teszi a legnagyobb szívességet: kommentjének ledorongoló és triumfáló hangneme ellenére azt mutatja, hogy Várkonyinak nincs egyetlen érdemi érve sem Baánnak az interjúban megfogalmazott okfejtését illetően.

Várkonyi András
2020.02.17.
17:12

@Rameau_Lully_tengely: Tudja kedves, ez egy szakmai fórum, itt bárki nyugodtan vállalhatja saját nevét a véleményéhez, ha van neki olyan. Másokat a névtelenség mögé bújva minősítgetni nem vita, ez kultúremberekhez méltatlan. Javaslom, keressen magának más fórumot.

Reki
2020.02.17.
07:43

Néhány megjegyzés a "diplomás építész" véleményéhez: A Szépművészeti Múzeum felújítása példás volt. Az, hogy a ruhatár és az ókori gyűjtemény az alagsorban van, nagyon jó ötlet volt, és jobb térkihasználást eredményezett. Emlékszem egy régi tervre, hogy a Hősök Tere alá építsenek nagy fogadó teret, a felszínen üvegkalitkákkal. Hasonlóan a Louvre üvegpiramisához. Szerencsére ez nem valósult meg! Apropó Louvre. Jellegzetes példája annak, hogy a királyi palotának szánt épület mennyire nem alkalmas galériának. A festmények elhelyezése a kényszerű folyosókon, hosszú termekben nem ideális. Ez a jellemző a Nemzeti Galéria jelenlegi épületére is a Budai Várban. Ráadásul a külső díszeitől megfosztott, belül szocreál stílusban átalakított épület minden, csak nem dísze Budapestnek. Igen vissza kell alakítani eredeti barokk formában, ahogy megépült. A bécsi Hofburg legújabb épületszárnya is a századforduló környékén épült, az I. világháború miatt, már csak félkörívesen. Vagyis a galériának ki kell költözni a várból és egy méltó múzeumi épületet kell építeni, ahol pl, a Csontváry festmények nem a lépcsőfordulón vannak elhelyezve. A Budai Vár pedig eredeti formájában visszaépítve, nemcsak a kínai és kazah turisták számára épül, hanem a budapestieknek és a magyar népnek elsősorban. Valamit visszaad a nemzeti önbecsülésünkből, amit próbáltak elvenni.

Várkonyi András
2020.02.17.
11:05

@Reki: Tisztelt Reki! Tudja, én nem csak "diplomás építész" vagyok, hanem valóban diplomás építész. Ön valószínűleg nem az, de persze ettől még lehet saját, a közösség számára is értékes véleménye erről a mindannyiunkat érintő beruházásról. Még hitelesebb lenne a véleménye, ha névvel és arccal merné vállalni, ahogy én az enyémet! Van viszont egy szakmai minimum, amiről nehéz laikusokkal vitatkozni. Én például nem mernék vitába szállni egy szemész orvossal arról hogy a szürkehályogot lézerrel vagy szikével jobb-e eltávolítani, csupán azért mert nekem is van szemem, tehát "értek a dologhoz" és különben is olvastam egy falusi hályogkovácsról aki bugylibicskával jobban csinálta, mint a professzor az egyetemen... Mint írtam, nagyon jó, hogy a Szépművészeti Múzeum fel lett újítva, jó, hogy a hibákat (beázások, felvizesedések, sérülések, hiányok stb.) kijavították és a helyiségeket szépen újra festették. Az is jó, hogy bővítették a ruhatárat stb. és jó, hogy a sokáig romos lomtárként álló háborús sérült Román csarnokot is restaurálták. De: a bejárat-előcsarnok, a ruhatár-pinceszinti kiállítótér, WC-mosdó, ajándékbolt, büfé stb. közlekedési rendszere funkcionálisan rosszul megoldott. A két szint közötti kettős melléklépcső, amin a forgalom jórészt zajlik rossz lépcsőfok-kiosztású, használata különösen gyerekek és idősek számára nehézkes. A kis kapacitású egyetlen lift el van dugva a sarokba. A jegyváltás után az őrök ötletszerűen többször is megállítják a tanácstalanul keringő látogatót ellenőrzésre, míg végre visszajut a tulajdonképpeni bejárathoz, amin keresztül viszont egy hatalmas, kihasználatlan, üresen tátogó csarnokba jut. Mint ahogy üresen kong a felújított Román csarnok is... Itt azért egy építésznek felsejlik néhány jobb funkcionális megoldás - nem feltétlenül csak a Louvre üvegpiramisa. Engedje meg, hogy e keretek között ne oldjam meg és írjam le a tuti megoldást Önnek ingyen, amit a tervezők százmilliókért sem tettek meg maradéktalanul. Tudja, "sok igazság van még a filozófiában", ahogy Koncz Zsuzsa énekelte valamikor. De ha már Louvre, nos, én pont az ellenkező tanulságot vonom le a hatalmas palota-múzeum rendkívül sikeres modernizálásából, nevezetesen azt, hogy egy korábbi más funkcióra épített jelentős középületet igenis lehet, sőt kell kortárs építészeti eszközöket akár merészen alkalmazva is a jelenkor számára használhatóvá tenni. Ez egyébként még jobban "tetten érhető" a D'Orsay pályaudvar képtárrá alakításában, hogy Párizsban maradjunk. Az aztán tényleg nem múzeumnak épült... Az Ön logikája szerint a Louvre múzeumnak is ki kellett volna költöznie, mondjuk a Mars-mező közepére épített új üveg-pagodába. Szerencsére ez a párizsiak fejében fel sem merült. A mostani Nemzeti Galériával, pontosabban az annak részben helyt adó egykori királyi palotával kapcsolatban is több tévedése van. "Eredetileg" tényleg barokk stílusban épült a Mária-Terézia korabeli dél-keleti szárnya, ami aztán copf-klasszicista lett egy csillagvizsgáló toronnyal koronázva (mint az egri líceum), de a Hauszmann-féle századfordulós teljes palota egy eklektikus együttes lett, ahol a neobarokk a szecesszióval keveredik. Ezt a stíluskavalkádot szüntette meg az 1970-es évek átépítése/helyreállítása, amikor is az akkori építészet-történészek szerinti "legmagyarabb", a reformkor szellemét idéző egyszerűbb díszítésű klasszicista-copf stílushoz kanyarodtak vissza. Ezért nem épült vissza többek között az "eredeti" szecessziós kupola, helyére az esztergomi bazilikáéra hajazó klasszicista torony került. Hogy ez mennyire volt jó vagy sem, azon lehet vitatkozni, azon is, hogy a rekonstrukció után 45 évvel kell-e módosítani és milyen mértékben egyes elemeken? De ami vitán felül áll: ez a mostani épület már kifejezetten képtárnak (múzeumnak) épült újjá, aki az ellenkezőt szajkózza, az egyszerűen nem tudja, mit beszél! Nincs olyan józan gondolkozó, aki kétségbe vonná, hogy rászolgált a felújításra. De hogy nem lenne megfelelő a célnak? Még nem hallottam egyetlen szakmai érvet sem, csak a "királyi palotának épült, királyi palotának épült" hamis állítást. Ha sokszor sok helyen hangoztatnak egy téves információt ("féknyúzt"), akkor az úgy rögzül a közvéleményben - itt is ennek vagyunk tanúi, de attól még nem lesz igaz! Ha egyébként megnézi a Palota/Galéria Dunára néző ablakait: mind napfényvédő foncsorozással vannak ellátva. Egy galéria ugyanis nem lehet üvegfalú, mint a japán sztár-tervezők nálunk másodlagosan elsütött csuda-pagodája, a szikrázó napsütésben ugyanis nem lehet képeket kiállítani, legfeljebb a hatalmas hodály legtávolabbi, viszonylag sötétebb sarkába száműzve szegény Csontváryt, ahogy azt az Új Nemzeti Galéria rendkívül árulkodó belső látványtervein látható.

Várkonyi András
2020.02.14.
21:15

1. Igen, a Szépművészeti Múzeum és a Milleneum Házának (leánykori nevén: Olof Palme Ház) felújítása alapvetően jó dolog volt, ebből azonban nem következik az, hogy ettől minden más, a Ligetbe tervezett beruházás is jó lesz. Előbbiek ugyanis több, mint egy évszázada meglévő és folyamatosan üzemelő épületek voltak (kisebb-nagyobb, a történelemből adódó megszakításokkal), és az, hogy az ilyeneket rendszeresen karbantartani ill. időnként korszerűsíteni kell, alapkövetelmény. Ehhez nem kell "projekt". Arról már lehetne vitatkozni, hogy ez a korszerűsítés pl. a Szépművészeti Múzeum esetében mennyire lett sikeres. Az előtérből a ruhatárba való lejutás, miközben az őrök össze-vissza terelgetik a látogatót, az onnan a fő kiállítóterekbe való visszajutás ugyanis a rossz fok-kiosztású cselédlépcsőn illetve az eldugott egyetlen liften át meglehetősen lehangoló. A szánalmas külső "akadálymentes lift"-ről nem is beszélve... Ennyire futotta sokszor tízmilliárdból? 2. Baán "Magyarország lakosságának 80%-ának támogatását" tudja maga (és megbízója) mögött a Liget-projekt "alapvető fontosságú" befejezéséhez - ez egy állítólagos országos közvéleménykutatás eredménye. Legalább mi, építészek, mégiscsak diplomás emberek ne áltassuk magunkat és egymást: tudjuk, hogy ez "nettó" hazugság. Hazánk lakosságának 80 %-a biztosan nem tudja azt, hogy mi az a Liget-projekt, de lenne egy fogadásom arra, hogy a Liget (Városliget) fogalmát s helyét, vagy a "projekt" szó jelentését sem tudná megmondani 80 %-uk... szeretnék látni egy olyan valóságos felmérést, ami azt kérdezné meg mondjuk egy borsodi közmunkástól, egy fejér megyei gázszerelőtől vagy akár egy debreceni nyugdíjas adminisztrátortól, hogy fel tud-e sorolni néhányat a Liget-projekt létesítményeiből, mi az, ami már elkészült, mi épül és szerinte mit kellene még "feltétlenül megvalósítani"! Hát igen, nekem az egyik fő bajom ezzel az egésszel, hogy szemlátomást hazugságra épül. 3. Mindjárt ilyen hazugság, hogy nem lesz nagyobb az "Új Nemzeti Galéria" alapterülete és tömege az egykori PECSÁ-énál. Ja, most már beleszámítják az ahhoz igazából szervesen nem csatlakozó, utólag (idétlenül) hozzábiggyesztett szabadtéri színpadot is, ami azért mégiscsak - ahogy neve is mutatja - egy burkolattal ellátott de szabad tér volt. Hát ezt Mari néninek a nyugdíjas fanklub esti partiján talán be lehet adni, de diplomás építészeknek az Építészfórumon?! Úgy mégis, minek nézik Baánék a magyar építészeket? 4. És itt fel kell tegyem a kérdést az Építészfórum-cikk szerzőinek: ha - mint a fészbúkon írják - Baán kifejezett kérésük ellenére nem tisztelte meg őket azzal, hogy fentebbi állítását tervekkel, helyszínrajzzal támassza alá, akkor miért adták le vele ezt a tömjénező cikket? És miért nincs szavuk arra, hogy Baán szerint elfogadható természetes, hogy egy beruházás költsége az öt-tízszeresére növekszik a tervezetthez képest és még mindig sejtése sincs, hogy hol fog megállni a végösszeg? Ja, és hogy II. Lajos a Neuschwannstein-i giccskastély és a többi erőltetett agyrém-beruházás kedvéért országát a tönk szélére sodorta, ami úgy mellesleg a függetlenségét is elvesztette és a porosz csizmákkal együtt beletrappolt az első majd a második világháborúba - na az jó példa? Baán Lacinak ajánlom, nézze meg Visconti Ludvig c. híres filmjét két Mága-koncert között! 5. Baán többek között a " mindenkit csodálatát kiváltó" látványtervekkel látja bizonyítva a tervezett épület nagyszerűségét. Nos, egy épület látványának megítélése alapvetően szubjektív dolog, akad, akinek tetszik, másnak kevésbé. Nekem speciel "nem jönnek be" az ide-oda dülöngélő pagoda-tetők, a kietlen belső pláza-terek, a hatalmas üvegfelületek, nem beszélve az ormótlan, a park fái-bokrai közé pöffeszkedő épület-tömegről. Még akkor sem, ha a terv készítői mindenféle ide-oda futkosó, mutogató, heverésző, szelfizgető stb. alakkal rakták körbe, sőt! És ami még árulkodóbb: a siváran meredező belső tereket is! Nemrég voltam a Baán által a cikkben emlegetett Prado-ban. Nem láttam mutogató, nyalókázó, fogócskázó, rollerezgető (!) túlmozgásos hülyegyerekeket a kiállító-termekben, mint a tervezett ligeti csoda-galéria látványtervein, annál több Boscht, Velazquezt, Goyát, Tizianót... kösz, nekem az a társaság elég jó volt. Mint írtam, árulkodó, hogy az új galéria tereit az előbbiekkel kell megtöltenie a tervezőnek. És még ez sem megy hibátlanul! A 2/17-es kép jobb oldalán idétlenül hadonászó két gyerek (vajon melyik nagy alkotást csodálják éppen?) más léptékben van, mint az élő staffázs többi szereplője, a figyelmes szemlélő láthatja, amint a nagyobbik mutogató gyerek még meggörnyedve is fejjel magasodik a hátrébb álló felnőttel ill. a horizont fölé. Hát igen, ezt a két figurát kb. egyharmaddal csökkenteni kellett volna a léptékhelyes ábrázoláshoz - vagy egy milliárdos tervezési díj esetében túl nagy elvárás lenne ez? Szincsák Józsi (tanár úr) egy munkaközi vázlaton kikorrigálta volna... "Édes gyerekem! Nem látod, hol a horizont?" 6. Külön kell felhívnom a figyelmet a 13/17-es látvány-képre, amin egy nagy üres terem távoli sarkában Csontváry Taorminájának egyik változata látható. JAJ! EZ SZÖRNYŰ! Valóban vagy egyetlen kolléga vagy valaki laikus, akinek ez a blaszfémia tényleg tetszik? Ez a jellegtelen hodály, amiben céltalan figurák keringenek a nagy semmiben, miközben a sivár falakon eljellegtelenednek nemzeti festészetünk legragyogóbb alkotásai is? (A Csontvárytól kissé odébb felsejlő dundi Renoirt nem is említem, én a francia impresszionista mester e kései korszakát már nem igazán kedvelem.) Édes Istenem, bármi, csak ez ne legyen így soha! 7. Az épület nyilvánvalóan roppant drágán kivitelezhető és az üzemeltetése is nagyon költséges lesz, hiszen a hatalmas üvegfelületeknek (amik egy galériában teljesen feleslegesek!!!) "hála" egy hőtechnikai katasztrófa lesz. Télen nem lehet kifűteni, nyáron nem lehet kihűteni. Hacsak... hacsak nem épül a világ legdrágább hőszigetelésű üvegéből/szerkezetéből és nem készül hozzá aranyáron a világ legkorszerűbb geo-lég-akármi hőnyelő-nyerő-cserélő gépészeti berendezése. Amivel egyébként a Füredi úti lakótelepet el lehetne látni, csak olcsóbban. Ne hagyjuk magunkat hülyére venni! A legrosszabb fal jobb hőszigetelő a legjobb üvegnél (és akkor hol van még az üvegházhatás!) és egyébként a látványtervek szerint a beépített terek háromnegyede szemmel láthatóan teljesen felesleges. 8. Végére hagytam azt a nem építészeti kérdést: mindez minek? Minek, amikor van egy Nemzeti Galériánk a Budai várban az egykori királyi palotában, ami köszöni szépen, nagyon jól elvan! Gyönyörű helyen, a világ egyik legszebb fekvésű épületében, a főváros szinte minden pontjából látható, jól beazonosítható, a turisták által jól megközelíthető helyén van, amit nagy örömmel keresnek fel egybekötve a város panorámájának megcsodálásával és a Vár egyéb történelmi helyeinek megtekintésével. Mi lesz a kiürített királyi palotában? Telerakjuk neobarokk stukkó- és bútor-replikákkal és azt mutogatjuk a kínaiaknak meg a kazakoknak, akiknek - ahogy egyesek hiszik! - az ugyanúgy megfelel mint a Versailles-i kastély vagy Schönbrunn? Vagy azoknak lenne igazuk, akik azt rebesgetik, hogy a hely valami még magasztosabb célra kell, valami nagyon-nagyon nagy úr méltó rezidenciájának? Talán mégse! Vagy...? És akkor az a hatalmas bevétel, ami Baán szerint rentábilissá teszi a ligeti Galériát nem ugyanaz lesz, ami itt meg elmarad? Egyszóval Barátaim, Kollégáim, van még miről beszélgetnünk és vitatkoznunk. Kulturált jó estét mindnyájatoknak!

Dunai Zsolt
2020.02.14.
13:57

Fantasztikus ez az épület, óriási veszteség lenne, ha a rövid távú politika haszonszerzés áldozatául esne. Meg kell építeni!

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk