Épületek/Középület

A Dubniczay palota

1/30

helyszínrajz
pince alaprajz
fszt. alaprajz
emeleti alaprajz
tetőtéri alaprajz
északi szárny hosszmetszet
téglatorony hosszmetszet
téglatorony keresztmetszet
déli szárny udvari homlokzat
északi szárny udvari homlokzat
völgy (NY) felöli homlokzat
főépület udvar felöli homlokzat
északi szárny
északi szárny felülvilágítók
földszinti folyosó
enfilade észak felől
egykori kápolna
enfilade dél felől
egykori hálószoba
északi szárny kiállítótér
kiállítótér a tetőben
kiállítótér a tetőben
lépcsőház
pince
?>
?>
?>
helyszínrajz
?>
pince alaprajz
?>
fszt. alaprajz
?>
emeleti alaprajz
?>
tetőtéri alaprajz
?>
északi szárny hosszmetszet
?>
téglatorony hosszmetszet
?>
téglatorony keresztmetszet
?>
déli szárny udvari homlokzat
?>
északi szárny udvari homlokzat
?>
völgy (NY) felöli homlokzat
?>
főépület udvar felöli homlokzat
?>
?>
északi szárny
?>
északi szárny felülvilágítók
?>
földszinti folyosó
?>
enfilade észak felől
?>
egykori kápolna
?>
enfilade dél felől
?>
egykori hálószoba
?>
északi szárny kiállítótér
?>
kiállítótér a tetőben
?>
kiállítótér a tetőben
?>
?>
?>
lépcsőház
?>
pince
?>
1/30

A Dubniczay palota
Épületek/Középület

A Dubniczay palota

2006.08.28. 10:28

Projektinfó

Földrajzi hely:
Veszprém, Magyarország

Építészek, alkotók:
Karácsony Tamás, Klobusovszki Péter, Kern Orsolya

Letölthető dokumentumok:

2003 és 2006 között készült el az épület felújítása és bővítése. Építészet, belsőépítészet Karácsony Tamás DLA, Kern Orsolya, Klobusovszki Péter

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben országos, nyilvános és titkos tervpályázatot írt ki a volt Dubniczay barokk palotában kialakításra kerülő Európa Ház, Várgaléria, és a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjtemény tanulmánytervének elkészítésére. Az első díjas pályamű tervezői – Karácsony Tamás, Kern Orsolya és Klobusovszki Péter – kaptak megbízást az engedélyezési terv elkészítésére. Az 1998-ban elkészített terv pénzügyi okokból nem valósulhatott meg.


2002-ben az önkormányzat elhatározta, hogy a korábbi programban szereplő Európa ház helyett a László Károly Gyűjteményt kívánja az épületben elhelyezni. Az ekkor megszerzett építési engedély – a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt –, a funkcionális módosulással járó legszükségesebb változtatásokra korlátozódott. 2003 és 2006 között készültek el az épület felújításának végleges tervei.

 

A Dubniczay palota rövid építéstörténete  A vár középpontjában, a püspöki palotával szemben áll a veszprémi barokk építészet egyik legszebb emléke, az 1751-ben Dubniczay István kanonok által építtetett lakóház. A palota egy kelet-nyugat irányú, az utcától a várfalig tartó telken áll. Az „L"-alaprajzú főépület és a kétfelől hozzá csatlakozó gazdasági és kiszolgáló célú épületek „U" alakban zárják közre a bensőséges hangulatú udvart, melyről szép kilátás nyílik nyugat felé. Az utcai homlokzatokon a sima felületű lizénák, a párkány és a durva felületű faltükrök kontrasztja alkot harmonikus barokk építészeti egységet, továbbá az emelet a törtívű szemöldökpárkánnyal és kagylós stukkódísszel koronázott ablakaival, a főhomlokzat a szobordíszes timpanonnal, a falpillér-párral hangsúlyozott középrizalittal.

Az épület több szempontból is meghatározó szerepe játszik a városképben. Dél felől a központi tér felé közeledve – az egyetlen utcára felfűzött házak sorában – az elénk táruló látvány fókuszában áll fűrészfogas beépítésével, a tölcséresen kiszélesedő utca terébe erőteljesen benyomuló négyaxisos oldalhomlokzatával. Főhomlokzata a székesegyházzal, a püspöki (ma érseki) palotával, a nagypréposti palotával határolt, Szentháromság oszloppal díszített térre néz. Udvari homlokzata nyugat felől a sokszor megörökített veszprémi látkép lényeges eleme, a várfal rondellájának maradványával.

 

Mai állapota több építési periódus nyomát őrzi, melyek meghatározását Dr. Kralovánszky Alán az 1980-as általa vezetett feltárás alapján vázolta fel először, majd G. Lászay Judit művészettörténész pontosította ezt a saját falkutatására és a kivitelezés közbeni megfigyeléseire támaszkodva (1997-2006). A vári beépítés jellemzően zártsorú, a míves homlokzatok összefüggő tömör térfalat alkotnak. A Dubniczay ház tömegének sarokszerű kiszögelése a középkori vár védelmi rendszerét, a kapuépítmény és belső várfal nyomvonalait őrző-követő térbeli struktúra. Karakteres csuklópontja a Vár utca alsó utca-szerű és felső, a Püspöki palota előtt térré öblösödő szakaszának. A Dubniczay-ház épületegyüttese a számos építési periódus során változó beépítési formákat mutatott.

 

Kiemelkedő jelentőségűek a feltárt díszítőfestések a hét emeleti szobában és a kapualjtól balra eső helyiségekben. Ezek többnyire jó állapotúak és magas színvonalúak. Minden szoba kifestése eltérő: van közöttük brokáttapéta utánzat; márványlábazatos faltükrökkel díszített; csíkos mintázatú; a középtengelyben lévő szoba falain pedig, a 18. század második felében igen divatos egzotikus madaras tájkép ábrázolás (pálmafák, sások, liliomok) található.

A felújított épület

A ház korábbi beépítési módjai közül az utolsó, a XX. század végére kialakult „U" alakú formát őrzi meg. Az északi szárny fölötti emeletráépítés, szimmetrikussá egészíti ki az udvar két térfalát, összefogja a földszinten lévő, különböző periódusban épült helyiségeket. A déli oldalon, az elbontott toldaléképület helyén a korábbi épületnagyságot követő, a magtárral azonos párkánymagasságú új téglaépület készült. A főépület 1905-ben leégett manzárd fedélszerkezetének formája rekonstruálható volt, ennek alapján készült a padlásteret is magába foglaló, barokk minta alapján szerkesztett tető. Az épületben két múzeum működik.

 

László Károly Gyűjtemény
A képzőművészeti gyűjtemény az emeleti enfilade-ra felfűződő, rekonstruált díszítő falfestéssel rendelkező reprezentatív térsorban, az északi szárny emeletráépítésében és a tetőtérben kapott helyet. A főépület földszintjén, a kapualjtól balra található a változó kiállításoknak helyt adó három egymásba nyíló kiállítótér. A földszint északi oldalán kiszolgáló helyiségek találhatók. A főépület északi végében a korábbi toalett helyén, egy boltozati mező bontásával lift, és az első emeletről induló új tetőtéri lépcső épült.

A reprezentatív emeleti enfilade tereiben lévő több korszakból származó díszítő falfestések restaurálása a E6-os terem kivételével csak a konzerválás fázisáig jutott el. A felületek feltárása közben derült ki, hogy a XIX. század elején kicserélt nyílászárók az ablakbélletekben lévő díszítőfestésre rátakarnak. Ezért az ablakszerkezeteket cserélni kellett, hogy a bélletfestések szimmetriája ne sérüljön. Az új ablakok barokk karaktere teljesebbé teszi a homlokzat összképét. A homlokzatok anyaghasználata színvilága helyszíni megfigyeléseken alapul.

A múlt század hetvenes éveiben az épület tengelyében (E7) és a mellette (E6) lévő termet egy áthidaló beépítésével egybenyitották, a fal bontásával mindkét terem díszítőfestéséből jelentős felület semmisült meg. Az elbontott fal visszaépítésével az emeleti teremsor teljes eredeti alaprajzi elrendezése, az enfilade helyreállt. A főépület udvari homlokzatán, a emeletrizalit melletti felületeken a későbarokk periódus nyolcosztású – tagolt, szalagkeretes – ablakai kerültek visszaépítésre, egy-egy nyílást hagyva tengelyben.




Tegulárium - Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjtemény
A déli oldalon, a magtár mellett a különböző korú töredékekből álló toldalék helyén a Tegularium új fogadóépülete áll. A két épület közt sikátor (közke) jelöli a kor- és stílusváltást, megmutatja a magtár korábban szabadon lévő homlokzatát. Innen nyílik az új múzeumbejárat. Belépve, a földszintről galériás kapcsolat biztosít betekintést az előtérbe, a pinceszint felé, az emeletre, a vetítőterembe. Az új fogadóépület falai a külső és belső várfalat támasztó barokk pontalapozás íveire ülnek rá. A főépület utcai homlokzati síkjától a várfalig terjedő pincerendszerben, a magtárban és az új fogadóépületben találhatók a Tegularium kiállítóterei. A fogadóépület és a meglévő pince közti belső várfalon egy keskeny átjáró készült,  ez a gyűjtemény működése szempontjából elkerülhetetlen volt.




Szöveg: G. Lászay Judit művészettörténész és Klobusovszki Péter építészmérnök (fotók)

A kiállítások kurátora és művészeti tanácsadója: Sz. Szilágyi Gábor művészettörténész

Dubniczay-palota, Veszprém,  Vár utca 29.
Rendeltetése:
- László Károly Gyűjtemény,
- Tegularium, Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjtemény
netto alapterület: 1500m2
Tervezés ideje:

  • 1997, országos pályázat: Dubniczay-ház rekonstrukciója és bővítése Európa Házzal és a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteményével: I. díjas Kern Orsolya, Klobusovszki Péter, konzulens: Karácsony Tamás, munkatársak: Boór András, Gyüre Zoltán
  • 1998, I. engedélyezési terv
  • 2002, Dubniczay-ház rekonstrukciója és bővítése, László Károly Gyűjteménnyel és a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteményével: II.  engedélyezési terv
  • 2003-2006 III. engedélyezési terv, kiviteli terv, belsőépítészeti terv

Építés ideje: 2005. V. 2006. VIII.
Megbízó: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
Finanszírozás: A beruházás az Európa Terv keretein belül valósult meg
Regionális fejlesztési operatív program: A veszprémi várban található műemlék Dubniczay-palota kortárs kiállítóhellyé alakításával létrehozott turisztikai attrakció
Generál tervező: Karácsony Építész Iroda Kft.
Építészet, belsőépítészet: Karácsony Tamás DLA, Kern Orsolya,
Klobusovszki Péter

Munkatársak: Turai Balázs, Natta Anikó
Szaktervezők
Statika: Pongor László
Gépészet: Jerkó Anikó, Zöhls András
Elektromos tervező: Szalay Sándor
Világítás tervező: Haász Ferenc
Épületbiztonsági rendszerek, telefon: Külkey László
Épületszerkezetek: Barta Ferenc, Farsang Attila, Csott Róbert
Épületrégészet, műemléki konzulens: G. Lászay Judit művészettörténész
Régészet: Kralovánszky Alán, Rainer Pál
Restaurátori munkák:
Falkép restaurátor munkák:
Vezető restaurátor: Jeszeniczky Ildikó
E9 helyiség: Csanda Jenő, Győri Lajos
E8 helyiség: Kázik Márta, Laurentzy Mária
E7 helyiség: Sztrakaí Judit, Fabó Éva, Gallyas Balázs
E6 helyiség: Jeszeniczky Ildikó, Bruttyó Mária
E5 helyiség: M. Nagy Éva, M. Bán Beatrix
E4 helyiség: Czifra Mónika, Dobai Csaba
E3 helyiség: Gallyas Balázs, Laurentzy Mária, Sztrakaí Judit, Fabó Éva
E2 helyiség: Csanda Jenő
F3, F4 helyiségek: Csanda Jenő, Fabó Éva, Sztrakai Judit, Győri Lajos, Budai Sándor
Díszítőszobrász munkák: Takács Zoltán, Szabó Kálmán
Csillárrestaurálás: művészeti manager: Dr. Forgács György
üvegművész: Orosz Csaba
Kőszobrász restaurátor munkák: Horváth Tibor
Kályharestaurálás: Művészettörténész: Dávid Ferenc
Kerámia restaurátor: Szebényi Judit
Iparművész restaurátor: Soós László
Agyagmunka: Őrbíró Károly
Kivitelező: Vemévszer Építő- és Szerelőipari Kft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk