építészet : környezet : innováció

Ötletek a Városmajori Szabadtéri Színpadra

A Városmajor jelenlegi zöld adottságait mindenképpen szem előtt tartó, a bővítés helyett inkább visszafogottságra sarkalló szabad ötletpályázatot írt ki a XII. Kerületi Önkormányzat a mára már elavult, de népszerű színjátszóhely megújulására. Bán Dávid írása.

A nyáresti szabadtéri előadásoknak – a szúnyogokkal vagy váratlanul felcsapó szellővel együtt – meg van a maga kellemes romantikája. Régebben nagy sikerrel futottak a ma már szinte csak mutatóban maradt kertmozik, különös vadhajtás volt az autósmozi, viszont ma is nagyon népszerűek a szabadtéri színpadok. Budapest a Margitszigeten és a Városmajorban működik ma is szabadtéri színpad, a korábbi harmadik hasonló műintézmény, a Feneketlen tó melletti Budai Parkszínpad jó pár év elhanyagoltság után, nemrégiben szórakozóhelyként éledt újjá.

Vörös Tamás DLA, Perényi Flóra és Fürtön Balázs terve.

A Városmajorban már a 18. század végén rendszeresen rendeztek mulatságokat, majd a 19. században, időnkénti kihagyással folyamatosan vursli szórakoztatta az összegyűlt közönséget. 1922-ben Révész Artúr tervei alapján nyílt meg a szabadtéri mozi, majd ugyanitt az 1950-es évektől rendeznek műsoros esteket, idővel színházi vendégjátékokat, zenés darabokat, koncerteket. 2010-ben a színpad és a nézőtér fölé esővédőt építettek, így a többi társához képest itt kiszámíthatóbban lehet előadásokat tervezni – igaz, a csillagos ég romantikája viszont elmarad. A helyszín népszerűsége töretlen, az idei nyáron is koncertekkel, vígjátékokkal, musicalekkel tele a műsornaptár.

Rév Bence Balázs és Rantal Gábor terve.

Maga az építmény, amely magába foglalja a fővárosi két hasonló színpad igazgatóságát is, viszont egyre kevésbé tudja megfelelően kiszolgálni az igényeket. A tereket kinőtték, köréjük már állandósulni látszó konténerek is épültek, így a színpad megérett az újrafogalmazásra. A területet gazdája a XII. Kerületi Önkormányzat épp ezért ötletpályázatot írt ki a szabadtéri színpad jövőképével kapcsolatban. Mint tette azt az Anna réti misézőhely esetében, szerencsére itt is lényegében teljes szabadságot adott a kerület a pályaművet beküldőknek. A kiírás értelmében a cél egy építészetileg és tájépítészetileg összefogott, a szabadtérben való előadás élményét mindenekelőtt biztosítani tudó, gazdaságosan és akár többcélúan üzemeltethető létesítmény megvalósítása, kiemelten figyelembe véve a történelmi jelentőségű, nagy ökológiai és rekreációs értéket képviselő Városmajori Park történeti és zöldfelületi értékeit, a park léptékét és a zöldfelületek megóvását.

A szabad ötletpályázat jó pár építész fantáziáját megmozgatta, 27 különálló pályamű érkezett be, amelyekből a zsűri hetet emelt ki. Rangsorolás nélkül három munkát díjazott, egyet kiemelt áron, további hármat pedig rangsorolás nélkül vett meg. Ugyanakkor egyik munkát sem találták változtatás nélkül megvalósíthatónak, számos elemet egyenrangúnak ítélve mindezek alkalmasak lehetnek egy későbbi továbbgondolásra, pontosabb tervezési program meghatározására.

A Lab5 terve.

Maga a színpad, jellegéből adódóan csak az év alig negyedében üzemel, de a területet jobban be lehetne vonni a park életébe, kiegészítve olyan, ma már alapvető funkciókkal, mint a közeli sportpályákat és játszótereket kiszolgáló mellékhelyiségekkel, esetleg kávézóval – ezekben a kerület szintén elég jó úton halad –, így a tervek is igyekeztek minél sokoldalúbban megfogalmazni a teret.

A díjazott művek közül Rév Bence Balázs és Rantal Gábor a park meglévő szerkezetét alapjaiban változtatná meg, felcserélve a jelenlegi játszótér és a színpad helyszínét. Ez utóbbi, süllyesztett és egész évben működő kiszolgáló helyiségeivel jobban a középpontba kerülne, ugyanakkor a kerttervezés archetípusához visszanyúlva önmagában nyújtana kerti élményt. Az egységesen megtervezett parkon belül, a színpad olyankor is vizuális élményt nyújtana, amikor nem tartanak benne előadást.

Szilvási Attila terve.

Szilvási Attila egy lényegesen extravagánsabb épületben egy szinte kettéváló óriási kavicsformában gondolkodott. A Széll Kálmán tér felől, egy telek megnyitásával kaput teremtene a parknak, amelynek a többi eleméhez azonban alapvetően nem nyúlna. A belvárosi színházakhoz hasonlóan egy gyalog és közösségi közlekedéssel megközelíthető színjátszó helyet képzelt el, amit külön parkoló nem szolgálna. A nézőtér alatt helyezkedésnek el az egész évben használható közösségi helyiségek, magára a nézőtérre pedig eső esetén egy hatalmas, kihajtható esernyő borulna. Az épület és a nézőtér „téliesíthető” lenne, így egész évben mint multifunkcionális térként, akár előadóteremként is szolgálhatna.

Valkai Csaba és Fábián Gábor egy – talán túlzottan – nagy árkádsorral venné körbe a régi-új helyre átköltöztetendő szabadtéri színpadot. Az újrarendezett park jól utalna a történelmi elhelyezkedésére, a jelenlegi színpad helyét is a historikus park kapná vissza. Ezáltal az újonnan építendő létesítmény egy fokkal városiasabb környezetbe kerülne, így annak megfogalmazása is inkább ezt tükrözné.

Deichler Tímea terve.

Ferenczi Huba kiemelt áron megvásárolt terve egy negatív téralkotást vázol fel. Ő a terepszint alá süllyesztené a színpadot, amely párhuzamot állít fel a dráma szerkezete és a „szín-tér” felépítése között. A felszín alatt egy védett, de mégis nyitott, „nem-épületszerű” terepépítményt alakítana ki.

A további megvásárolt pályaművek közül Deichler Tímea, Jakab Dániel és Répás Ferenc a földből ék alakban kitüremkedő, az előadásokon kívül egyfajta lépcsőzetes agoraként gondol a színpadra, amelynek egyes funkcióit süllyesztené, másokat a dombokban elrejtett dobozokba helyezné el. A LAB5 Építésziroda terve geometrikus szerkesztése ellenére kevésbé merev, inkább nyitott, sok esetben csak jelzésértékű építményeket telepítene a parkba. A tárgyszerűen megjelenő elemek számos közönségfunkciót igazítanak a park egész éves életéhez. Maga a színpad is lebegő tetővel kapna állandó fedést, a vízszintes felületeken pedig zöldtetők létesülnének, egybeolvadva a parkkal. Vörös Tamás, Perényi Flóra és Fürtön Balázs egy kolonádsor mögé, egyfajta határozott téralkotóként, de ugyanakkor légiesen transzparens módon helyezné el a színházi funkciókat. Maga a nézőtér a nyári üzemen kívül könnyen alakítható át egy mindenki számára átjárható, a park részét képező térséggé.

Ferenczi Huba terve.

A nemrég kihirdetett pályaművek alapján a kerület és az üzemeltető Szabad Tér Színház az építészekkel együtt elkezdett egy nyilvános párbeszédet, amelynek első állomásaként a Hegyvidéki Kulturális Szalonban rendeztek kerekasztal beszélgetés a Városmajori Szabadtéri Színpad elképzelt jövőjéről, amelynek további lépései – időbeni ütemezése, forrásai – még nem világosak.

Bán Dávid

vélemény írásához jelentkezzen be »