A Dunánál – fecseg a felszín, hallgat a mély

Állandó kereszttűzben áll a Ferencz Marcel DLA és Détári György DLA (Napur Architect Kft.) tervezte Duna Aréna, s ezt a vitát nem az épület kvalitásai, hanem a politika határozza meg. Az ezüst hullámokkal játszó homlokzat mögött ott van a történet, a miértek és az épületben rejlő lehetőségek. Bán Dávid írása. 

A februárban átadott Duna Aréna (építéskori projektnevén Dagály Úszóaréna) körül lassan csitulnak a kedélyek. Nehéz is róla érzelemmentesen, objektíven beszélni, hiszen az egyik oldal az elszállt költségvetést, a látványtervektől való jelentős eltérést kéri számon a közpénzből megvalósult projekten, míg a másik oldal szuperlatívuszokban emlegeti a roppant szoros tempóban, határidő előtt elkészült, uszodatechnikájában világszínvonalú, a FINA [Nemzetközi Úszószövetség] vezetői körében is nagy tetszést aratott hatalmas uszodát. Mindeközben az építészetről keveset beszélnek. És ezen a ponton egy kicsit valóban zavarba jövünk.




Bő két évvel ezelőtt nyilvánosságra kerültek a Ferencz Marcel DLA és Détári György DLA építészek keze közül kikerült, majd mára a beruházók oldaláról blöffnek nyilvánított tervek, amelyek értelmezésén és erőteljes metamorfózisán számos szakmai és kevésbé szakmai fórumon cikkeztek – jóllehet az igazi vita elmaradt –, s ez állandó fegyvertényt jelent a beruházás ellenzői számára. Bő két évvel ezelőtt, igaz, akkor még „csak” a junior úszó-világbajnokságra, illetve a 2021-es felnőtt világbajnokságra készülő tervekben, egy komolyan végiggondolt, a Dunára tudatosan építő koncepció szerepelt. Az elkészült 17 beépítési változat közül a véglegesnek szánt tervben "a Kárpát-medencében húzódó Pannon tengerben valaha élt lágytestű élőlény mozgása hullámzik át magán a Dunán keresztül az épület homlokzatára." De ugyanide épült volna az uszodától függetlenül működtethető kávézó, étterem és reprezentatív rendezvénytér is, kihasználva a folyóval való aktív kapcsolatot. Ahogy a tervekkel lenni szokott, mégsem a végleges verziót ismerhette meg a közönség. Az idő szorítása és a megváltozott prioritások miatt jelentős fordulatok álltak be, az aranyhullámokat lágyabb, ezüstösen hullámzó homlokzat váltotta - de mindez az épület előnyére is válhat. 





A metamorfózisok még most is zajlanak, hiszen ismert tény, hogy a júliusi világbajnokság után az épület még egy jelentős változáson fog átesni: a jelenleg beépített terek felét, a két hatalmas ideiglenes lelátósort tömör falazás váltja fel. Ezért az átadott úszóaréna tömege és homlokzati összképe az év folyamán várhatóan újból változni fog, 25000 m2-el csökken. Ezzel egy időben a belső kép is helyenként átalakul, hiszen elbontják majd azon elemeket, amiket direkt a világbajnokság idejére húztak fel. Ennek köszönhetően még erősebben kirajzolódik majd az épületen áthúzódó transzparens tengely, amellyel a jegypénztártól kezdve a teljes uszodatéren át a Dunáig, illetve azon túl a budai hegyekig szépen átlátunk. Ezt az építészeti transzparenciát a hatalmas üvegfelületek biztosítják - ezt egyelőre a bajnokság hirdetései takarják, de a vizes vb után már semmi sem fogja elnyomni az építészeti koncepciót. 





De nemcsak a várható, a még nem látható változások, hanem a jelenlegi építészeti élmény miatt is zavarban lehetünk. Az uszoda egy masszívan funkcionalista tér, amely elsődleges oka a FINA már-már szőrszálhasogatónak tűnő előírásainak való megfelelés. Ha a képletet leegyszerűsítjük, akkor a sokat hangoztatott világszínvonalú, Magyarországon unikálisnak számító uszodatechnikák, a tökéletes pontosságú és mozgatható falú, illetve fenekű medencék fölé – egy hatalmas befogadó doboz létesült. A magasra helyezett, szépen kidolgozott acélrácsozatú tetőszerkezet (amelynek a heavy lifting technológiával történt bravúros beemeléséről már mi is beszámoltunk) alatt impozáns, szellős, nagyvonalú tér jött létre. Ebben kicsit eltűnik az 50 méteres versenymedence, a műugrótorony és lelátók.





A komplexum fő tengelye a Dunára merőleges. Az általános bejárás a Népfürdő utca felől történik, az ellentétes oldalra, a Duna mellé helyezték el a VIP-bejárót és az azt kiszolgáló recepciót. Építészeti szempontból ez a két homlokzat kapott komolyabb kidolgozottságot, itt valósult meg a látványtervek hullámmotívuma. Az eredeti elképzelésekhez képest leegyszerűsített megoldás valósult meg, de a homlokzat együtt él a hullámokkal. A homlokzat külön rétegként ráerősített eloxált, lakkozott alumínium lemezekből áll. A szalagszerűen kiképzett alumíniumsávok egymáshoz képest elmozdulnak – hullámzanak –, a délnyugati sarok felé közeledve pedig kilépnek az épület síkjából. A lemezréteg, azonkívül, hogy látványelem, segíti az épület hőháztartását is, hiszen külön védőburkot, árnyékoló felületet képez a nyugat felől érkező nappal szemben. A délnyugati sarkon lift visz fel az épület tetejére, a 44 méteres magasságban kiképzett sarokteraszra, ahonnan a város eddig ismeretlen, pompás panorámája tárul elénk. Az alsó szinten kapcsolódik be a lassan kiépülő Duna-parti sétány és kerékpárút, illetve ide érkeznek majd a VIP-vendégek is – reméljük, mindez nem megy majd nagyon a sétány használhatóságának rovására.





A Népfürdő utcai főbejárati homlokzaton visszaköszönnek a Duna-partról ismert alumíniumlemez hullámzások, igaz, itt szelídebb verzióban. Mindez az átellenes, északkeleti sarkon csúcsosodik ki egy kitüremkedő terasz formájában. Az előtérbe lépve egy japán vízesésfal fogad minket, különleges technikával. A „beprogramozottan” aláhulló víz különböző ábrákat, feliratokat tud megjeleníteni. A falakon a víz kékje, a mennyezeten a fekete szín dominál, ezt töri meg egy szintén speciális tetőbevilágító fémfelület, amely a fény játékára állandóan mozgásban van. Az előcsarnok magjában egy körbejárható büfét helyeztek el, amit lényegében körbefognak az uszodaterek látványába bepillantást engedő nagy üvegfelületek. A recepcióval szemben, a MOME hallgatóinak közreműködésével megtervezett „Hősök fala” úszó olimpikonjainkat vonultatja fel.




A világbajnokság befejeztével várhatóan megnyílik az innen a Dunáig tartó vizuális tengely, illetve egy kisebb sportmúzeumot is létesítenek itt. A bajnokságok idején a bemelegítést szolgáló 50 méteres medence szolgálja majd a nagyközönséget, mellette tanmedencével és egy 25 személyes, egyedien kiképzett jakuzzival, amelynek burkolatát szintén a MOME hallgatóinak közreműködésével tervezték. A Duna-parti, impozáns belmagasságú térben a már említett versenymedence található, illetve a rejtett lépcsőkkel elérhető műugrótorony a kapcsolódó medencével. A tér a természetes megvilágítását várhatóan majd a Duna felől, illetve a tetőn elhelyezett keresztirányú bevilágító ablaksorokból kapja. A lelátók alatt kialakított kiszolgáló helyiségek, öltözők, edzőtermek mind a funkcionalitást szolgálják, a fehér alapszín mellett egyes pontokon az előtérből megismert kék árnyalatok és a fekete köszönnek vissza, leginkább a jól végiggondolt tájékoztató táblákon.

A Duna Arénában már zajlanak az előkészületek a júliusi világbajnokságra – mellette a Dagály fürdő egyelőre „FINA Village” néven marketingterületként fog üzemelni, a strand további sorsa pedig csak utána dől el –, de számos simítás zajlik még az épületen is. Vannak még a kérdőjelek az Aréna és környezete július utáni sorsa körül, de reméljük, hogy a rekordgyorsasággal kivitelezett építmény tartós marad. Az állandó metamorfózisok után kialakult, stadionként meredező csúcstechnikájú úszóaréna építészetileg még keresi helyét a városban, de a jövő nyitva áll előtte.

Bán Dávid

 

 

Duna Úszóaréna: a Hörmann szakértelem újabb mérföldköve

Már a tervezés fázisában tökéletes összhangban dolgoztak a Hörmann Hungária Kft. szakemberei a Market Építő Zrt. tervezőivel, a csapattal, akik elnyerték Magyarország legkiemelkedőbb, világbajnoksági standardoknak megfelelő sport- és fürdőközpontjának építési jogát. A 15 ezer fő befogadására alkalmas Duna Úszóaréna ajtótechnikai partneri jogát a Hörmann Hungária Kft. egy versenyeztetési folyamat eredményeként érdemelte ki, a vállalat szakemberei az épületkomplexum különböző szárnyainak műszaki rendeltetéséhez tökéletesen alkalmazkodó ajtókat javasoltak, és építettek be. Vörös Gábor, a Hörmann ajtótechnika üzletágának vezetője összegezte az építéstechnológiai folyamatokat és megoldásokat, a beszerelt ajtók jellegzetességeit.

Örültünk, hogy a Market Zrt. szakemberei nyitottak voltak, és elfogadták azt a felajánlásunkat, mely szerint a tervezésben is szorosan együttműködjünk. A Hörmann csapat a több évtizedes szakértelmének és változatos ajtóprogramjának köszönhetően olyan egyedi műszaki megoldásokat tudott javasolni, amelyek szakmai szempontból vitathatatlanok voltak, így el is fogadták őket.” – kezdi a Hörmann részvétel összegzését az ajtótechnikai szakember.

A tervezés után következett a kivitelezési fázis. Itt az építésvezetőkkel volt folyamatos az egyeztetés. A beton, tégla illetve gipszkarton falak építésénél ugyanis különböző falnyílásokat kellett kihagyni az ajtóknak. A Hörmann által beépített közel 400 db. ajtó palettáján található vizestéri faajtó, füstgátló, tűzgátló, multifunkciós ajtó, nedvességet tűrő acélajtó-lap – mindegyik az adott részleg funkciójának megfelelően lett kiválasztva. A 30db beépített homlokzati ajtót a vállalat freiseni gyárából szállították, vannak köztük normál ajtók, egyedi lakatos szerkezetek a trafó és az elektromos helyiségekben, illetve biztonsági ajtók - a tervezők előírásának megfelelően.

Füstgátló ajtók tekintetében 10db Hörmann RS 55 típusú ajtó található az épületben. Ezek az ajtók üveges kialakításúak, csúszósínes ajtócsukóval, és pánikrudas menekülő funkcióval vannak ellátva. Tűzgátló ajtók esetében a HH30, HH60 és HH90 kategóriába tartozókat építettek be, ezek az ajtók egyben füstgátlók is, Hörmann innovációval, azaz automata küszöbbel rendelkeznek. Utóbbi típusú ajtók a lépcsőházakban, lift-előtereken, a nagy forgalmú helyeken láthatók. Az úgynevezett „alárendeltebb” helyeken, a gépészeti és elektromos helyiségekben 45 db Hörmann Quadro T90-es típusú tűzgátló ajtó teljesít.

Akár tűzgátló, akár füstgátló ajtó – a Hörmann multifunkciós ajtók igen meggyőzőek a részletekig nézetazonos megjelenésükkel. Funkcióitól függetlenül, optikailag minden ajtó tökéletesen illik egymáshoz. Így az épületben az ajtók területén garantálható a harmonikus és azonos megjelenés.” – hangsúlyozta az ajtók előnyeit Vörös Gábor.

A közönség egy 5ezer főt befogadó, állandó lelátón foglalhat majd helyet az uszodában. Ezt a VB alatt két ugyanekkora, de ideiglenes tribün egészíti ki a medence északi és déli oldalán, így a versenyt összesen 15ezren nézhetik majd a helyszínről. Az ideiglenes lelátókat a VB utáni hónapokban elbontják.

Az állandó uszodai részbe 100 db nedvességet tűrő, belső acélajtó van beépítve, ásvány-gyapot kitöltéssel, horganyzott pántokkal vagy nagy igénybevételű tereknél az ajtók 3 dimenziós rozsdamentes pántokkal rendelkeznek. Az uszodák gépészeti tereiben 12 db Hörmann Tor-Tec STU rozsdamentes acélajtó felelt meg a speciális követelményeknek. Az ideiglenes részbe 150db ZK típusú beltéri ajtót építettek be. A ZK beltéri ajtókat a sokoldalúságuk miatt évtizedek óta használják irodákban és intézményekben. Masszívak, alaktartóak és strapabíróak.

A Hörmann szakemberek a színek kiválasztásában is együttműködtek az épület belsőépítész csapatával. Végül három domináns színre esett a választás. A homlokzati ajtók sötétszürkék, a gépészeti szinten szürke, az uszoda-öltöző részen az antracit-fehér-szürke kombináció jelenik meg.

A többi kivitelezővel egyetemben a Hörmann szakemberek is teljesítették a kijelölt, legmagasabb színvonalú minőségi feltételeket, a beszerelések során tapasztalt esetleges kihívásokat megoldották egyedi Hörmann technológiák alkalmazásával. Összességében, a Hörmann Hungária számára a 28 ezer négyzetméternyi, 44 méter magas Duna Úszóaréna egy újabb siker-történet, egy olyan kiemelkedő magyar és nemzetközi szakmai referencia, amely tovább erősíti a vállalat európai piacvezető pozícióját, és hitelesen közvetíti a Hörmann küldetését: mindent egy kézből, kompromisszumok nélküli minőségben.

Még több termék-információ, aktuális akciók, ajánlatok: www.hormann.hu