építészet : környezet : innováció

„Nincs olyan, hogy nő vagy férfi építész”

A szegfű-emlékű ünnep csak alibi volt, hogy Demeter Nóra DLA és Z. Halmágyi Judit DLA építészeket, mint az Új Közlekedési Múzeum tervpályázat-bírálóbizottságának magyar szaktekintélyeit még a hosszú munkafolyamat lecsengésének hevében felkeressük. Majd’ harminc éves szakmai és baráti összhang jellemzi a hölgyeket: mindennemű nemi beskatulyázás helyett a szenvedélyben hisznek. Simonyi Lilla párinterjúja.

A barnamezős beruházás keretében Európa egyik első közlekedési múzeumát a múzeumépítészet terén a világ egyik legnevesebb építészirodája fogja megtervezni a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út sarkán. A MÁV egykori Északi Járműjavítójának jelenleg kihasználatlan területén kap új helyet. A mintegy hét hektáros területen egy nemzetközileg is jelentős tudásközpont jön létre új közösségi terekkel és színvonalas szolgáltatásokkal” – mondta Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója a döntés és a pályaművek ismertetésekor pár napja. Charles Renfro építész, a díjnyertes iroda építésze köszönő beszédében ugyanitt kiemelte, hogy az Új Közlekedési Múzeum, amely az emberi fejlődést mutatja be, arra hivatott, hogy egyszerre szórakoztasson, ismertesse a múltat és kitekintsen a jövőbe. Az együttes megvalósításának közbeszerzésére a kiviteli tervek alapján kerül sor, a kivitelezés 2020-2022 között várható.

 

Az új Közlekedési Múzeum tervpályázatának zsűrije

 

Világszínvonalú szervezés világszínvonalú pályaműveket vonz?

Z.Halmágyi Judit DLA: A borítékokban anonim pályaművek szerepeltek, a rutin révén hellyel-közzel felismerhető kézjegyekkel. Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója és csapatának munkáját nemzetközi tekintetben is csak a legmagasabb szintre pozicionálhatjuk. Tavaly nyáron három napot is kijelöltek a meghívott pályázóknak a helyszín körbejárására, akiket profi csapat szűrt meg. Tehát valós kép alakulhatott ki bennük a tervezéshez. A zsüritagok is előre megkapták a kiírás szövegét és részt vehettek a hivatalos előkészítési folyamat mozzanataiban, s az ezekhez kapcsolódó fogadásokon is.

Demeter Nóra DLA: Ráadásul egy nagyobb számú szakértői grémium készítette elő a pályázatot; a háromnapos bírálat első napja nagyjából ezeknek a véleményeknek az ismertetéséről szólt. Urbanisztikai, tájépítészeti, közlekedési és idegenforgalmi szempontok, innovatív megoldások, fenntarthatósági és üzemeltetési szempontok is kerültek a részletes dokumentációba, amelyet minden zsüritag megkapott. Talán jól jellemzi a szakmai hangulatot az is, hogy vállvetve dolgoztunk például Kristin Feiress-szel, a Pritzker-díj bírálóbizottsági tagjával.

ZHJ: A múzeum menedzsment részéről olyan szakmai háttérelemzések segítették a döntésünket, mint például a Functional layout, amelyben minden egyes pályamű grafikai elemzése szerepelt a vázolt megoldásokkal. A győztes pályamű volt ebben mind közül a legletisztultabb.

 

Az új Közlekedési Múzeum tervpályázatának zsűrije

 

A kerület integrálására tett javaslatok is befolyásolták a pályaművek pontértékét?

ZHJ: Pontosan. Az új villamos- és vasúti megállók létesítését, a településfejlesztést is figyelembe vettük, valamint azt, hogy milyen mértékben hat a mindannyiunkban megszólítható homo ludensre, a velünk született játékösztönre. Dr.Papp Sándor, Kőbánya Önkormányzatának alpolgármestere folyamatos jelenlétével is erősítette azon véleményét, hogy a kerülete sorsát, urbanisztikai jövőjét a múzeumi és építészeti fontosságán túlmenően is hatványozottan befolyásolja majd az új épület. A Liget projekttel, vagy az ismert külföldi nagyvárosi múzeumi negyedekkel szemben ez a projekt nem csupán önmagát képviseli, hanem nevezhetjük akár a „Liget újragombolásának.” A nagy utazás, ami Nórával nekünk megadatott: ez az, amit az új múzeum víziója ígér. Nem csupán látványában kacsint ki az üvegfalak mögül, hanem érzelmeket közvetít. A hely, ahol elvarázsolom a gyerekemet, vagy magamat, a rengeteg felfedezésre váró technikai csoda forgatagában.

 

Az új Közlekedési Múzeum tervpályázatának zsűrije

 

Társadalmi felelősség is egy ilyen szerepvállalás?

ZHJ: Azért is imádok zsürizni, mert sokszor többet tanulunk egymástól, mint az egyetemen. Érdekes módon végig az első volt a top favorit a 13 kiválasztott pályaműből. Ez a szerepvállalás nem önmagunkról szól, a zsüriben nem egóból játszunk! Építészként hét érzékszervre hatunk már - a spirituális tartalom, az attitűd jelenti az összetartó erőt.

DN: …nem pedig az emocionalitás, mint nőiesnek nyilvánított tulajdonság, amiből lett is egy kisebb vita a bírálatok folyamatában… egy amolyan „vérremenő” vita – neveti. Hogy vajon az érzelmi tartalom esetünkben maszkulin- avagy feminin gondolkodást sugall? Egy korábbi hosszasabb fejtegetésünk tárgyát illetően is egyezségre jutottunk, miszerint a kész terméket, vagy a víziót támogassuk. A bírálóbizottság egy része a megvalósítást vette alapul, kész termék kontra vízió. De hiszen a nemzetközi szinvonalú projekt mögött feltételezhetjük a vízió tágabb környezetre gyakorolt hatását. Amikor a hendikep katalizátorrá válik. A cosmopolita rálátást jelenti, nem azt, hogy női vagy férfi. Egy olyan landmark, irányjelző üzenet kell, hogy legyen, ami a környéken élők igényéről szó…Végülis a nagyon komplex pályázatot átgondolva és mérlegelve, megkérdőjelezhetetlen többséggel nyert a Diller Scofidio + Renfro iroda. Munkánkat küldetésnek éreztük. Ahogy Charles Renfro is megfogalmazta köszönőbeszédében a Földünk helyzetével kapcsolatban: nagy a baj. A közlekedés az emberiség legnagyobb kihívása és missziója egyben. Rajtunk múlik, mit közvetítünk a magunk részéről a gyerekeink és az unokáink felé. Mindezt kódolva éreztük ebben a pályaműben, s ha ezzel egy kicsit is hozzájárulunk bolygónk megmentéséhez, már nem éltünk hiába.

 

Az új Közlekedési Múzeum tervpályázatának zsűrije

 

Beszéljünk egy kicsit a nőkről…az építészetben.

ZHJ: A spanyol építész professzor Pedro Gadanhora is egyetértett velünk: a ráció-emóció kettőssége mindenkiben ott van…Nincs olyan, hogy nő-, vagy férfi építész. A jó építész a fent említett rétegekben hat. Ahogy apukám mondogatta: ha már beszélni kell róla, régen rossz!

Simonyi Lilla

 

Az amerikai építésziroda tájban is sztár

Elizabeth Diller, Ricardo Scofidio és Charles Renfro építészirodája 1979-es alapítása óta sorra nyeri el a legjelentősebb észak-amerikai múzeumi és köztérfejlesztési projekteket. Munkásságukból kiemelkedik a bostoni Institute of Contemporary Art, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) több fázisból álló bővítése, a Lincoln Center felújítása, egyik leghíresebb alkotásuk pedig az elhagyott manhattani magasvasútból kialakított High Line közösségi park és kulturális tér, továbbá a Moszkva szívében 2017 őszén megnyílt 13 hektáros Zarjadje-park. Elizabeth Diller nemrégiben egyedüli építészként szerepelt a világ 100 legbefolyásosabb emberének a Time magazin által összeállított listáján. Az építész egyúttal a világ egyik legrangosabb építészeti szervezete, a RIBA (Royal Institute of British Architects) meghatározó alakja. Diller és Scofidio 2019-ben elnyerte a brit Royal Academy of Art építészeti díját. A nyertes pályamű a Dízelcsarnokot új épülettel egészíti ki, amely befelé áthatja a csarnok tereit, illetve egy szinte lebegő tető alatt új múzeumi kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre. A régi csarnokhoz csatlakozó épületszárny mintegy kihúzott fiókként enged betekintést a múzeum belsejébe.

 


FRISS

Liz Diller és Hélène Binet

Liz Diller építész és Hélène Binet építészfotós nyerték a 2019-es Jane Drew és Ada Louise Huxtable díjakat az építészet területén tett kivételes hozzájárulásukért. A díjat a The Architect's Journal és a The Architectural Review közösen ítélte oda idén nyolcadszor a Women in Architecture Awards keretében. A méltatásban is kiemelték az építész bátor, friss, innovatív és gyakran interdiszciplináris megközelítését, amivel ihletően hat a szakmára.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »