építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Néprajzi Múzeum – Palotából látogatóbarát múzeum

A Néprajzi Múzeum alapkőletételére 1895. október 20-án került sor. Az épület a huszadik század során többször cserélt gazdát és funkciót, a jelenlegi múzeum 1973-ban kapta meg az általa használt részt. 2008-ban egy európai uniós pályázat keretén belül lehetőség nyílt a Néprajzi Múzeum közönségforgalmi terének fejlesztésére is, a munkálatokat Inotay Judit és Vizer Balázs tervei alapján végezték.

Az épület tervezésével, az 1891. nov. 7-en kelt 10982. sz. ig.ügy.min. rendelet szerint Hauszmann Alajost bízták meg. A tervezés alapjául szolgáló eredeti program, – amely szerint a Magyar Királyi Kúriát és a budapesti Királyi Ítélő Táblát kell egy épületben elhelyezni –, azzal a feladattal bővült, amely szerint meg a budapesti Főügyészség és a Koronaügyészség hivatalos helyiségeinek is az épületben kellett helyet szorítani. Hauszmann az épület terveit és költségvetését 1893-ban készítette el. Az épület alapkőletételére 1895. október 20-án került sor, elkészültét pedig 1896. október 20-án ünnepelték meg.

 

Bejárati homlokzat. Fotó: Vizer Balázs
Átépítés előtti előcsarnok. Fotó: Vizer Balázs
Átépítés előtti melléklépcső. Fotó: Vizer Balázs
Új lejárat az előcsarnok felől. Tervezők: Inotay Judit, Vizer Balázs. Fotó: Vizer Balázs
 

 

A tervezésben Hauszmann Alajos mellett jelentős szerepet játszottak irodája vezetői is; Korb Flóris, majd távozása után Zuschmann János. A föld-, kőműves- és elhelyező munkákat Havel Lipót; a kőfaragómunkát Hauszmann Sándor, Bonetti Pál és Jablonszky Vince; a vasmunkákat a Schlick-féle vasöntöde; az ornamentális szobrászmunkát és a műmárványozást Szabó Antal; a festőmunkát és aranyozást Scholz Robert fővállalkozásába szállították, illetve készítették. A bútorok Thek Endre és Krammer Samu üzemeiből származtak. A trigát 1928-1929-ben a Steiner Ármin-féle gépgyár állította helyre. A tetőhéjalást 1932-ben újították föl.

 

Átépítés előtti előcsarnok. Fotó: Vizer Balázs
Átépítés előtt műtárgyraktár utóbb közönségforgalmi tér. Fotó: Vizer Balázs
Átépítés előtt műtárgyraktár utóbb a lépcső lejárat. Fotó: Vizer Balázs
 

 

Az épületben 1945 előtt csak jelentéktelen átalakítások történtek, tulajdonképpen csak a bútorzatot újították fel és - ha kellett – bővítették. A világháborús sérüléseket – belövések, beszakadt födém –, Csánk Elemér irányításával hozták rendbe 1946-1951 között. 1948-ban a Magyar Munkásmozgalmi Intézet kapta meg az épületet, amelynek nagyobbik részében 1949-ben megnyílt a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. 1951-1953 között a Múzeumok Központi Igazgatósága alakíttatta át az épületet. Ekkor távolították el a rizalit-közi 12 homlokzati allegorikus szobrot. 1957-ben, a Közületeket elhelyező bizottság az épület nagyobb részét, az előcsarnokkal együtt, az újonnan alakult Magyar Nemzeti Galéria számára utalta ki: az Alkotmány utcai épületszárnyban a Párttörténeti Intézet folytathatta munkáját. 1973-ban kapta meg az épület jelenleg is használt részét a Néprajzi Múzeum. (idézet az épületről a Dr. Déry Attila által készített művészettörténeti dokumentációból)

 

Új lejárat az előcsarnok felől. Tervezők: Inotay Judit, Vizer Balázs. Fotó: Vizer Balázs
Új pénztár. Tervezők: Inotay Judit, Vizer Balázs. Fotó: Vizer Balázs
Gépészeti takarás (FC). Tervezők: Inotay Judit, Vizer Balázs. Fotó: Vizer Balázs
Új akadálymentes folyosó. Tervezők: Inotay Judit, Vizer Balázs. Fotó: Anna Zavileiskaia
 

 

2008-ban Európai Uniós pályázati lehetőség nyílt közintézmények közönségforgalmi terének fejlesztésére. Ennek keretében a múzeum vezetése lehetőséget látott olyan a múzeumi funkcióhoz szükséges terek kialakítására, melyek az eredeti épületből más funkció okán hiányoztak. Így az épületben a ruhatár, pénztár, kávézó, múzeum-shop átmeneti helyen tudtak csak eddig működni, csekély komforttal. Valamint az épület akadálymentes megközelítésének kulturált kialakítása is az igények között volt.

A Néprajzi Múzeum vezetése által e célra felajánlott helyiségek (az előcsarnok két oldalán lévő volt portás lakások) meglehetősen kevésnek bizonyultak. Majd tervezői javaslatra az előcsarnok mögötti, mélyföldszinti műtárgyraktár is a fejlesztési terület része lett. A közönségforgalmi területek megközelítésére szükségessé vált a melléklépcsők megszélesítése. Ebből adódott a legnagyobb kihívást jelentő tartószerkezeti feladat: a tornyokat is tartó főfalak elvékonyítása.

 

Új közönségforgalmi tér –pénztár és ruhatár. Tervezők: Inotay Judit, Vizer Balázs. Fotó: Anna Zavileiskaia
Új közönségforgalmi tér –pénztár és ruhatár. Tervezők: Inotay Judit, Vizer Balázs. Fotó: Anna Zavileiskaia
Új pénztár. Tervezők: Inotay Judit, Vizer Balázs. Fotó: Anna Zavileiskaia
 

 

A kivitelezés alatti feltárások lehetőséget adtak az aulába vezető főlépcső két oldalán lévő új lépcsőkarok kialakítására. Ezzel lehetett az eredeti térsorba az új közönségforgalmi tereket hierarchikusan bekapcsolni. Ez a bontás volt műemlékvédelmi szempontból a legnagyobb beavatkozás az épületben. A még felmerült további kisebb átalakításokkal igyekeztünk az épület eredeti, Hauszmann-féle térsorait helyreállítani. Az újonnan kialakított terekben elképzelésünk szerint az épület színvonalához illeszkedő anyaghasználatot ötvöztük a kortárs, visszafogott belsőépítészeti megjelenéssel.


Néprajzi Múzeum – Palotából látogatóbarát múzeum
vezető tervezők: Inotay Judit, Vizer Balázs
tervezés éve: 2008-2009
kivitelezés éve: 2009-2010
bruttó szintterület:
átalakítással érintett terület kb 700 m2
generáltervező: Zacc Építésziroda Kft
építész munkatársak: Vidovszky István
művészettörténet: Dr. Déry Attila
statikus tervező: Bencze Zoltán - CÉH zRT.
épületgépész tervező: Kálmán Zsolt – Kálmán és Társai Épületgépész Tervműhely Kft.
elektromos tervező: Sax Dezső – Hochplan Kft.
konyhatechnológus: Dohár Anna – Deák Architect Design Bt.
tűzvédelem: Glück Gábor – Brolex Kft.
geodézia: Sümegi Ferenc – Geod Bt.
bruttó beruházási költség: 250 Mft
építtető/megbízó/fejlesztő: Néprajzi Múzeum Dr. Fejős Zoltán főigazgató, Dr Szarvas Zsuzsa főig. helyettes és Dr. Balázs György főig. helyettes
generálkivitelező: Renovit Kft - Komáromy Éva vállalkozási igazgató, Varga László főmérnök

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »