építészet : környezet : innováció

Közösségi téralkotás - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

"A könyvtár elsősorban közösségi tér. E közösségi színtér a város legforgalmasabb helyén tud igazán élő lenni." - írja Lévai Tamás a Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont tervpályázatán 3. díjban részesült koncepciójában. A TARKA Architects tervét áttört homlokzat, a belső és a külső tér közötti átmeneti terek és tetőkert jellemzi.

Továbbépítés

A könyvtár elsősorban közösségi tér. E közösségi színtér a város legforgalmasabb helyén tud igazán élő lenni. Ez a kitétel e tervpályázatra kijelölt helyszínnel létrejött, már csupán azzal kell foglalkozni, hogy a meglévő városi szövetbe miképpen lehet beleszőni az új elemet.

Kívülről megközelítve, a feladatot szokványosnak is lehetne cimkézni, ha csupán a Kossuth tér térfalainak beépítése lenne a téma. Ám a református templom közvetlen közelsége ezt bonyolultabbá teszi, hiszen nem idomul a zárt térfalas léptékbe, mindenképpen levegőt igényel maga körül. Ezt jelenleg a visszahúzott tömegű lakóház és a park biztosítja számára, s ez nem sérülhet ezután sem. A templom elsődleges karakterhordozó elemét, a tornyot, mindenképpen szabadon kell hagyni, hogy betölthesse szerepét. Erre kínál megoldást az új beépítés vonalának visszahúzása és a tömeg illesztése a templom léptékéhez: a templom párkánymagassága épp az új tömeg magasságával egyezik.

Belülről, a közösségi téralkotás belső igényei felől közelítve a következő igények merülnek fel:

  1. Olyan publikus, nyitott közteret kell létrehozni, mely nagyvonalú, a könyvtárhoz méltó gyalogos, kerékpáros kapcsolatot teremt a városi szövettel.
  2. Az intézmény befogadó jellegének megfelelően szükség van félprivát helyre, mely becsalogatja, magához öleli a vendéget és alkalmas események rendezésére.
  3. Igény van teljesen privát külső térre, ahol egy könyvvel a kezünkben nyugodtan ki tudunk ülni a napra.
  4. A belső és külső tér között olyan átmeneti terekre van szükség, melyek elmossák a kint és a bent határát. Ez egyrészt barátságosan bevonzza a látogatót, másrészt kiterjeszti a belső teret. Szép időben senki sem szeret bent kuksolni.
  5. A belső terek nyitottak, befogadók, de a zavaró hangokat ki kell zárni, ezért meg kell különböztetni a beszélgetésre és a csendes elmélyülésre szánt helyeket.

Erre az öt elemre épül a koncepció a közösségi téralkotás felől közelítve.

Összefogva a szempontokat a hely adottságai minderre alkalmasak, ráadásul a koncepció csorbulása nélkül a meglévő elemeket is fel lehet használni. Figyelembe véve az építőipari sztandardokat, a meglévő ház vasbeton váza alkalmas arra, hogy lecsupaszítva továbbépüljön. Ehhez a közösségi funkciónak megfelelően az egyik födémet részben ki kell bontani, hogy megfelelő belmagasságot nyerjünk.

Ennek megfelelően a következő válaszok születtek az öt kérdésre:

    1. A visszahúzott köztér a Kossuth tér felé igazi városi megérkezési hely.
    2. A félprivát, oldalról nyitott belső udvar a leghagyományosabban illeszkedik a városi szövetbe, közösségi tér és a templom emberi léptékének megfelelően, a tetősíkok a benapozásnak megfelelőek.
    3. A kislejtésű tetőkert alkalmas helyet kínál az elvonulásra a szabadban, az utcára rálátó, mégis elkülönülő teraszaival.
    4. A földszint nyitottsága, a tornácokkal árnyékolva, eltolható harmónika felületeivel együttdolgozóvá teszi a kinti és benti közösségi színtereket. Az üvegfalakon keresztül a növényekre látunk rá, így a kertet behozza.
    5. A szintekre és szárnyakra tagolás biztosítja a funkciók akusztikai elkülönítését.


madártávlat, Könyvtár és tudásközpont Hódmezővásárhelyen - építész: TARKA Architects

a Kossuth tér felől, Könyvtár és tudásközpont Hódmezővásárhelyen - építész: TARKA Architects


Fenntartható működés

A kiírás nyitottsága lehetőséget adott arra, hogy a nemzetközi könyvtárgyakorlat következő elemeivel kiegészülhessen:

    1. A könyvtár távoli jövője kiismerhetetlen, ezért olyan nyitott tereket kell létrehozni, melyek hosszú távon működtethetők közösségi térként, s ahol a bútorozás jelenti az adott kor rövid távú jövőképének kivetülését.
    2. A könyvkölcsönzés napi 24 órás üzemben automatizálható, az intézmény nyitvatartásától függetlenül. Ennek első lépése, hogy bármikor visszahozhatók a könyvek.
    3. A csupán közlekedő terek helyett kibővített, használható terek láncolatában érdemes gondolkodni.
    4. A kávézó nem csupán kiszolgáló szerepű, hanem generálja is a forgalmat, segíti belakni a helyet.
    5. A könyvtár vonzóbb, ha alkalmas közösségi munkavégzésre (coworkig), erre az első emeleti felnőtt beszélgetős olvasótér, illetve a független kávézó megfelel.
    6. Közösségi műhely is működtethető a könyvtárban, melyre a könyvkötő, digitalizáló, fotóműhely kettős szerepű helye kiválóan alkalmas.
    7. A gyerekkönyvtárban a kisgyeremekes foglalkozások ideje alatt a szülők dolgozhatnak, csak elérhető távolságban legyenek, ezért jó az udvar, a kávézó, aula kapcsolata.
    8. Minden funkció több helyen is elképzelhető napszaktól, évszaktól függően rugalmasan, ezt segítik az eltolható falak, függönyök rendszere.

A hagyományos funkciókon túl, melyek kiolvashatók a tervből, a következőket fontoltuk meg:

A nagy üvegfelületeket szervízúton, elérhető magasságból lehet tisztítani. Ezek alkalmasak arra is, hogy külön megközelíthetők legyenek a terek, illetve menekítésre is fel lehet használni tűz esetén. A nagy tetőfelületről összegyűjtött víz szürkevízként hasznosítható öblítésre, locsolásra. A hibrid fa-vasbeton tartószerkezet minimalizálja az épület ökológiai lábnyomát, akusztikai kompromisszumok nélkül. A belső terek összelátásaival lehetett a felesleges nagy belmagasságot elkerülni, a tágasság érzet mégis megmaradt.

A levéltár zavartalan működéséhez elkülönítetten kapott helyet, mindamellett, hogy a közösségi funkciókból fakadóan megnövekedett látógatószámra számíthat.

A térszín alatti garázst úgy érdemes kialakítani, hogy a födém áttörésével természetes szellőzésűvé váljék. A födém terhelhetőségét javasoljuk intenzív zöldtetőre méretezni.


a Városháza felől, Könyvtár és tudásközpont Hódmezővásárhelyen - építész: TARKA Architects

közösségi tér és 1. emeleti axonometria, Könyvtár és tudásközpont Hódmezővásárhelyen - építész: TARKA Architects


Energetika

Az épületnek természetes fénnyel átjártnak kell lennie, ez természetes pszichés követelmény, de a nyári hőterheléstől óvni kell. Ennek a legköltséghatékonyabb módja a fix árnyékolórendszer: az üvegfalak előtti tornácok, a tájolásnak megfelelően sűrűsödő-ritkuló és beforgatott elemekből építkező áttört homlokzat. A természetes szellőzés lehetősége mindenütt, a nyílászárókon keresztül. A zöldtető, a nyitott felületű szilikát tömegek és a földbe süllyesztés segíti a napi hőingadozás csillapítását.

A gépészeti berendezések a pincében, illetve a tetőtérben helyezkednek el. Levegővel átöblíthető az épület, melyet a tetőn keresztül lehet a pincében lévő hőcserélőbe juttatni. Hogy mely hőcserélőt érdemes választani, ahhoz részletesebb helyi adatokra van szükség.

Tartószerkezet

A meglévő épület vasbeton vázát a pincében résfalazással le kell mélyíteni az új pinceszintig. A nagy, alátámasztás nélküli földszinti nyílások felett szintmagas ragasztott fatartóból képzett térbeli rácsostartó van a mellékelt szerkezeti rajz szerint. Ezt együtt kell dolgoztatni a földszint feletti vasbeton lemezzel.

Anyagok

A fenntartható anyagok jegyében a külsőn a világos-sárgás tégla dominál, mely Hódmezővásárhelyen már hagyományokkal bír. Kisméretű téglából készül az áttört homlokzat, melyet az üvegfallal közös acélváz merevít. A zárt homlokzatok téglaburkolatosak, ezeket a vasbeton vázzal együtt finoman habarccsal összedolgozva a vakolathoz közeli, mégis anyagszerű, tartós felületet eredményez. A nyeregtetőn cserép, az udvar körüli terasztetőn extenzív zöldtető van.

A belsőben szerkezetként és bútorként a fa az elsődleges anyag, a padló világos, csiszolt betonfelület, a vasbeton oszlopokkal együtt. A falak vakoltak, a vizesblokkokban mosható felületek jelennek meg. Az üvegfelületek mögött, ahol nincs növény, feliratokból, idézetetkből szőtt vizuális függöny biztosítja a láthatóságot, mely ezáltal egyben információhordozó felület is.


Lévai Tamás
TARKA Architects


Részlet a Bírálóbizottság értékeléséből:

"A pályamű a meglévő épületet felhasználja, két földalatti szinttel cca. 4700 m2-en tervezett. Az épület térszervezése tiszta, világos rendszert eredményez. A terv erénye, hogy a földszinten a növényzettel és vízfelülettel kialakított udvar köré közösségi funkciókat szervez: az Andrássy út felőli tömegben a rendezvénytermek, míg a meglévő épületben kölcsönző és gyerekolvasó kap helyet. A templom felőli kisebb tömegben "hangos" kávéző tervezett. A közösségi udvar átgondolt fásítását, a pince kialakításánál figyelembe veszi. A belsőépítészeti kialakítása magas színvonalú, és következetesen végigvitt. A terv grafikai feldolgozása látványos és informatív. A pályamű meghagyja a lakóépületet, átépíti, és így funkcionálisan felhasználja, az új épületrésszel közvetlenül hozzákapcsolódik."

 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »