építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Hegy, kunyhó, csónakház

A tervező meseszerű, hangulatos videón keresztül vezet be minket csónakban ülve először egy borteraszos Csónakházba, majd a mellette álló kis kunyhókba, és a szőlősbe, melynek helyszínéül egy borsodi dombság elhagyatott pincesorát választotta. Zsiros Renáta diplomaterve.

 

 

Helyszín

Szentistvánbaksa Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén fekszik. Egyik oldalról erdővel borított dombvidék, a másik oldalról a Hernád folyóval félkörbe zárt völgyben helyezkedik el. A csekély lakosú (292 fő) település megközelítése egyetlen útról lehetséges, a Petőfi útról, továbbá vízi úton a Hernád folyón.

A falut határoló dombvidéken szántóföldek, gyümölcsösök és szőlőskertek találhatóak, hiszen korábban főként mezőgazdasággal foglalkozó község volt. A magaslat tetején kisebb méretű faluként terülnek el a présházak, melyek az itteni családok tulajdonába tartoztak.  Az 1870-es években jelentkező filoxéra vész óriási károkat okozott a gazdáknak, akik ezután áttértek a mezőgazdasági termelésre. Mára megszűnt a földművelés igénye, így az egykoron virágzó domboldal kihalt, a présházakat sem használja senki. A hajlongó szőlőtőkék, és a sűrű bozótossal benőtt kunyhók emlékeztetnek csupán az egykori világra. Kevés építmény maradt, amely még ma is aktív használatban van. Ezek az épületek a domb lábánál és a domboldalon, a legrövidebb úton megközelíthető területeken helyezkednek el.

A települést körbeölelő folyó a helyi lakosság és a turisták által is kedvelt kikapcsolódási helyszín. Lehetőség van fürdőzésre, horgászatra, kajakozásra és kenuzásra is, hiszen ez a szakasz a Hernád Vízitúra útvonalának is része. A vízitúra magyarországi szakasza Hidasnémeti és Tiszaújváros között található. A Szentistvánbaksán átmenő útvonal a Felsődobsza-Geszthely közötti szakasz.

Program

Diplomatémám alapötletét elsősorban a vízitúra adta. Az itteni szakaszon a Hernád part elég látványos, kisebb-nagyobb szigetek, folyókanyarulatok alkotják. Az alapkoncepció tehát egy csónakház kiépítése volt egy megálló stéggel, ahol a túrázók megpihenhetnek, tutajt, kajakot kölcsönözhetnek stb. Ideális helyszínnek Szentistvánbaksa északi határa bizonyult. A település határában egy hatalmas szilvamag alakú sziget szeli ketté a folyót. A pár évvel ezelőtt árvízvédelem szempontjából megépített vasbeton támfal itt egy háromszög alakú telket kirekesztve készült el. Ezen a helyszínen jelenleg két kis faszerkezetű hétvégi ház található, amelyek már használaton kívül vannak. A terület ez által árvízvédelem nélkül maradt, így ideálisnak bizonyult a kikötő megépítésére. Az alapkoncepcióm szerint a csónakház erre a telekre települt volna, de a közel 4 méteres szintkülönbség miatt a vízitúrázók számára ez nehezen megközelíthető, és a kajak és kenuk kikötése a folyómentén leszűkítette volna a Hernád keresztmetszetét. A kikötés lehetőségét ezért a terület lesüllyesztésével oldottam meg. A folyó vonalát megtartva egy háromszög alakú stéget hoztam létre, amely követi a korábbi part vonalát. A csónakházat az évente rendszeresen létrejövő árvíz miatt lábakra állítottam, így a vezérszintet az utca szintjével megegyezően alakítottam ki. A stégről egy rámpa segítségével lehet átjutni a csónakház beton alapjára, innen pedig egy lépcsőn keresztül az utca szintre.

A telek különleges helyzete továbbá, hogy az utca túloldalán közvetlenül helyezkedik el az alsópincesor. Az itteni pincék is hasonló helyzetűek, mint a domb tetején lévő elhagyott épületek. A könnyű megközelítés miatt viszont több pince és telek is használatban van jelenleg is. A használaton kívüliek elég rossz állapotúak, és sok közülük már elbontásra került. A pincesor elején ezért számos üresen maradt telek található. A két terület közelsége miatt ideálisnak tűnt az út jobb oldalát is bevonni a programba. A további pusztulás elkerülése miatt egy borterasz kialakítását képzeltem el, amelyhez (kiegészítve a meglévő présházakat) kisebb kunyhók tartoznak, a kirándulók számára tehát pihenő lehetőséget is biztosítva ezzel. A borterasz létrehozásával ismét fellendülhetne az egykor virágzó szőlőtermesztés is, megmentve a helyi présházakat.

Koncepció

A területre és a programra egyaránt érvényes a kettősség, amelynek a határvonala a Petőfi út. Ezt a kettősséget próbáltam feloldani az épületek elhelyezésével. A meglévő présházak méretarányainak megfelelően a teljes területre egy 4x6 méteres rasztert helyeztem el, s ez a háló jelölte ki az új épületek helyét, beleértve a csónakházat is. A kunyhók kialakításánál a meglévő présházak tömegeit vettem alapul. A közös jellemzőjük közül a zártság, nyeregtető és a széles faszerkezetű bejárati ajtó volt az, amelyet az új kunyhóknál is alkalmazni szerettem volna. A már kialakult pincesoron kiegészítve a meglévő utcaképet öt kunyhót helyeztem el. A hatodik kunyhóm, bár formailag megegyezik az előbb említett épületekkel, más funkciót kapott. Fontosnak tartottam, hogy a kialakuló borteraszomhoz egy présház is tartozzon, így ez az épület, - amely a csónakházzal egy vonalba esik - a hagyományokat követve présházzá alakult. A pince kialakítása viszont a hagyományostól eltérően nem az épület mögé került. Ennek az elhelyezését a borterasz kialakítása indokolta.

A borterasz elhelyezésénél az első felvetés az volt, hogy kövesse a csónakház vonalát. A Petőfi út két oldala ez által túl hangsúlyossá vált, így a présházat próbáltam a területen belül, a raszterbe illően máshol elhelyezni. A vízitúrázók számára viszont a csónakház felől nem rajzolódott ki egy tiszta útvonal a borteraszhoz, ezért visszahelyeztem annak tengelyébe. A két épületem így konkurált egymással, ezért a hangsúlyos csónakház mellett igyekeztem a kialakuló borteraszt visszafogni. Ennek a megoldása az lett, hogy a csónakház vonalától egy traktussal a falu felé eső részre áthelyeztem az épületet. A hangsúly csökkentése érdekében a kiszolgálóteret a terep részévé tettem. Viszonylag egyszerű, homogén homlokzatot hoztam létre, az épület többi részére pedig „ráfuttattam” a terepet. Az így kialakult nyúlvány a domb részévé vált. A borterasznál fontos volt a pince közvetlen közelsége, ezért a kiszolgálórész folytatásaként alakítottam ki a domb alá befutó pincét, amely így kiesett a csónakház és ez által a présház vonalából.

A területen a meglévőekhez hasonlóan, és azokat kiegészítve új szőlősorokat hoztam létre, amelyek közvetlenül csatlakoznak a kiszolgálótérhez, egyfajta lugast létrehozva. A borozni vágyók tehát közvetlenül a szőlősorok mellett ülhetnek, felettük pedig az épületből kiinduló sodronyokra futnak fel a szőlőszárak.

Az út domb felőli oldalán kialakított tömör épületektől eltérően a folyóparton lévő csónakháznál egy góréra emlékeztető fa szerkezetes építményt képzeltem el. Fontosnak tartottam, hogy a két oldal ne térjen el egymástól teljesen, ezért a csónakháznál használt faburkolat visszaköszön a borterasz kiszolgálótereiben. A stég faburkolatának aránya megegyezik a csónakház padlóburkolatának osztásával, a csónakház előtti terasz burkolatával, és visszaköszön a kunyhók bejárati ajtójának mintázatánál is.

Térszervezés

Csónakház:

A stégről a már korábban említett, a csónakház alapjául szolgáló beton placcra érkezünk meg. Innen egy lépcső vezet fel az utca szintjére. Egy fedett-nyitott térbe érkezünk, ahonnan megközelíthetjük az út túloldalán közvetlenül elhelyezett borteraszt, vagy a lépcső mellett elhelyezett bejáraton keresztül a csónakház kiszolgálóterét. A földszinten egy férfi és női vizesblokk került kialakításra, továbbá a csónakház végében található a kölcsönző helyiség. A pult mellett, az utcaszintre vezető lépcsővel egyvonalban helyezkedik el az emeletre vezető lépcsősor. Az emeleten egy hosszúkás egybefüggő tér alakult ki, amely kiválóan alkalmas a bivakolni vágyóknak. A Hernád felőli oldal nyitottsága miatt viziverseny indítótornyaként is funkcionálhat.

Stég:

A stég kialakításánál elsődleges szempont volt a csónakházzal való összekötés megoldása. Ehhez rámpákat képzeltem el, amely végül egyszerűsödött, és összeolvadt egy nagyobb szerkezetté. A fix mozgás kialakítását az új támfal segítségével oldottam meg. A nagy alapterület miatt több részre bontottam a szerkezetet. A Hernád vize ezen a szakaszon fürdőzésre alkalmatlan, ezért a stégen belül egy kisebb beülő medencét alakítottam ki, ahol a víz könnyen fel tud melegedni, és pihenésre kiválóan alkalmas. A bútorok elhelyezésénél már a tervezés első fázisában eldőlt, hogy mobilis, a stég szerves részét képező eszközöket fogok alkalmazni.

Borterasz:

Az útról megérkezve a kiszolgálótérhez érünk. A hosszúkás tömeget úgy alakítottam ki, hogy a kiszolgálótér kissé elkülönüljön. Ezért a kialakított tömegben egy „fiókot helyeztem el, amelybe utólag helyeződik bele a fa dobozszerű kiszolgálótér. A pult terasz felőli oldalán közelíthetőek meg a vizesblokkok, a túloldalán pedig közvetlenül bemehetünk a pincébe, ahol a tárolók egy hosszú folyosóra vannak felfűzve. A közlekedő végén található egy kisebb fogadótér, amelyből egy tolóajtón át juthatunk fel a présházba.

Kunyhók:

A kunyhók kialakítása tömegalakítás szempontjából hasonló a meglévő présházakhoz. Az alaprajz viszonylag egyszerű. Egy előtérbe érkezünk, ahonnan megközelíthető a vizesblokk, és a lakótér. Itt található egy kisebb konyha és étkező, ahonnan elérhető a hálótér. A tetőforma kialakítása lehetővé tette egy galériaszint elhelyezését a zuhanyozó felett, ahol a hálótér is kialakításra került. Innen a konyhatér felé is bemehetünk, ahol egy kisebb gépészeti helyiség kapott helyet. A kunyhók kialakításánál felmerült, hogy minden egyes épület önfenntartó legyen a napelemek és az esővíz hasznosítása által. A kihasználatlanság miatt a koncepció egyszerűsödött, csupán a napelemek alkalmazása maradt meg.

Belsőépítészet

A tervezési területen belül egységes, egyedi bútorok kerültek elhelyezésre. Az asztalok és székek a padlóburkolatnak megfelelően 14,6 cm széles faburkolatot kaptak. A lábak a csónakház lépcsőszerkezetéhez hasonlóan 10 cm széles lapos acélból készülnek. A lámpák anyaghasználata az egyedi székekkel és asztalokkal megegyező.

A kunyhókban az előbbiekhez hasonló méretű és burkolatú asztal és székek kerültek elhelyezésre. Az asztal kialakítása kissé eltérő, mivel az mobilis, a falburkolatból kihajtható. A galériaszintre vezető lépcső szerkezete szintén faszerkezet, amely alatt a helykihasználás érdekében kisebb tároló kerül elhelyezésre. A présházban és a pincében 15 cm széles fa oszlopokból és gerendákból álló rácsosszerkezetű borfal került kialakításra.

Zsiros Renáta

 

vélemény írásához jelentkezzen be »