építészet : környezet : innováció

Építészek örökségmentő gerillaakciói

Három portói építész - AsSALTO csoport - tavaly úgy döntött, hogy gerillaakciókkal hívja fel a lakosság és a szakma figyelmét azokra az épületekre, amelyek építészeti vagy történelmi jelentőségűek, az állam mégis magánkézbe adná vagy teljesen átalakítaná, de legrosszabb esetben a lebontás sorsára jutnak. Sobieski Tamás írása. 

Sobieski Tamás (ST.): Miért döntöttek a látványos kezdeményezés, a gerillaakciók mellett, és mi a céljuk velük?

Noémia Herdade Gomes (NHG.): A kezdeményezés a Portói Építészeti Iskola tervezési gyűjteményének kiegészítő tevékenységi és kutatási terve, amely a Portói Egyetem Építész Karának Építészeti és Várostervezési és Tanulmányi Központjából (CEAU-FAUP) indult. Alapvető két célunk: egyrészt a tervezést és az írásos feljegyzések reklámozása mint nyilvántartási forma és a fénykép egyeduralmának ellenpontja lehet. Másrészt szeretnénk felhívni a közvélemény figyelmét azokra az elemekre, de amelyekről hanyagságból megfeledkeztek, de valamilyen értékkel bírnak, és amelyeket sorsukra hagytak a városaink központjában a tömeges helyreállítások során.

ST.: Milyen szempontok alapján választották ki a megvédendő épületeket?

NHG.: Mivel általában a nyilvánosságnak szánják őket, nem egyforma szempontok alapján választjuk ki a kezdeményezés kiválasztott területeit. Elsősorban mi keressük a területeket, de előfordul, hogy javaslatokat kapunk. Olyan névtelen épületeket keresünk, amelyeket hamarosan átalakítanak, de a kulturális örökség szempontjából mégis számot tartanak valamilyen – építészeti várostervezési vagy történelmi – érdeklődésre. Különféle programokra és korszakokra összpontosítunk. Az első AsSALTO-t az 1940-es években épült lakó- és irodaépületben tartottuk, utána egy 1927-ben emelt szemészeti rendelőt választottunk, a harmadik egy 1910-ben épült polgárház volt, a negyedik egy 1930-as évekbeli kereskedelmi létesítmény, míg az ötödik a hadsereg XX. század elején épült laktanyája volt, amelyet ma már nem használnak és magánkézbe akarnak adni.


fotó: AsSALTO


ST.: Hogyan fogadta az akciókat a közvélemény és a szakma?

NHG.: Pedagógiai, figyelemfelkeltő és nyitott volta miatt a kezdeményezés nagyon felkeltette mind a közösség, mind a sajtó érdeklődését is, amely több akciónknak is figyelmet szentel. Vonzza az érdeklődőket, ha egy ilyen rendszerint elzárt magánterületre látogathatnak, mielőtt nem tudni, hogyan, de átalakítják őket. A tervezésben és az írásban a csatlakozás folyamatos. Az a célunk, hogy még időben felhívjuk a figyelmet és valahogy reagáljunk rá. Folyamatosan csatlakoznak a tervezésben és írásban, sok résztvevő vállalkozik a kihívásra, de vannak még bizalmatlanok, akik vonakodnak papírt és ceruzát ragadni. De még ez is pozitív visszajelzés, mert a kezdeményezés hasznosságát igazolja.

Újratervezzük a www.assalto.pt oldalt, hogy megkönnyítsük a kapott anyagok befogadását, és azon dolgozunk, hogy könyvben is összefoglalót tervezünk, Benne lesz minden egyes helyszín történelmi dokumentációja és a látogatók naplóbejegyzései.

Hisszük, hogy ez a párhuzamos kartográfiaérdeklődésre tart számot, amikor átalakulás előtt álló épületekről és átalakuló helyszínekről készülnek ilyen feljegyzések és rajzok. Az AsSALTO első és harmadik épületét most éppen helyreállítják, illetve lakásokká alakítják át, a szemészeti rendelőt közben lebontották, és felszerelését, berendezését árverésen értékesítették. A laktanyát is áruba bocsátják, a kereskedelmi helyszín megőrzi funkcióját, de nincs rá garancia, hogy a jövőben is az marad...


fotó: AsSALTO


ST.: Mi lehet a privatizációk és/vagy a lebontások oka? Mivel indokolnak a hatóságok?

NHG.: Annak ellenére, hogy egy építészkarról indult, a kezdeményezésnek nem az a célja, hogy terjessze vagy a sajtóban kürtölje szét a már zajló beavatkozások hírét, de az sem, hogy bírálja ezeket az átalakításokat vagy moralizáljon róluk. Éppen ellenkezőleg, a helyszín felkeresésével, és a névtelen területek, épületek megfigyelésével segítjük, hogy a látogatóknak saját véleményük legyen ezeknek értékéről Ezáltal már kritikával kapcsolódhatnak be az örökségben végrehajtandó eddigi kérdéséről szóló heves vitába.

Az évtizedes elhanyagolásnak vége, számtalan átalakítás zajlik most, hogy városaink újjáélednek – ez részben az idegenforgalom jóvoltából lehetséges. Noha sok átalakítás sikeres, vannak kevésbé jók, avagy olyanok, amelyek semmilyen építészeti minőséget nem képviselnek, de előfordul, hogy felelőtlenségből eltüntetnek egy felbecsülhetetlen értékű örökséget. Mindez rengeteg tényezőn múlik, például azon, hogy biztosítsák bizonyos befektetők minél nagyobb hasznát, vagy az építészek jobb vagy rosszabb minőségén vagy lelkiismeretén, vagy a több felelős hatóság közötti átfedésen és kapcsolódáson is, hogy jóváhagyják-e a projekteket, az örökségvédelmi hatóság felügyeletén, sőt azokon a jogi szempontból kivételeket teremtő rendszereken is múlik, amelyek sokat egyszerűsítettek az eljárásokon, de megnyitották az utat, hogy sok kevésbé jó történjen velük.


fotó: AsSALTO


ST.: Ha vannak, Portón kívül hol kerül sor még ilyen akciókra?

NHG.: Még nem merült fel a Portón kívül is akciók lehetősége, de nem zárjuk ki a jövőben. Kezdeményezésünk még friss, de mindenképpen van értelme más országos, sőt nemzetközi helyszíneken is. Az utóbbi igencsak érdekel minket.

ST.: Mi a véleménye két kollégájának, Rui Netónak és Carlos Machadónak?

NHG.: Bár más-más a foglalkozásunk, segíti, sőt ki is egészíti felvetéseinket és szempontjainkat. Van, aki a tervezésre összpontosít, van, aki jobban szereti a történelmi és örökségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, és van, aki a lakosokkal való kapcsolattartásra helyezi a hangsúlyt, közben mindhárman közös stratégiát követünk a veszélybe került építészeti örökség felmérésében, és abban is, hogy reklámozzuk a látás- és gondolkozásmódot, illetve a nyilvántartásba vétel formáit.

Sobieski Tamás

 

vélemény írásához jelentkezzen be »