építészet : környezet : innováció

Elhunyt a műemlékmentő

Életének 90. évében elhunyt Bukarestben Eugeniu Iordachescu építészmérnök, akinek 29 olyan épületet, köztük 13 műemlék templomot és műemlék kolostort sikerült megmentenie a lebontástól, amelyek Nicolae Ceausescu kommunista diktátor gigantomán városrendezési terveinek útjában álltak.

Iordachescut, akit 2016-ban a román ortodox egyház legrangosabb elismerésével, a patriarchátus keresztjével tüntettek ki, vasárnap helyezték örök nyugalomra.

Bukarestben a múlt század nyolcvanas éveiben csaknem negyvenezer épületet, köztük rengeteg műemléket bontottak le az úgynevezett szisztematizálás idején, hogy helyet csináljanak a diktátor által megálmodott, észak-koreai ihletésű palotának, a Nép Házának és az azt körülvevő új városközpontnak.

A diktátor észak-koreai útja után döntött úgy, hogy a Nép Házát megvalósítja, a név azonban meglehetősen szarkasztikus, hiszen a gigantikus, nem mellesleg ízléstelenül túlméretezett épület saját magánvillájának készült. Szerencsére Iordachescunak, aki egy tervezőintézet műszaki igazgatója volt, sikerült meggyőznie Ceausescut, hogy nem szükséges minden templomot lebontani, elég ha "elbújtatják" őket az új betonkolosszusok mögé. Mérnöki talentumán túl bizonyára olyan humán és kommunikációs képességekkel, illetve meggyőző erővel rendelkezett, melyek hozzájárultak a sikerhez.


Ezt a XVI. századi kolostort sikerült megmentenie csodamódszerével Eugeniu Iordachescunak. A Mihai Voda ugyan furcsán mutat a panelházas környezetben, de legalább megmenekült. Fotó: Andrej Pandele

Az építészmérnök által kidolgozott, a világon egyedülálló, szinte hihetetlen, csodaszámba menő módszerrel az elköltöztetendő épületek alá betonlapot öntöttek, majd az egész építményt az erre a célra odakészített síneken egy darabban elvontatták. Így menekítették el Ceausescu buldózereinek útjából Bukarest egyik legértékesebb műemlékét, a 16. századból származó Mihai Voda kolostort, amelyet így végül csaknem 300 méterrel arrébb és hat méterrel lejjebb költöztettek arról a dombról, ahol a bukaresti parlament székházává vált Nép Háza épült.

Összesen tizenhárom műemléktemplom menekült így meg, többségük a fővárosban, de a bukaresti "szisztematizálásnak" így is huszonkét templom és kolostor esett áldozatul.

Iordachescunak lakóházakat és közigazgatási épületeket is sikerült fantasztikus módszerével megmentenie. Gyulafehérváron például egy a központi sugárút kialakítását akadályozó nyolcvan lakásos panelházat vágott ketté, majd az egyik darabját 55 méterrel arrébb tolta úgy, hogy a benne lakókat ki sem költöztették a "vonatozás" csaknem hat órás időtartamára.

Érdekes lehetett az akkori panellakosok helyében lenni.


A Népek Háza, mely ma a román parlament.

Nicolae Ceausescuban az 1970-es évek elején fogalmazódott meg, hogy országlása 1985-ben esedékes huszadik évfordulója emlékére a világ egyik legnagyobb magánrezidenciával lepi meg magát és népét. A groteszkül a Nép Házának nevezett épülettel a Kondukátor nemcsak magának, hanem Románia gazdasági és eszményi nagyságának, illetve a szocialista-klasszicista realizmusnak is emléket szeretett volna állítani. A 84 méter magas, a föld felett 12 emeletnyi, alatta pedig további nyolc emelet mély épületet a világ legdrágábban átadott épülete volt sokáig, melynek 330 000 négyzetméteréhez több mint 2 550 000 nm mennyiségű betont és követ használtak fel. Azóta nyilván sanghaji, dubaji felhőkarcolók beelőztek, de 2010-ben még a világ harmadik legnagyobb épületeként tartották számon. A román parlament 1990-ben költözött az épületbe.

A Népek Házának, vagyis a Casa Poporuluinak két százalékkal nagyobb a térfogata, mint a Kheopsz piramisnak. A 28 éves Anca Petrescu építész által megálmodott épületet négy év alatt húszezezer munkás építette fel, felépítéséhez 1980-ban hét négyzetkilométer nagyságban szinte mindent lebontottak: a munkagépeknek esett áldozatul az 1716-1736 között épült kiemelt műemléknek számító Văcăreşti kolostor és templom, az eklektikus-mór stílusban megépített Brancovenesc Kórház, az Országos Levéltár és az 1937-ben átadott Köztársasági Stadion is. Negyvenezer ember lett hajléktalan a diktátor magánvillájának építése miatt. Ezekkel az adatokkal szemben Iordachescu eredménye voltaképp emberfeletti.

ÉF

 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »