építészet : környezet : innováció

Egy műemlék ismét megtelik élettel

Interjú Dr. Márkus Gábor építésszel, a zirci Bagolyvár tulajdonosával.

A Bakony fővárosaként is ismert Zircen mintha valami megmozdult volna az elmúlt két esztendőben. Több szemet gyönyörködtető műemléki felújítás indult, amelyek között kiemelkedő a Bagolyvár rekonstrukciója és étteremként történő újjászületése.

A rekonstrukció sikeréről talán az is tanúskodik, hogy épület tetőfelújításával a tetőfedő mester, Urbanics János a Creaton 2012. évi Tetőszépségversenyén III. helyezést ért el.


Látványterv
A zirci Bagolyvár, fotó: Creaton

Az épületet 1723-ban kezdték el építeni Wiklas Antal heinrichau-i és zirci apát kérésére, hogy hajlékul szolgáljon az atyáknak, a zirci monostor újjáépítésének ideje alatt. 1733-ban, a monostor elkészülte után arra szentelték, hogy kocsma legyen mind az atyáknak, mind a falunak. 1946-ig Nagyvendéglő néven fogadóként üzemelt az épület, és az apátság tulajdona volt. 1946-ban államosították, többször átépítették, irodát, iskolát és végül pedagóguslakásokat alakítottak ki benne. Az 1980-as években végleg üressé vált, és a 2010-ben kezdődött felújításáig az épület állapota folyamatosan romlott. Időközben ragadt rá a „Bagolyvár” elnevezés, a padláson lakó, és sokszor lármát csapó baglyok miatt. Az épület országos műemléki védettség alatt áll.

Tetőpont: Milyen állapotban volt az épület a rekonstrukció megkezdése előtt?

Dr. Márkus Gábor: „A rekonstrukció tervezését és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal való egyeztetéseket már 2010-ben elkezdtük, ám a projekt fizikai megvalósítása 2011. december 20-ától 2012. október 5-ig tartott. A KÖH által delegált műemlék-felügyelő és művészettörténész segítségével folytak a tervezési és megvalósítási munkálatok.

A zirci Bagolyvár, fotó: Creaton

Az épület állapota 2010-ben rendkívül rossz volt. Az őszi esőzések miatt a pincében 1,5 méter magasan állt a víz, mely a falakon beszivárogva egészen az emeletig eljutott, így a legnehezebb feladat az épület kiszárítása, és a további vizesedés megszüntetése volt. Kürtös Zoltán épületszigetelési szakértő segítségével kialakítottuk a pince és a földszint utólagos vízszigetelését, injektálásos technológiával, a homlokzatokra pedig speciális sótároló vakolati rendszer került. A vizes falak és a lépcsőházi statikai kialakítás miatt az udvari homlokzatokon jelentős nagyságú repedések jelentek meg, ezért az érintett falakat úgynevezett „falvarrással” erősítettük meg.

Fő célunk az épület eredeti állapotának bemutatása volt, mind építészetileg, mind pedig funkcionálisan. Az épületkutatások során előkerült képes és írott anyagok alapján állítottuk helyre az eredeti alaprajzi elrendezést, az eredeti nyílásokat, homlokzati és belső díszítéseket, valamint a tetőt.”

TP: Hogyan sikerült az eredeti tetőszerkezet és forma nyomára bukkanni?

MG: „Az idők során a legnagyobb változáson a tető ment keresztül. Eleinte úgy tűnt, hogy a 2010-ben is meglévő kontyolt nyeregtető felel meg az eredeti kialakításnak, de később előkerült olyan fénykép, melyen ugyanez a tető a szerkezethez nem illő, sokkal magasabb kéménytestekkel szerepel. Ekkor kezdtünk el gyanakodni, és tovább kutatva találtuk meg a manzárd szerkezetet ábrázoló fényképet. Hosszas tervezés után Besey László műemléki statikus segítségével megterveztük a Magyarországon egyedülálló, újonnan épített barokk manzárd szerkezetű tetőt. A szerkezet a korabeli anyag vastagságokkal és keresztmetszetekkel, hagyományos ácskapcsolatokkal készült el. A tető fedése egyenes vágású, égetett agyagcserép, kettős fedésben, a bádogos szerkezetek pedig horganylemezből készültek.

A zirci Bagolyvár, fotó: Creaton

A homlokzati ablakok ki-benyíló pallótokos szerkezetűek az építés korához illő pálcaprofillal, fix vízszintes és függőleges tokosztókkal, a belső ajtók pedig pallótokos szerkezetűek. Az összes nyílászáró az elbontott tetőszerkezet faanyagából készült. A külső és belső terekben csak természetes anyagú (kő és fa) burkolat készült, az új lépcső is tömör fából készült el. A beltéri vakolás és festés hagyományos módon történt, a meglévő díszítések helyreállításával.
Az alaprajz funkcionális elrendezése is a kutatás során felderített eredeti állapotnak felel meg, vagyis a konyha, az étkező és az új kemence is az eredeti helyére került.”

Milyen tényezők befolyásolták a tetőfedő anyag kiválasztását?

MG: „Az épület műemlék jellegéből adódóan pontosan meg volt határozva, hogy hagyományos hódfarkú cserépfedést kell alkalmaznunk. Konzultálva az összes hazai termék forgalmazóival a Creatontól kaptuk meg számunkra megfelelő ár-érték arányban azt a terméket, amit kerestünk. Rendkívül széleskörű termékpalettával és referencia listával felkészült értékesítőjük segítségével választottuk ki az Ambiente rézvörös színt, amely a műemlékvédelem kollégáinak is teljes megelégedésére szolgált.”

Műemlék épület rekonstrukciója esetén kiemelten fontos a kivitelezői szaktudás, ami minden bizonnyal ennél a munkánál is döntő szerepet játszott.

MG: „Az épület kiemelten értékes jellege volt a legmeghatározóbb a kivitelezők kiválasztásánál. Fontos volt számunka a megfelelő referencia birtoklása, a szakemberek kiválasztása előtt több alkalommal elmentünk megnézni az általuk készített referencia munkáikat. A megfelelő szaktudás és a korábbi minőségi munkák meglétén kívül fontos szerepet játszott a helyismeret is. Éppen ezért a személyes kapcsolatnak nem volt jelentősége, hiszen Zirc környékén ez volt az első munkánk. Sikerült olyan helyi kivitelezőkkel együttműködni, akik szaktudásukkal és értékes munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak az épület magas színvonalú rekonstrukciójához.”

Milyen további terveik vannak az épülettel kapcsolatosan?

MG: „További terveinkben szerepel a beruházás folytatása, a Bagolyvár komplexum szállásépülettel és új funkciókkal történő kibővítése. Szeretnénk a zirci és bakonyi turisztikai attrakciókhoz kapcsolódni, a Bakony turisztikai életében jelentős szerepet elfoglalni. Az épület jelenleg egy komplett turisztikai attrakcióként üzemel. A földszinten étterem és a bakonyi gasztronómiát bemutató látványkonyha található, míg az emeleten folyamatosan megújuló kiállításokat tekinthetnek meg az ide látogatók.

A zirci Bagolyvár, fotó: Creaton

A Bagolyvár beltéri és kültéri adottságaiból adódóan tökéletes választás bármilyen rendezvény, úgy mint esküvő, konferencia vagy akár csapatépítő program megszervezésére. Gyalog távolságban elérhető a legtöbb zirci nevezetesség, a felújított Ciszterci Apátság és az Arborétum is, így elhelyezkedése is tökéletesen megfelel egy komplett esküvői rendezvény minden részletéhez.

Terveink közt szerepel továbbá nyáron tematikus táborok szervezése, ahol megismerhetik a résztvevők a bakonyi természeti és épített nevezetességeket, valamint a lovas kultúrába is betekintést nyerhetnek.”

Tető kivitelezése 314 féle elemből

A tető újjáépítését a Sárisápról érkező Urbanics János ács, tetőfedő mester vezette. A feltárt eredeti tető szerkezeti kialakításában a legjelentősebb kihívást az jelentette számára, hogy a 12x24 m alapterületű tetőnek alátámasztás nélkül kellett megállnia. A Műemlékvédelem iránymutatását követe és Besey László statikus segítségével készülő eredeti fakötések és vasalatok beépítése volt szükséges, a tetősíkok találkozásánál pedig a tölgyfa gerendákat alkalmaztak.

A zirci Bagolyvár, fotó: Creaton

Utóbbi a keresztmetszet miatt nem volt egyszerű, míg az eredeti tető látszó gyalult szerkezeteinek helyreállítása során kiemelt szerepe volt a tető hőszigetelés kialakításának.

Néhány a tetőre jellemző adat:
A tető felülete: 530 m²
Felhasznált tetőcserép mennyisége a főépületen: 16 000 db, a melléképületen 10 000 db
A tetőszerkezet: 314 féle elemből, 626 db főelemből áll.
A gerenda vázszerkezethez felhasznált faanyag mennyisége 55,5 m3
Összes faanyag mennyisége: 80 m3

Építész: Dr. Márkus Gábor
Statikus: Besey László
Generál kivitelező: MG Építész Kft.
Tetőfedő: Urbanics János

forrás: Creaton

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »