építészet : környezet : innováció

Az építészet határán

A fotográfia és az építészet műfaja között fellépő transzcendens kapcsolat indította el Palágyi Barbara diplomamunkájának alapgondolatait. PHOTON HÁZ – Fotómúzeum és műterem című terve diplomadíjban részesült.

BEVEZETÉS

Hogyan lehet egyszerre kifejezni fényképen azt, amit az ember érez és lát?
Lucien Hervé magyar származású épületfotgráfus idézete alapján elgondolkodtató a feltevés, mennyire is áll közel egymáshoz a két szakma: a fotográfia és az építészet. Egymásból következnek? Kölcsönösen kiegészítik egymást? Igen, az épületnek kell előidéznie azokat az érzelmeket, amiket később utána a fénykép visszaadhat.

 

Fény az építészetben

 

TÉMAMEGJELÖLÉS - PROBLÉMA

A fotográfia az utóbbi néhány évben igen közel került hozzám. Amellett, hogy hobbiként űzöm, sok lehetőséget látok az építészettel való együttműködésére.
Mindezek mellett egy létező problémára is megoldást szeretnék nyújtani, ugyanis a társadalom egyre nagyobb érdeklődést mutat a fotográfia iránt, azonban a körülmények ehhez sajnos biztosítottak. Egy múzeum - műterem épületegyüttes megtervezése a fővárosba mindenképpen pozitív előrelépés lenne a hazai fotós szakma számára.

 

Látványtervek

 

A MAGYAR FOTOGRÁFIA MAI HELYZETE - MEGOLDÁS

A magyar fotográfia jelenleg három főbb intézményben képviselteti magát, azonban ezek egymástól függetlenül működnek egy-egy kiállítás megszervezésében. (Arról már a kecskeméti Fotográfiai Múzeum igazgatója is beszámolt, hogy szükség lenne – helyszűke miatt - egy fotómúzeumra a fővárosban.) Az általam javasolt fotómúzeum ezen intézményekkel összehangolva, tematizálva tárná a látogatók elé a fotógyűjteményt (a kecskeméti múzeum anyagából), amely körforgásszerűen cserélődne, így biztosítható lenne az állandó látogatottság. Ezen felül a múzeum bemutatná a fotózás történetét, az analóg és digitális technológiákat, kamerákat, sőt a látogatóknak lehetőségük nyílna analóg módon elkészíteni saját fekete-fehér fotójukat is.

A fotózás elméleti alapjai mellett legalább annyira szükség van a gyakorlat bemutatására, így a kiállítótermek mellé műtermek, laborok tervezését is elengedhetetlennek tartom, amelyek bérbe adhatóak lennének a szakmában levőknek vagy egyetemistáknak.

 

Funkciók elosztása

 

HELYSZÍNBEMUTATÁS - FIGYELEMFELKELTÉS

A helyszín kiválasztásánál olyan intézményeket kerestem Budapesten, ahol fotós szakképzés történik, műteremstúdió működik vagy más művészeti ághoz kapcsolódó épület található. A Magyar Képzőművészeti Egyetem, annak is az Epreskerti területe mellett döntöttem, ahol az egyetem több, szabadon álló műterme található (Terézváros). A kert mellett áll az MKE Intermédia Tanszékénak épülete, ahol fotográfiát oktatnak, ám a körülmények nem megfelelőek, az eszközpark hiányos, ezért az új épület számukra is hasznos lehet.

1882-ben létrehozták az Epreskertben a Festészeti és Szobrászati Mesteriskolákat Benczúr Gyula, Lotz Károly és Stróbl Alajos vezetésével. A kert és a műterem-együttes egyszerre volt alkotóműhely, oktatási intézmény, a társasági élet színtere és Budapest egyik közkedvelt látványossága. A kertbe menekítették át többek között a Józsefvárosi kálváriát és a budavári Nagyboldogasszony-templom kapuját is. A kert e korai időszakában élte fénypontját.

Sajnos az Epreskert jelenleg nem látogatható, csak kiállítások alkalmával nyílik meg a nagyközönség számára. A helyszínen észlelt számos problémára (elhanyagoltság, rossz bejárati szituáció, parkolás megoldatlansága, stb.) az új épület és a hozzá kapcsolódó telekrendezés megoldást nyújthatna, ami egyfajta figyelemfelkeltés is lehetne a problémákra. A funkción kívül kihangsúlyozná a kert nyújtotta lehetőségeket: inspirálna, mint „műterem”, színtérként szolgálna kiállításoknak, eseményeknek és a kertet parkként működővé tenné a nagyközönség számára.

 

A tervezési helyszín környezete

 

FOTOGRÁFIA ÉS ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA - FÉNY

Mindkét műfajra érvényes megállapítás, hogy „se nem tisztán művészet, se nem tisztán technika”. Kapcsolatukat bizonyítja a fotózás egyik ága is, az épületfotográfia, ami „az épület pontos, perspektivikus torzulásoktól mentes, részletekben gazdag és anyagszerű ábrázolása”. A képes dokumentáció régóta hozzátartozik egy épület történetéhez, meghosszabbítja annak létét. A fotográfusok az esztétikai élményt átadó elemekre koncentrálnak, mint a nyílások, teraszok vagy a tiszta falfelületek. Ők is építkeznek: fényekkel, árnyékokkal, az elemek síkban történő elrendezéseivel, ügyelve a hangsúlyokra, arányokra.

Az építészet és a fotográfia közös pontja, egyben alapeleme a FÉNY. A fényképezés szó jelentése a „képalkotás a fény által”, míg „az építészet tömegek játéka a fényben”. Az építészetben a fény téralkotó elemként működik, a fény által vagyunk képesek felfedezni és megérteni a benne rejlő művészetet. Kiemeli az építészet másik alapelemét, az anyaghasználatot, plasztikussá tesz felületeket, sőt érzelmeket vált ki az emberből.

 

Látványtervek

 

TÖMEGALKOTÁS – FUNKCIÓK - FÉNY

Koncepciómban igyekeztem elérni, hogy a múzeumi kiállítások mellet maga az épület is hozzájáruljon a fotográfia megértéséhez, egyes részletei elgondolkodtassák és ösztönözzék a látogatókat egy-egy jó kép megalkotására. Ahhoz, hogy a fényképezésben elmerülhessen az ember, tisztában kell lennie a fény természetével, ami által a fotó készül. Az épület a fény (és árnyék) jelentőségére hívja fel a figyelmet, más-más helyzetekben, minőségben és különböző napszakokban.

Akkor érthetjük meg igazán a folyamatot, ha közvetlenül előttünk játszódik le a leképzés, ha annak magunk is részesei lehetünk. Az egyik épülettömeg ezért Black Boxként működik, amelyen apró nyílásokon keresztül szűrődik be a fény, mint egy camera obscurán. Ezt egy földalatti épület esetén még jobban ki lehet fejezni, ahol csak felülvilágítókon juthat át direkt formában a fény. Ezzel szemben a másik tömeg, a felszín feletti Light Box, az egész homlokzati felületen átengedi a fényt, ahol viszont a szórt fényre helyeződik a hangsúly. E két tömeg funkcionálisan is külön működik, így válik külön az elméleti és a gyakorlati fotográfia.

 

A-A, B-B metszet

 

BLACK BOX - ELMÉLET

A Black Box, mint múzeum 2 részre tagolva mutatja be az analóg és a digitális fotózást. A fotómúzeumra már a felszínen található felülvilágítók felkeltik az érdeklődést. A látogató a “sötétben tapogatózva” ismeri meg a fotótechnikát és annak történetét, valamint az új digitális technológiákat és a jövő lehetőségeit. Mindez a fény segítségével tud kiteljesedni: természetes fénnyel a felülvilágítókon keresztül és mesterséges, lézeres, LED-es megoldással.

 

Alaprajzok

 

LIGHT BOX - GYAKORLAT

A Light Boxban egy nagyobb fogadó tér, büfé, fotós üzlet, valamint a műtermek, stúdiók és laborok kaptak helyet. A diákok számára továbbá egy kisebb előadót, teakonyhát, és egy pihenő sarkot alakítottam ki. A látogató a sötétből feljutva érzékeli a fény fontosságát a hétköznapokban, ami egyre nagyobb intenzitásban jelenik meg, szórt formában. A többszintes épület raszteres kialakítását a középen kialakított függőleges közlekedősáv (ferde lépcső) töri meg, ami nagyobb légterű, izgalmas belső kialakítást eredményez.

 

Alaprajzok

 

 

A fény lejutását a föld alá födémáttörések, üvegfödémek biztosítják, méretük felfelé haladva növekszik. Ahhoz, hogy az épület alkalmas legyen műtermek és stúdió funkcióknak, kéthéjú homlokzatot és homogén felületeket alkalmaztam.
A két Box mezsgyéje az időszakos kiállítás tere terme, ahol megtörténik az átközlekedés, ugyanis az elkészített képek az elméleti, és a gyakorlati tudás szintéziseként jöhetnek létre (de a tár külön megközelíthető a Light Boxon keresztül is.).

 

Közlekedés

 

KÁLVÁRIA - BEJÁRAT

A bejárati szituáció egy már meglévő épületben, a volt józsefvárosi kálváriában (ma csak kiállítótér) jönne létre. Központi elhelyezkedése miatt ez az épület kedvezően töltheti be a múzeum portál-funkcióját. Egy felülvilágítón keresztül jut be ide a fény, amely egy spirál lépcső mentén jutna le a tér aljába, a föld alá. Ez a megoldás egyfajta szűrőként is szolgál, ahol a fényt a lépcső  középre orientálja, ahová leérkezünk. A szakralitásban a fénynek mindig is meghatározó szerepe volt, ezt mindenképp integrálnám a tervbe.

 

Homlokzatok

 

E három tömeg alkotja a múzeum-műterem együttest. A két Box egyszerű, szerényebb téglatestet formál, ami a fény által hívja fel magára a figyelmet, de a semleges, polikarbonát homlokzattal a mellette lévő műemléki épületek értékéből sem vesz el. A külső egyszerűséget a tömegen belül kibontakozó összetettebb üveg-látszóbeton térformák ellensúlyozzák, melyek a térplasztikai, szerkezeti elemekkel egy fotózásra inspiráló közeget tárnak a fényképészek elé. E két tömeg szabályos, tiszta szögletességét a kör alakú, barokk, gazdagon díszített kálvária oldja fel. Telepítése megbontja a tengelyességet, kibillenti a „szimmetirából”, ennek ellenére egyfajta egyensúlyt képez a Benczúr-műteremházzal.

Az épületegyüttes egy időbeni „utazásként” is felfogható, ahol a kálvária és a múzeum analóg része alkotják a múltat, az alkotóterek és az időszakos kiállítás a jelent mutatják, a jövőt pedig a digitális technológiákat bemutató helyiségek képezik.

Palágyi Barbara

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »