építészet : környezet : innováció

Akiket még a rendőrség is megfigyelt: a Miskolci Építész Műhely

A mára legendává lett csoport, a Miskolci Építész Műhely egykori és jelenlegi munkái is láthatók a Műcsarnokban megrendezett II. Építészeti Szalonon. Egykori fotókon, archív anyagokon és videókon elevenedik meg többek között a mitikus Kollektív Ház is. 

Végig járva az idei Építészeti Szalont, rengeteg tudást kapunk egyszerre. Ez talán sűrű, de bizonyos idő elteltével az információs sokk tisztul, egyszerűsödik és minden a helyére kerül. A tárlat olyan jó gyakorlatokat mutat be, melyekből mindannyian tanulhatunk, fejlődhetünk. Idén különös hangsúlyt kapott az építészeti térben és annak létrehozásában hangsúlyosan jelenlévő közösségi erő, az együttes aktivitás. Ez ma rendkívül aktuális az építészeti gyakorlatban, számtalan platformon hallunk, olvasunk róla, ám ennek a gondolkodásnak hazai előfutára volt az 1976-ban létrejött Miskolci Építész Műhely. Az ő közösségüket még átjárta a '70-es években utóhatását élő beatkorszak szele. Kollektívában éltek, dolgoztak és közösségként teremtettek építészetet.

A mára legendává lett csoport "élete" installációkon, tárgyi emlékeken, videófelvételeken és archív anyagokon éled újjá a Műcsarnokban, miközben a tárlatot bejárva nemcsak az építészetre gyakorolt hatásukat, de a csoportosulás társadalmi, kulturális jelentőségét is átérezzük. Sulyok Miklós művészettörténész, a szekció kurátora az egyik legkorábbi közösségi kísérletet mutatja be. A tematikus blokk két termet tölt meg: míg az egyikben a miskolci időszak alatt tervezett és megvalósult munkákat, a Kollektív Házat, az építészeket és a rájuk nagy hatást gyakorló Plesz Antal munkásságát és építészetről vallott hitvallását, a fiatal építészek két mestere, Bodonyi Csaba és Ferencz István munkáit ismeri meg a látogató, a másik terem az azóta eltelt időszak termését sorakoztatja fel.


fotó: Műcsarnok


A kiállítás különösen hat, az 1976-1990-es időszakot bemutató terem hangsúlyos eleme, a hosszú rajzasztal, vonzza a látogatót, itt hosszasan bogarászhatók az asztalon fekvő tervek (pl.: Tudomány és Technika Háza, Miskolc - építész: Bodonyi Csaba), metszeteket és a kollektiv lakóház "rajzos riportja” is. De a mestereket, építészeket bemutató tabló is ötletes, amin a tervezők akkori és jelenlegi portréit látjuk - a szabadság és egy élhető, jobb hely létrehozásának vágya látszik az arcokon. A fiatal Golda János, Noll Tamás, Pirity Attila, Rostás László, Rudolf Mihály, Viszlai József tekint ránk - hogy csak néhány alkotót említsünk. 

A miskolci időszakot bemutató teremben elveszünk a részletekben, itt több időt is töltünk, hiszen az archív felvételek erősen lekötik a látogatót. Egyrészt Plesz Antal portréfilmje is letáboroztat, de a Kollektív Házról (építész: Bodonyi Csaba) készült archív videó is maradásra késztet. A ház létrejöttének megismerésén túl a részletekbe, a háttérben felmerülő problémákba is belelátunk: noha szakmai szemmel nézve a kollektív háznak rengeteg előnye volt, a beköltözésnél voltak súrlódások. De a ház ennek ellenére elkészült, a szabadságélmény, a munkahely és az otthon légköre sajátosan keveredett benne. Miskolc kultikus helye lett: összejöveteleket, bulikat, közösségi rendezvényeket tartottak, amiket az ország fiatal értelmisége látogatott. Nem meglepő, hogy a rendőrség is ellenőrzése alatt tartotta őket: a szomszéd panelben rendőrök is laktak. 


fotó: Műcsarnok


Míg az első terem a régmúlt, addig a második már a jelen. Tablókon, hatalmas színes fotókon látjuk a '90 után megvalósult munkákat, a kisfilmeken pedig lehetőségünk van megismerni az alkotók gondolatait nemcsak az építészetről, a házakról, hanem az életről is. Itt látjuk, hogy mennyire széles az a skála, amin alkotnak: az egészen kisléptékű házaktól az nagyléptékig mindent terveznek. Olyan épületek részleteibe nyerünk betekintést, mint a Noll Tamás tervezte Semmelweis Egyetem Oktatási és Kutatási Központ, a főváros szívében álló Piarista Központ rekonstrukciója, melynek vezető építésze Golda János, a Viszlai József tervezte miskolci Polgármesterei Hivatal együttesének rekonstrukciója vagy Rostás László miskolci Jégcsarnoka

A Miskolci Építész Műhely munkáit bemutató kiállítás lényege a részletekben rejlik, mellyel képes megidézni egy legendás korszakot. A tárlat olyan intenzíven hat, hogy a fiatalabb korosztály is részese szeretne lenni annak a kollektívának, ami ott a távoli Acélvárosban létrejött. Az egykori szellemiség a jelenlegi munkákon is érződik és a kiállítást bejárva átfogó képet kapunk a csoport építészeti gyakorlatáról. 

Fürdős Zsanett

 

vélemény írásához jelentkezzen be »