építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A kalocsai Érseki kert rekonstrukciója

Fogas Renáta jelenlegi munkájával is az "ember - tér - környezet" hármas egységének kapcsolati viszonyait vizsgálja. A kalocsai Érsekkert megújításának koncepciójával olyan „új dimenziót” szeretett volna létrehozni, mely segítségével a természeti környezet átalakul és egy új perspektívából mutatkozik be.

Jelen esszé is, mint már az előző írásomban is olvasható volt az „ember – tér - környezet” hármas egységének kapcsolati viszonyait, jelentésrétegeit, fizikai és mentális egymásra hatásait vizsgálja egy adott projekten belül. Úgy gondolom a legfontosabb, hogy az építésznek meg kell értenie a környezet emberre gyakorolt hatását, minden projektet megfelelően, átfogóan kell kezelnie, naprakésznek kell lennie, ami jelentős kutatást igényel az adott projekt témakörében. A komplexitás nem csak a műszaki tartalomra, hanem az építészeti munka érzékeny, társadalmi szerepvállalására is utal. Ebből is következik, hogy az építészetről, egyre inkább interdiszciplin módon kell gondolkodnunk.

Az építészeti alkotások a természeti megfigyelések, ösztönös megérzések és a spekulatív tervezési folyamatok eredményei. Az ingerek mindig valahol keletkeznek, és onnan kiindulva érik el érzékszerveinket. A befogadás mindig külső ingerek eredményeként, azok hatására fogalmazódnak meg, azaz öltenek valóságos gondolati formát. A külső környezet érzékelése az emberre jellemző absztrakcióban válik megélt, látott valósággá. Az érzékelés az ember sajátossága, hogy a környezet változásai által okozott ingereket megérzi, felfogja, rendszerezi és megfelelő választ ad rájuk. A legjobban megtervezett inger is hatástalan lesz, ha szünet nélkül alkalmazzuk. Az alkotáshoz mindnyájunknak képzeletre van szüksége, mely képzelet képes lüktető életet lehelni a formákba, melyek várhatóan impozánsnak tűnnek az emberiségnek, akiknek alkotunk. Ezen művészi formákat nekünk, építészeknek mindenkor a szerkezettel összeegyeztetve kell kifejlesztenünk.

Az Érsekkert belső kertjének képe 1940 körül

A kert miként hordozza magában az idő és történelem nyomait

A kert szorosan összefügg a kalocsai érsekség történetével, fejlesztése az érsekség helyzetétől és az érsekek részben anyagi helyzetétől, részben hozzáértésétől függött. Itt létesült 1009 körül Magyarország második érseksége, első érseke Asztrik O.S.B (1000-1012). A török hódítás előtti időszakról kevés információ van, annyi ismert, hogy Kalocsán kővár volt. A török időszak utáni újjáépítés lassan történt. Csáky Imre érseksége alatt épült egy, elsősorban védelmi rendeltetésű várkastély. Itt a védelmi szerepet a vizenyős környezet jelentette. A ma is látható érseki palota helyén álló várszerű lakótorony 1775-ig maradt fenn - később ezt bővítették - de rendezett kert valószínűleg csak a lakhely közvetlen környezetére korlátozódhatott. Kollonich László érsek lassan fejlesztette a palota környezetét, de nagyobb fejlesztés csak Haynald Lajos érseksége alatt indult el. A mai érseki palota az 1800-as évek elején készülhetett el, Patachich Ádám idején. Az 1772-es várostérképen a kert már ábrázolt, két eltérő nagyságú sematikusan jelölt terület, az egyiken a palota L alakú erősített épülete látszik. Ez a térkép csak a kert létezését bizonyítja, kialakítása nem látható, valószínűleg gyümölcsös volt. Patachich Ádám és elődje Batthyány József is tervezte a kert megépítését, de a palota építése volt az elsődleges. A II. katonai felmérés térképén látszik a kertben lévő tó, melyet valószínűleg a Vajas táplálhatott egy zsilipen keresztül, hisz a körtöltés a térképen ábrázolt. Haynald Lajos (1816-1891) érsek botanikai szeretete és tudása a kert növényállományának képében meghatározó volt, megőrizhette a kert szerkezetét, csak botanikai fejlesztése volt.

A kert mai állapotában meglévő vonalvezetésben fellelhető a hajdani úthálózat, de a karbantartás hiánya jelentősen megváltoztatta a kert képét. A növényállományban ma is megtalálható tölgyeket Haynald Lajos láthatta, talán ő is ültette. A kert és növényápolás elmaradása megindította a szukcessziós folyamatot, a természetesen előforduló növények megjelentek a vegetáció részeként. A palota és az Érsekkert közötti falat 1930 körül építették, ezután a hátsó, nagyobb kert részt Zichy Gyula érsek a város rendelkezésére bocsátotta. A kert használatát tekintve régóta az érsek kertje volt, kialakítása a korok stílusát nem, vagy csak késve követte.

Érsekkert a II. katonai felmérés idején

A tulajdonviszonyok nem változtak, a mai napig is az érsekség a tulajdonos, azonban a használati jog a településé. A kertben, különösen az elmúlt évszázadban különböző beavatkozások történtek. 1961-ben épült a szabadtéri színpad, aminek a felújítását tavaly kezdte meg a város. A kert középső részén helyezkedett el a Platán büfé a szökőkútjával, amit 1962-ben építettek, közepén szigettel, amelyen egy görbe ezüstfa áll. A kerttörténeti felmérés kutatásai igazolják (Térkép II. katonai felmérés), hogy ennek a medencének a helyén a XIX. század elején egy tó volt, melynek bekötő árka mind a mai napig megtalálható. A medence közvetlen környezetében található platános, illetve nyíres liget, valamint a magányosan álló szomorú japánakác gyönyörű természeti egységet alkot. A kert területén, mint a város legmagasabb pontján épült a víztorony.

A kert történetét tudományosan feldolgozta Asbóth Miklós könyvtárigazgató, Gaál György kertészmérnök, és Kis-Vén Lászlóné agrármérnök a KEOP-2009-3.1.3. pályázathoz (Környezet és Energia Operatív Program) készített ’Kerttörténeti tudományos dokumentáció’, mely a „Kalocsai Érsekkert, mint helyi jelentőségű védett természeti terület megőrzése és helyreállítása” című pályázathoz készült. Ez az anyag nagyban elősegítette a kert megismerését. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Érsekkertet 5/2010. (III.26.) rendeletével helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította.

Kalocsán az értékek, látványosságok már évszázadok óta megvannak. Ezért elsősorban a legfontosabb feladat ezen örökség megmutatása és kihangsúlyozása volt, az új évezred turisztikai trendjeinek megfelelő formába öltése, valamint olyan új elemekkel való kiegészítése, amelyek jól illeszkednek a meglévő kínálathoz, és a modern turista igényeihez.

Tervezett pavilon alaprajza

A PROJEKT_Érsekkert

Az Érsekkert jelenlegi formájában meglehetősen homogén képet mutat. A város életében betöltött helye mai állapotában nem kifejezetten jelentős, jelenleg csak az identitásformálásban van meghatározó szerepe. A lakosság nagyon kis része használja rendszeresen. A kertből sajnos eltűntek azok a kiépített funkcionális lehetőségek melyek vonzanák az idelátogatókat. A kertterület erdőszerű állománnyal fedett, az aljnövényzetben helyenként sűrű, áthatolhatatlan sarjtömeggel, jövevényfajokkal. A növényzet nagyon elhanyagolt, de rengeteg az idős és ritka példány, így még mindig hatalmas értéket képvisel. A terület legfőbb táji értékei a legidősebb kocsányos tölgyek (200 év körüliek), valamint az Érseki palotát és a kertet összekötő főtengely kettős vadgesztenyés fasora. A terület sokfélesége az arborétum jellegnek elegendőnek minősíthető, hiszen természetvédelmi szempontból jelentős a növény és az állatfajok száma. Az Érsekkert egyik kardinális problémája a városszövetben elfoglalt jelenlegi zárvány jellege. Ebből a zárvány jellegből veszíthetne, ha a város a jövőben a Vajas-csatorna két part közötti szakaszán kapcsolatot hozna létre és különböző funkciókat. A csatorna mindkét oldalán fekvő területrész vérkeringését beindítaná, és ez által az Érsekkert is visszakapcsolódhatna a városszövetbe.

Ritmus és harmónia

Az Érsekkert projekt magába foglalja a természetet és az építész által alkotott ”mesterséges” közeget, melynek szimbiózisban való együttélése volt a legfontosabb, hogy az emberek ne veszítsék el a kapcsolatot a közelükben lévő természeti zölddel.

Célunk a zöld, és a már eltűnt funkciók újraélesztése volt a parkban, hogy egy tartalommal teli kötődési pontot biztosítsunk, amely segít elhelyezni az embert ebben a természeti és épített környezetben. A park jelenlegi „pangó” állapotában a kalocsai társadalom számára nem tölt be fontos szerepet a múlthoz képest, amikor is a funkció és a használhatóság szempontjából kiindulva teremtették meg az aktív tevékenység és kikapcsolódás kielégítését szolgáló kertformát. Viszont rengeteg lehetőség rejlik benne, mely a városi lakosság jelenkori igényeinek is meg tudna felelni.

Olyan „új dimenziót” szerettünk volna létrehozni, mely segítségével a természeti környezet átalakul és egy új perspektívából mutatkozik be, mely új kapcsolatot hozhat létre a természet és a használó között. Lehetőséget biztosít a kapcsolatteremtésre ember és ember között, valamint lehetőséget az elvonulásra, nyugalomra, feltöltődésre a természet által. A célkitűzés, a reakció volt, a kölcsönös kapcsolat megalkotása, visszaállítása ember és természet között a kertben.

Látványterv, készítő: Paári Péter

Az kert vonzereje jelen állapotában megvallhatóan rejtett értékeiben rejlik. Kertfelújítási koncepciónk részét képezte a táji kertrész olyan gyűjteményes kertként történő bemutatása, mely egy virágkori időpontjában ragadja meg a park világát úgy, hogy közben kiszolgálja a városlakók társadalmi igényeit, mint a város legnagyobb kiterjedésű aktív természeti környezete. Ennek érdekében három funkcionális működési forma szerint osztottuk fel a park teljes területét. Az egyik rész az érintetlen táji környezet (nyugati oldal), a másik a társadalmi funkciókat is kiszolgáló park (közbenső rész), míg a harmadik a jelenlegi városfenntartó kft. telephelye helyett kialakítandó rendezvénytér. A volt kertészlak lesz a belépő pont, innen vezet egy fővonal a szabadtéri színpadhoz, a másik tervezett ilyen pont lenne a gesztenyés „allé” kiinduló pontja, mely a jelenlegi zárt érseki kertet kötné össze a házasságkötő/szabadtéri Pavilonnal.

A gesztenyés fasor tengelye jelenleg kifut a töltésre, a semmibe, az egyensúlytalanság állapotában van, igazából nem vezet sehova. Ezért mindenképpen kellett egy funkció, mely célt ad, mely rendet és egyensúlyt teremt, mely köldökzsinórjává válik az egyházi és a civil szférának. A kertben a park felújításakor 19 érseki szobor kap helyet idővel. Mind e mellett egy-egy keresztényi gondolatot is megörökítünk az érsekektől Kalocsa számára, melyet a szobrok talapzatába vésnek majd bele. A park útjai így egyházi és botanikai tartalmakkal telítődnek fel, és adnak lehetőséget tematikus sétákra. Az egész park területén sort kerítettünk a növényzet felújítására, az aljnövényzet ritkítására és a fák pótlására. Tervezett része volt a parkrekonstrukciónak a közlekedési útvonalak járhatóvá tétele, rendezése. Az útvonalak kialakításával könnyedén tudjuk „szabályozni” az emberek mozgását, ezzel védve a természeti értékeket is. Az új épületekhez térkő burkolatú utak vezetnek. Ezen felül zúzalékos fő gyalogos utak és ezeket összekötő mellékutak adják a kert úthálózatát. Az utak hierarchiáját szélességükben különböztettük meg. A kerttörténeti ismereteken kívül az érdeklődőknek lehetősége nyílik arra, hogy a kert növényállományával is megismerkedjenek. Ennek érdekében az egyes fasorok, facsoportok, illetve szoliter növények azonosító táblák elhelyezésével bemutatásra kerülnek.

Azt szerettük volna elérni, hogy a természet által generált impulzus a benne lévő épületekkel, ritmust, harmóniát teremtsen. A városok növekedésével egyre inkább kiszorultak a természeti értékek, ezért nagyon fontos volt itt is, hogy ezen értékek a földön, a természeti rend alkotó elemei nagyobb mértékben váljanak az érintetlen természet spirituális üzenetévé. Úgy gondolom, ahogyan az épületek hatnak a növényzetre úgy a növényzet is hat az épületekre. A zöld jelenléte feloldja az épületek tömegét. Ahogyan a természet befogadja az épületet, úgy az épület teret biztosít a természetnek. A park egész területe új megvilágítást is kapott. A fény, mint vizuális eszköz képes a növényzetet, környezetet új dimenzióba emelni az emberiség szemében.

Látványterv, készítő: Paári Péter

A cél az lenne, hogy az Érsekkert az idősebb korosztályon kívül a mai és jövőbeli fiatalok szemében is fontos szerepet töltsön be. A kalocsai Érsekkert egy olyan, a társadalom számára nyitott főpapi kert, mely valós történeti, botanikai és turisztikai értékeivel Kalocsa egyik legnagyobb vonzerejévé válhat és kiteljesítheti azt a komplex folyamatot, melyben a Város és az Egyház közössége, összefogása mutatkozik meg, egyesítve a szakrális, az urbánus, a tárgyi és a szellemi kultúrát, az öröklött és a kortárs értékeket.

A PROJEKT_házasságkötő/szabadtéri pavilon

Két egyforma hely épp úgy nincs, mint megismétlődő pillanat.

Ennek szellemében terveztük meg az Érsekkert területén belül, a gesztenyés „allé” végére a házasságkötő/ szabadtéri pavilont. A funkció helyének megtalálása, a tengely végének értelme adása, az egyházi és polgári kötődés istenhez. Mint egy figyelemfelkeltő jel jelenik meg a sűrű kert mélyén, a házasságkötő, szabadtéri pavilon. A célunk, egy olyan forma létrehozása volt, mely „együtt” tud élni a természettel, a kerttel. Egy „szakrális jellegű tér”, elemi erejű forma, mely az embereket megállásra, szemlélődésre készteti. Fontos volt, az élő forma megteremtése, ami itt minden együtt, épület és ember, a hely, ami összeköt egy életre embereket, mely megmutatja, hogy az ember megtalálta önmagát, más szóval olyan társra lelt, aki úgy érti őt, mint ő saját magát. A pavilon íves alaprajzi kialakításában úgy jelenik meg, mint egy összekulcsolt kézpár, mely egy „szövetség” legfontosabb pontja lehet majd emberek számára. De értelmezhetjük úgy is, mint egy szimbolikus emlékművet, amelynek nincs gyakorlati funkciója, hanem „misztikusan” a puszta létezésével jelent, ad valamit. A pavilon teljesen nyitott, de egy része fedett kialakítású. Szerkezete teljes egészében fa szerkezettel bír.

Az egész projekt során a cél az volt, hogy kiteljesedjen az ember, tér és környezet által megalkotott atmoszféra, melynek legfontosabb feladata, hogy a kapcsolatteremtés, újraélesztés helyszíneként szolgáljon az ott élőknek.

Fogas Renáta
Breuer Marcell Doktori Iskola

Témavezető: Kondor Tamás DLA

„A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”


IRODALOMJEGYZÉK

Richard Neutra. (1985) . Építészet és természet
Budapest: Corvina Kiadó

Moravánszky Ákos, M. György Katalin. (2013) . Technika és természet
Budapest: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »